A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 26.Beüf.10.950/2022/4. számú és 26.Beüf.10.950/2022/9. számú végzése, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 582. §, 598. § és 605. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. §-a és 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
[2] Az indítványozó által kifogásolt ügy lényege a következő.
[3] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2022. március 23-án meghozott 6.B.30.318/2020/78. számú végzésével igazságügyi szakértőként rendelte ki az indítványozót egy folyamatban lévő büntetőügyben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2022. szeptember 27-én meghozott 6.B.30.318/2020/113. számú végzésével a szakértő költségét – a 2022. szeptember 26-án benyújtott szakvéleményhez csatolt díjjegyzékkel egyezően – 589 000 Ft-ban állapította meg.
[4] A végzéssel szemben a büntetőügy I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű és VI. rendű vádlottja, valamint védőik jelentettek be fellebbezést a szakértői díj eltúlzott mértéke miatt.
[5] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. október 15-én meghozott 26.Beüf.10.950/2022/4. számú végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését és a szakértő részére 389 800 Ft szakértői díjat állapított meg. A másodfokú bíróság indokolásában kifejtette, hogy az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 1. § (9) bekezdése alapján a díjjegyzékben feltüntetett díj megalapozottságát a bíróságnak vizsgálnia kell, mely kötelezettségének az elsőfokú bíróság nem mindenben tett eleget. A szakértő irattanulmányozás címén 45 munkaórát számolt el, mely a másodfokú bíróság álláspontja szerint az iratanyag terjedelme ellenére, a szakértői vizsgálat tárgyára tekintettel (híváslisták és cellainformációs adatok kigyűjtése, konvertálása, táblázatba rendezése) eltúlzott, így azt 20 munkaórára mérsékelte.
[6] Az indítványozó a másodfokú bíróság – díjmegállapítás tárgyában hozott, s ekként végleges másodfokú – döntésével szemben fellebbezést jelentett be. A fellebbezést a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfolyamodásban 2022. november 7-én meghozott és – miután a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el – 2022. november 29-én véglegessé vált 26.Beüf.10.950/2022/9. számú végzésével mint törvényben kizártat elutasított.
[7] 1.1. Az indítványozó ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt a Fővárosi Törvényszék 26.Beüf.10.950/2022/4. számú és a 26.Beüf.10.950/2022/9. számú végzése, valamint a Be. 582. §-a, 598. §-a és a 605. §-a ellen.
[8] Indítványában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésére hivatkozva indítványozta a végzések megsemmisítését, részint a fellebbezésről való tájékoztatás elmaradása és a másodfokú végzéssel szembeni fellebbezési lehetősége hiánya miatt, részint azért, miszerint a Be. rendelkezései (582. §, 598. §, 605. §) alaptörvény-ellenesek, ugyanis nem tartalmaznak a szakértőkre rendelkezéseket, és nem engedik meg a másodfokú végzéssel szembeni fellebbezést.
[9] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. Ehhez képest az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva először azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
[10] 2.1. Az indítványozó az Abtv. 26. §-ára és 27. §-ára hivatkozva terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.
[11] Alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján hatvan napon belül lehet benyújtani. Az indítványozó határidőn túl terjesztette elő indítványát, azonban az Alkotmánybíróság a 2023. március 3-án meghozott IV/2948-5/2022. számú egyesbírói végzésével helyt adott az indítványozó 2023. január 3-án előterjesztett igazolási kérelmének.
[12] 2.2. Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt az ügy érdemében hozott vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntéssel szemben lehet benyújtani.
[13] Ezzel szemben az indítványozó szakértői díjmegállapító végzésekkel szemben nyújtott be indítványt, mely döntések azonban nem tárgyai alkotmányjogi panasznak, a következők szerint.
[14] Az Alkotmánybíróság több döntésében kifejtette, hogy „[a]z Abtv. rendszertani értelmezéséből – a jogalkotói szándékra is tekintettel – az következik, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben az eljárás folyamán hozott bírósági határozatokkal szemben nincs lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására. Alkotmányjogi panasz keretében kizárólag az ügyek érdemében hozott végső döntések és a bírósági eljárást befejező egyéb döntések vizsgálhatók” {vö. 3002/2014. (I. 24.) AB végzés, Indokolás [20]}.
[15] Az Alkotmánybíróság követi, így jelen ügyben is megerősíti azt a gyakorlatát, miszerint „az Abtv. 27. § első fordulata szerinti érdemi döntés, így alkotmányjogi panasz tárgya lehet a büntetőeljárásban hozott döntések közül a vád tartalmi elbírálásáról, illetve a büntetőjogi felelősségről szóló határozat, azaz az ügydöntő határozatok közül a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet. Az ügydöntő végzések – a tárgyalás mellőzésével hozott végzés és az eljárást megszüntető végzés – nem tekinthetők az Abtv. szerinti érdemi döntésnek, azonban ezek a határozatok is vizsgálhatók alkotmányjogi panasz keretében, mert megfeleltethetők az Abtv. 27. § második fordulatának, a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek.” {3002/2014. (I. 24.) AB végzés, Indokolás [21]–[22]}
[16] A bírósági eljárást befejező egyéb döntés (Abtv. 27. § második fordulata) kritériumainak megfelelőség vonatkozásában az Alkotmánybíróság esetről esetre vizsgálja a) az indítványozó büntetőeljárásban betöltött szerepét, b) a támadott döntés tartalmát, c) az eljárásra gyakorolt hatását.
[17] Ehhez képest a támadott szakértői díjmegállapításról szóló végzés érdemben sem a vádról, sem a vád alapján folyó eljárás lezárásáról nem dönt. Másképpen szólva sem a büntetőeljárást nem zárja le, sem a szakértő büntetőeljárásban betöltött alanyi pozícióját nem érinti, a büntetőeljárásnak továbbra is alanya (résztvevője) marad {vö. 3377/2023. (VII. 27.) AB végzés, Indokolás [18]–[23]; 3078/2022. (II. 25.) AB végzés, Indokolás [10]–[13]; 3060/2019. (III. 25.) AB végzés, Indokolás [9]–[11]}.
[18] Az indítványozó büntetőeljárásban betöltött szerepe, a támadott döntés tartalma és eljárásra gyakorolt hatása alapján a szakértői díjmegállapításról szóló bírói döntés nem minősül sem az ügy érdemében hozott bírósági döntésnek, sem az eljárást befejező egyéb döntésnek.
[19] Következésképpen a bírósági végzésekkel szemben bejelentett alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényi feltételeknek, az Abtv. 27. §-a értelmében annak érdemi elbírálására nincs lehetőség.
[20] 2.3. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján bejelentett alkotmányjogi panasz a befogadás feltételeinek megfelel-e.
[21] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint alkotmányjogi panasszal az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[22] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszindítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.
[23] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján bejelentett alkotmányi jogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelem feltételeinek a következők szerint nem felel meg.
[24] Az indítvány nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések milyen okból ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében meghatározott tisztességes bírósági eljáráshoz való és a jogorvoslathoz való joggal. Mindezek a hiányosságok az Abtv. rendelkezései és az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az indítványi elem elbírálásának akadályát képezik {3224/2022. (V. 11.) AB végzés, Indokolás [14]; 3548/2021. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [44]; 3149/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [27]}.
[25] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések egyébként éppen az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz és a (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való jogot biztosítják a büntetőeljárásban az arra jogosultak számára; valamint a jogorvoslati joghoz kapcsolódóan biztosítják a másodfokú bíróság számára a felülbírálat és ebből következően a hibák kijavításának, korrekciójának lehetőségét.
[26] Az indítványban foglaltak kapcsán megjegyzi az Alkotmánybíróság, miszerint a Be. 588. § (1) bekezdése alapján a törvényben kizárt fellebbezést az elsőfokú bíróság elutasítja; a Be. 614. § (1) bekezdése értelmében pedig a másodfokú bírósági eljárásban (ekként elsőfolyamodásban hozott) olyan nem ügydöntő végzéssel szemben bejelentett fellebbezésre, amely ellen az elsőfokú eljárásban jogorvoslatnak lenne helye, a LXXXI-LXXXIV. Fejezetben foglaltakat kell a 614. § (2)–(4) bekezdésében foglalt eltérésekkel alkalmazni. Jelen esetben a 614. § (2)–(4) bekezdése szerinti eltérések közömbösek. Ekként a Fővárosi Törvényszék a másodfokú végleges döntés elleni fellebbezést a törvényben biztosított jogorvoslat alapján, illetve nyomán eljárva intézte el (amint ez a támadott bírósági végzések hivatkozásában is nyomon követhető).
[27] 3. Ekként az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
előadó alkotmánybíró
. | Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |