English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02100/2020
Első irat érkezett: 12/21/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.035/2020/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (jogosulatlan bányászati tevékenység)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/11/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.093/2019/23. számú ítélete és a Kúria Kfv.III.37.035/2020/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót az elsőfokú bányászati hatóság határozatával megállapította, hogy az indítványozó mint bányavállalkozó szabálytalan, illetőleg jogosulatlan bányászati tevékenységet végzett, ezért eltiltotta őt a nyersanyag kitermelés folytatásától, kötelezte a jogosulatlanul kitermelt nyersanyag ellenértékének megfizetésére, és figyelmeztetést alkalmazott. A másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Az indítványozó a bírósághoz fordult, és keresetlevelében kérte a közigazgatási határozat felülvizsgálatát.
A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - megismételt eljárásban hozott - 13.K.27.093/2019/23. számú ítéletével a keresetet elutasította. A Kúria a bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint az ítéletek sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát, mert a bíróság nem vette figyelembe az indítványozó (felperes) bizonyítási indítványait, továbbá az elsőfokú bíróság a kirendelt szakértő kompetenciájának hiánya ellenére elkészített szakvéleményére alapította az ítéletét, a Kúria pedig azt - az indítványozó által tett észrevételezés ellenére - jóváhagyta. Álláspontja szerint a keresetét elutasító döntések következtében a jogorvoslathoz való joga is sérült..
.
Támadott jogi aktus:
    Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.093/2019/23. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
Nemzeti Hitvallás
B) cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2100_0_2020_indítvány.anonim.pdfIV_2100_0_2020_indítvány.anonim.pdf
.
A döntés száma: 3198/2021. (V. 19.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 04/27/2021
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2021.04.27 9:30:00 2. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3198_AB végzés.pdf3198_AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.035/2020/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A gazdasági társaság indítványozó jogi képviselője (dr. V. Simon Béla ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.093/2019/23. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.035/2020/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

    [2] 2. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló, bányászati ügyben hozott közigazgatási határozat megtámadása iránti per felperese (a továbbiakban: indítványozó vagy felperes). Az alapügy tényállása szerint az elsőfokú bányászati hatóság az 1998. augusztus 18-án kelt 1591/1996. számú határozatában H. E. kérelmére állapította meg az „Egerszólát II-homok” nevű bányatelket. A fenti hatóság határozataival a 2006–2008., majd a 2009–2011. évekre vonatkozóan kitermelési műszaki tervet hagyott jóvá H. E. részére. A felperesi társaság a 2012. február 6-án készült okiratban vette át a bányászati jogot H. E.-től a perbeli bányatelken. Az elsőfokú hatóság a 2012. április 5-én hozott határozatában a bányászati jog átruházásáról szóló megállapodásban foglaltakhoz hozzájárult, többek között azzal a feltétellel, hogy a felperes köteles helyt állni az átadót a bányászati jog átruházását megelőzően terhelő, továbbá az átruházást követően felmerülő valamennyi kötelezettségéért.
    [3] Az elsőfokú hatóság a 2013. február 21-én foganatosított helyszíni szemlét követően hivatalból eljárást indított, amelynek eredményeként 2014. november 21-én hozott határozatában a felperest az „Egerszólát II.-homok” védnevű bányatelken kívül, valamint a bányatelek határpilléréből történő ásványi nyersanyag kitermelésének folytatásától eltiltotta. Kötelezte a felperest az általa a bányatelken kívül jogosulatlanul kitermelt 2739 köbméter homok és 2867 köbméter agyagos törmelék megnevezésű ásványi nyersanyag értékének megfizetésére.
    [4] A felperes fellebbezése folytán eljáró alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) a 2015. február 6-án hozott MBFH/2042-4/2014. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
    [5] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 9.K.27.100/2015/44. számú ítéletében az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően – új eljárásra kötelezés nélkül – hatályon kívül helyezte. A Kúria a Kfv.II.37.480/2017/4. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
    [6] Az új eljárás során az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tanúként hallgatta meg Sz. A.-t és L. I.-t, valamint beszerezte a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2013. május 28-án kelt jelentését. E szerint a perbeli bányatelekhez kapcsolódó térkép elemzése során kiderült, hogy a tárgyi bányaművelés esetében bányatelek határsértés történt.
    [7] Az illetékesség változás eredményeként az eljárást tovább folytató Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kirendelését teljesítve az alapeljárásban szakvéleményt adó igazságügyi földmérő szakértő szakvéleményét kiegészítette.
    [8] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijavított ítéletében a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt.
    [9] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.035/2020/5. számú ítélete a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijavított 13.K.27.093/2019/23. számú ítéletét hatályában fenntartotta.

    [10] 3. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz az Abtv. 27. §-a alapján. Arra hivatkozott, hogy a támadott ítéletek sértik a Nemzeti Hitvallás azon mondatát, miszerint „[v]alljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését, valamint a 28. cikkét.
    [11] Érvelése szerint az indítványozó a keresetében foglaltak állítására teljeskörűen megtett minden bizonyítási indítványt, azonban az első fokon eljáró Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság indítványozó szakértői bizonyításra vonatkozó indítványának nem tett eleget, ítéletét pedig a perben kirendelt szakértő kompetenciájának hiánya ellenére elkészített szakvéleményére alapította. Erre tekintettel – álláspontja szerint – az eljáró bíróság eljárása jogsértő, mivel sem tényállás tisztázási kötelezettségének, sem a felperes által előterjesztett bizonyítási indítványának, sem a szakértő által tett bejelentése alapján szükséges új szakértő kirendelése iránti kötelezettségének nem tett eleget, így „helytelen, jogszabálysértő ítélet született”. Mivel a Kúria korábban további szükséges bizonyítást írt elő, így az újra első fokon eljáró bíróságnak az ott leírtak bizonyítására kötelessége lett volna új – kellő kompetenciával rendelkező – szakértő kirendelése. Az indítványozónak csak ekkor volt lehetősége észrevételezni a szakértő kompetenciájának hiányát, mivel ekkor kerültek a Kúria által új kérdések bizonyításának elrendelésre. Mivel ezen tényt nem vette figyelembe sem az első fokon eljáró bíróság, sem a Kúria, ezzel sérült az indítványozó tisztességes eljáráshoz való joga azzal, hogy nem lett biztosítva számára a bizonyításhoz való jog. A hivatkozott döntések az indítványozó terhére értékelték a hivatkozott jogszabályhelyek megsértését, ezzel – az indítványozó szerint – sérült a fegyverek egyenlőségének elve. Az indítványozó álláspontja szerint annak ellenére nem élhetett a jogorvoslathoz való jogával, hogy a jogorvoslati jog gyakorlására vonatkozó eljárásjogi részletszabályoknak maradéktalanul eleget tett.

    [12] 4. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megvizsgálva a befogadhatóság feltételeit, jelen ügyben a következőket lehetett megállapítani.

    [13] 4.1. Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben nyújtották be; az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, és a folyamatban volt per felpereseként érintettnek minősül.

    [14] 4.2. Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása és 28. cikke vonatkozásában nem tesz eleget az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételnek, mivel ezek a rendelkezések az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem tartalmaznak Alaptörvényben biztosított jogot, ezért azokra alkotmányjogi panasz nem alapítható {a Nemzeti Hitvallás vonatkozásában lásd például: 3309/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [10]; az Alaptörvény 28. cikk vonatkozásában lásd például: 3039/2020. (II. 24.) AB végzés, Indokolás [22]}.

    [15] 4.3. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozó az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése vonatkozásában érvekkel nem támasztotta alá a kérelmét. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: „Indokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség. Az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására.” {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]} A kérelem tehát ebben a tekintetben nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt feltételnek.

    [16] 4.4. A kérelem egyebekben eleget tesz a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében felsorolt követelményeinek.

    [17] 4.5. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E két feltétel alternatív jellegű, bármelyik fennállása megalapozza a panasz befogadhatóságát.
    [18] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt a jelen ügyben is hangsúlyozza azon következetes gyakorlatát, mely szerint „[a]z Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, és jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel.” {3170/2014. (VI. 3.) AB végzés, Indokolás [8]}
    [19] Az Alkotmánybíróság „hatásköre nem terjed ki annak vizsgálatára, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás és az abból levont következtetés megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat.” {26/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [20]} Ezen felül az Alkotmánybíróság hatáskörei nem teremtenek jogalapot arra, hogy „minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga [...] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti »szuperbíróság« szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. […] A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert rendszere magában hordozza.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}
    [20] Az indítványozó indítványában valójában pusztán a bírósági ítéletekkel történő egyet nem értését fejezi ki, és a bíróság által lefolytatott bizonyítást és az az alapján megállapított tényállást támadja. A panasz érdemi alkotmányjogi okfejtést nem tartalmaz; az indítvány a bíróság tényállás-megállapítási és bizonyítékértékelési tevékenységének, valamint a bírósági döntéseknek a tartalmi kritikáját foglalja magában, ezért az nem veti fel annak a lehetőségét, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség történt volna, illetve hogy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésről volna szó, így a panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában meghatározott feltételnek.

    [21] 5. A fentiek szerint az alkotmányjogi panasz részben nem felel meg az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontjába és az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjába foglalt törvényi feltételeknek, részben pedig nem teljesíti az Abtv. 29. §-ban írt befogadási kritériumokat, ezért azt az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
        Dr. Handó Tünde s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Handó Tünde s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Pokol Béla

        előadó alkotmánybíró helyett

        Dr. Handó Tünde s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Szalay Péter

        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Handó Tünde s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Schanda Balázs

        alkotmánybíró helyett

        Dr. Handó Tünde s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Szívós Mária

        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        12/21/2020
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the judgement No. Kfv.III.37.035/2020/5 of the Curia (unauthorized mining activity)
        Number of the Decision:
        .
        3198/2021. (V. 19.)
        Date of the decision:
        .
        04/27/2021
        .
        .