Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01622/2013
Első irat érkezett: 10/31/2013
.
Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.III.10.172/2012/10. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/17/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Mfv.III.10.172/2012/10. számú - perújítási kérelmet elutasító - végzése megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Kérte továbbá, hogy az Alkotmánybíróság kötelezze a Kúriát a perújítási kérelem érdemi elbírálására.
Indokolásul előadja, hogy a Kúria Mfv.III.10.172/2012/2. számú végzésével - elkésettség okán - elutasította a felülvizsgálati kérelmét, valamint azzal összefüggő igazolási kérelmét. Az indítványozó új bizonyítékokat szerzett be, és erre alapítva perújítási eljárást kezdeményezett a Kúriánál. Perújítási kérelmét a Kúria - ugyanazon tanácsa - az Mfv.III.10.172/2012/10. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasított arra hivatkozással, hogy ha a Kúria határozata ellen nincs helye felülvizsgálatnak, akkor a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 266. § (2) bekezdése alapján perújításnak sem. Álláspontja szerint a Kúria azzal, hogy kimondta, miszerint a Kúria határozata ellen nincs helye perújításnak, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. Továbbá - az indítványozó véleménye szerint - a Kúria azáltal, hogy a perújítási kérelmet a Kúria ugyanazon tanácsa bírálta el, mint a felülvizsgálati kérelmet, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben ügyét pártatlan bíróság bírálja el..
.
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Mfv.III.10.172/2012/10. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1)
(7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1622_2013_indítvány_anonim.pdfIV_1622_2013_indítvány_anonim.pdfIV_1622_2013_indítvány_kieg_anonim.pdfIV_1622_2013_indítvány_kieg_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3090/2014. (IV. 1.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1634
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a határidők; bírósághoz fordulás joga; felülvizsgálati eljárás; jogorvoslathoz való jog; mérlegelési jog; perújítás; tisztességes eljáráshoz való jog mint pártatlan bírósági eljáráshoz való jog
    .
    A határozat kelte: Budapest, 03/31/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.03.31 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.172/2012/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.172/2012/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve, mivel az indítványozó álláspontja szerint a hivatkozott végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében és a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakat.
      [2] Az indítványozó, aki 2005. április 27. napjáig állt szolgálati jogviszonyban az alperessel, több pert indított volt munkáltatójával, illetve az ügyben eljárt bíróságokkal szemben. A jelen határozattal érintett eljárásban a Zala Megyei Bíróság alperes ellen külön juttatások megfizetése iránt indított keresetet. Áttételt elrendelő végzés meghozatalát, és az eljáró bíróság kijelölését követően az első fokon eljáró Veszprémi Munkaügyi Bíróság az 1.M.623/2009/10. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, elsődlegesen a külön juttatások megfizetése iránti igény elévülésére hivatkozással. A felperes fellebbezést nyújtott be. A Veszprém Megyei Bíróság 2.Mf.21.164/2010/16. számú határozatával az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, és igazolási kérelmet is. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.172/2012/2. számú végzése rendelkező része kimondta: „A Kúria a felperes felülvizsgálati és igazolási kérelmét hivatalból elutasítja. E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.” A Kúria tehát nem adott helyt a jogi végzettségét okirattal igazoló felperes igazolási kérelmének, amelyben kimentési okként az időjárási viszonyokra hivatkozott.
      [3] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 273. § (1) bekezdése alapján hivatalból elutasította, arra hivatkozással, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelmét elkésetten terjesztette elő. A Pp. 272. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A Kúria a határozat indokolásában kimondta, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő 2012. február 13. napján járt le.
      [4] Az indítványozó felülvizsgálati és igazolási kérelmét 2012. február 13. napján nem ajánlott küldeményként adta postára, amely 2012. február 14. napján érkezett meg az elsőfokú bírósághoz.
      [5] Az indítványozó ezzel a határozattal szemben a Kúriához fordult – a Kúria által panasznak minősített – beadványával, majd annak eredménytelensége miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Abban az indítványozó a Kúria Mv.45/2012/2. számú tájékoztató levele megsemmisítését kérte, és a bíróságok eljárását is sérelmezte. Kérelmét – a főtitkári hiánypótlási felhívást követően – kiterjesztette és a Kúria Mfv.III.10.172/2012/2. számú, felülvizsgálati eljárás tárgyában hozott végzése megsemmisítését is kérte. Az indítványozó által kezdeményezett ezen alkotmányjogi panasz eljárás az Alkotmánybíróságon IV/3482/2012. szám alatt volt folyamatban, és az alkotmányjogi panasz egyesbírói eljárás keretében visszautasításra került (IV/3482/2012. AB végzés).
      [6] Az indítványozó 2013. április 24. napján – beadványának elnevezése szerint – „perújítási kérelmet” nyújtott be, de nem az ügyben első fokon eljárt bírósághoz, hanem a Kúriához, és kérte az Mfv.III.10.172/2012/2. számú végzés hatályon kívül helyezését, és a felülvizsgálati eljárás elrendelését. A felülvizsgálati kérelemre nyitva álló határidő betartása tekintetében mellékletet csatolt a beadványához, továbbá hivatkozott az ún. szubjektív 6 hónapos perújítási határidő betartására, amelynek általa történt számítását nem részletezte. E beadványa tekintetében, a határozat fejrészében foglaltak szerint „a Kúria mint felülvizsgálati bíróság” döntött, az Mfv.III.10.172/2012/2. számú végzést korábban meghozott tanáccsal azonos összetételben. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.172/2012/10. számú végzése rendelkező része kimondja: „A Kúria a felperes perújítási kérelmét elutasítja. E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.” E végzés indokolása a pertörténet igen rövid összefoglalását követően az alábbi jogi indokolást tartalmazza: „A Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye, ha a határozatot a Kúria hozta, ezért a felperes perújítási kérelmét a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 266. § (2) bekezdése alapján elutasította.”
      [7] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ezen legutóbbi Mfv.III.10.172/2012/10. számú határozatát támadja az indítványozó a jelen végzés tárgyát képező alkotmányjogi panaszával.

      [8] 2. Az indítványozó álláspontja szerint az alkotmányjogi panaszban támadott határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében és a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakat.
      [9] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban a relevánsnak ítélt tényállási és pertörténeti elemeket is ismertette, és hivatkozott a Pp. 21. §-ának (2) bekezdésére is, amely a perújítási eljárásra vonatkozó bíró kizárási szabályt rögzít.
      [10] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszt az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján az Abtv. 27. §-ára alapítja.

      [11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmány­jogi panasz befogadhatóságáról dönt. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendje 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. Ennek során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a panasz nem fogadható be.

      [12] 3.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai követelményeknek.
      [13] Az Abtv. 27. §-a értelmében, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [14] Az Alkotmánybíróság először az indítványozó érintettségét vizsgálta.
      [15] Az Ügyrend 30. § (4) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak a befogadási eljárásban az érintettséget és a befogadási kritériumok fennállását minden indítványozó tekintetében egyedileg kell vizsgálni.
      [16] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó tekintetében az Abtv. 27. § a) pontja szerinti érintettség fennáll, mivel az alkotmányjogi panasszal támadott határozat rá vonatkozóan rendelkezést tartalmaz. A végzés ellen – annak rendelkező része szerint – további jogorvoslatnak helye nem volt.
      [17] Az Alkotmánybíróság ezt követően az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló határidő betartását vizsgálta.
      [18] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
      [19] A csatolt tértivevényből nem állapítható meg a támadott végzés indítványozó általi átvételének pontos napja, csak a postára adás dátuma: 2013. július 22. A tértivevényen az átvevő aláírása rovatban az indítványozó olvasható aláírása megtalálható, neve nyomtatott betűkkel az aláírás alatt szerepel. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2013. szeptember 17-én adta postára, és a Kúriának küldte meg. A Kúria MV.63/2013/2. számú határozatával előbb visszaküldte az indítványozónak az alkotmányjogi panasz iránti indítványt, aki erre tekintettel arra hivatkozott beadványában, hogy a Kúria járt el az adott ügyben első fokon. Az alkotmányjogi panasz iránti indítványt ezt követően a Kúria MV.63/2013/4. szám alatt, majd a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is 1.M.623/2009/24/I. szám alatt megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az indítványozó fenti hivatkozását az Alkotmánybíróság igazolási kérelemnek tekintette, és annak helyt adott.
      [20] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó megjelölte az Abtv. 27. §-át, melyre alapozva nyújtotta be alkotmányjogi panaszát, valamint kifejezett kérelmet terjesztett elő a sérelmezett bírósági végzés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozóan. Megjelölte az Alaptörvény azon cikkeit, amelyek tekintetében – álláspontja szerint – az alaptörvény-ellenesség fennáll. Az alkotmányjogi panasz a kérelem határozottságát illetően a törvényi feltételeknek megfelel.
      [21] A továbbiakban az Abtv. 56. §-a szerint az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit.
      [22] Az Abtv. 27. §-a szerint alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető elő, ha a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti [a) pont].
      [23] Az alkotmányjogi panaszban támadott határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében és a ­XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakat – az indítványozó álláspontja szerint.
      [24] Az indítványozó, aki a bírói szakvizsga bizonyítványát is csatolta a beadványaihoz, a főtitkári hiánypótlási felhívásra kiegészítette az indítványát. Álláspontja szerint a Kúria azzal, hogy kimondta, miszerint a Kúria határozata ellen nincs helye perújításnak, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. Továbbá – az indítványozó véleménye szerint – a Kúria azáltal, hogy a perújítási kérelmet a Kúria ugyanazon tanácsa bírálta el, mint a felülvizsgálati kérelmet, tehát a határozat meghozatalában a Pp. 21. §-ának (2) bekezdése szerint kizárt bírák vettek részt, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben ügyét pártatlan bíróság bírálja el.
      [25] Az Abtv. 29. §-a értelmében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

      [26] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó beadványa tekintetében, a határozat fejrészében foglaltak szerint „a Kúria mint felülvizsgálati bíróság” döntött, az Mfv.III.10.172/2012/2. számú végzést korábban meghozó tanáccsal azonos összetételben. E végzés indokolásában a Kúria kimondja, hogy „a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye, ha a határozatot a Kúria hozta, ezért a felperes perújítási kérelmét a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 266. § (2) bekezdése alapján elutasította.” A Kúria tehát ismételt felülvizsgálati kérelemnek tekintette az indítványozó 2013. április 24-én előterjesztett kérelmét, annak elnevezésétől függetlenül, annak tartalma alapján, anélkül, hogy e tekintetben a Pp. 3. § (2) bekezdésére hivatkozott volna. A Pp. 3. §-a (2) bekezdése második mondata szerint: „A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.”
      [27] Az indítványozó 2013. április 24-én előterjesztett kérelme a Pp. 260. § (1) bekezdésében írott, a perújítási kérelem lehetséges alapjaira, tartalmára vonatkozó előírásoknak nem felelt meg, azt az indítványozó nem az ügyben eljárt első fokú bírósághoz, hanem a Kúriához nyújtotta be. Az indítványozó a beadványát perújítási kérelemként nevezte meg, és az általa megjelölt, a Pp. 21. §-ának (2) bekezdésébe foglalt bírók kizárására vonatkozó szabály pedig a perújítási eljárásra vonatkozik. Ezzel szemben az indítványozó ebben a beadványában kérte a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.172/2012/2. számú végzésének hatályon kívül helyezését, és a felülvizsgálati eljárás elrendelését.
      [28] A perjogi irodalom szerint nincs akadálya hogy „az újabb perújítási kérelem elbírálása során ugyanaz a bíró járjon el, aki a korábbi perújítási kérelem felöl döntő határozat meghozatalában vett részt”. (Vö.: NÉMETH János – KISS Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata 1–2. 3., átdolg. kiad. I. kötet. Budapest, Complex, 2010., 155. o. Az idézetet tartalmazó fejezet szerzője: T. Nagy Erzsébet.) A felülvizsgálati eljárásra is igaz ez az elv.
      [29] A Kúria határozatával szemben előterjesztett ismételt felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben nem bírálhatja el, azt a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében alkalmazandó Pp. 273. § (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból el kell utasítania. Ugyancsak érdemi vizsgálat nélküli elutasításhoz vezetne a Pp. 109. § (2) bekezdése alapján, ha elkésetten előterjesztett (akár ismételt) igazolási kérelemnek tekintette volna a Kúria az indítványozó tárgybeli beadványát. Minden beadványra az államot képviselő fórumnak – jelen esetben az állam igazságszolgáltatási hatalmát gyakorló bíróságnak – reagálnia kell. Az említett határozatok mintegy „technikai jellegűek”, mérlegelési lehetősége ezekben az esetekben a bíróságnak nincs. A pártatlan bíróhoz való jog megsértését tehát az indítványozó a támadott határozat tekintetében releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztani nem tudta.
      [30] Az indítványozó perújítási kérelem elnevezésű, Kúriához benyújtott kérelme a Pp. 260. § (1) bekezdésében foglalt, a perújítási kérelem lehetséges alapjaira, tartalmára vonatkozó előírásoknak egyáltalán nem felelt meg, ezzel szemben az indítványozó ebben a beadványában kérte a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.172/2012/2. számú végzésének hatályon kívül helyezését, és a felülvizsgálati eljárás elrendelését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó e beadványa benyújtását megelőzően is élt a fellebbezési jogával, és felülvizsgálati kérelmet is benyújtott, amelynek elkésettségét ismételten, több fórum előtt vitatta. A jogorvoslathoz való jog nyitva állt számára nem csupán a rendes, hanem a rendkívüli jogorvoslatok tekintetében is. A jelen határozatban vizsgálható határozat tekintetében tehát az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való joga sérelmére vonatkozóan alkotmányjogilag értékelhető érvelést nem terjesztett elő.
      [31] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel.
      [32] A bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség hiányában az Alkotmánybíróság nem vizsgálta a támadott végzésben, illetve a Kúria ezen ügyben hozott korábbi végzéseiben szereplő, kijavító végzéssel korrigálható nyilvánvaló elírásokat, mint például formálisan perújítási kérelemnek nevezett beadvány érdemi vizsgálat nélkül elutasítását arra hivatkozással, hogy ha a Kúria határozata ellen nincs helye felülvizsgálatnak, akkor a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 266. § (2) bekezdése alapján perújításnak sem, és hatásköre sincs arra, hogy erre az eljáró bíróság figyelmét felhívja.
      [33] Az Abtv. 56. § (3) bekezdése értelmében a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Kovács Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          10/31/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3090/2014. (IV. 1.)
          Date of the decision:
          .
          03/31/2014
          .
          .