English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00213/2020
Első irat érkezett: 02/04/2020
.
Az ügy tárgya: A Kúria Bfv.II.893/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (hűtlen kezelés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/17/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Handó Tünde Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Kúria Bfv.II.893/2019/2. számú végzése, a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.6487/2019/9. számú ítélete és a Budai Központi Kerületi Bíróság 24.B.I.2174/2017/10. számú ítélete megsemmisítését kérte.
Az indítványozót az ügyészség jelentős értékre elkövetett orgazdasággal vádolta. Az indítványozó mint gazdasági alelnök dolgozott az egyik televíziónál, munkaszerződése alapján rendes felmondás esetén 15 havi átlagkereset illeti meg. Az indítványozó munkaviszonyát felmondta, a munkáltató részére megfizette a végkielégítést. Ezt követően az indítványozó ismét munkaszerződést kötött korábbi munkáltatójával, de más munkakörben. Az elsőfokú bíróság megállapította az indítványozó bűnösségét orgazdaság bűntettében. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és a bűncselekményt bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének minősítette. A Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasította.
Az indítványozó szerint sérült a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való joga. Az indítványozó szerint ezen alapjog ugyanis biztosítja azt is, hogy a megválasztott munkát és foglalkozást szabadon megszüntethesse. A bíróság továbbá nem vette figyelembe, hogy az indítványozó és korábbi munkáltatója között munkaügyi per volt folyamatban, amelyben a bíróság megállapította, hogy a részére kifizetett juttatás nem volt szokatlan vagy kirívó, valamint nem nem volt megállapítható az sem, hogy az indítványozó szándéka valójában nem a munkaviszony megszüntetésére hanem a munkaszerződés módosításában kikötött jutalmazás megszerzésére irányult volna. Az indítványozó szerint a jogszabályoknak megfelelően járt el munkaviszonya megszüntetésénél és új munkaviszonya létesítésénél, amely mind az Alaptörvényből levezethető jogon alapulnak. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Bfv.II.893/2019/2. számú végzése
    Fővárosi Törvényszék 22.Bf.6487/2019/9. számú ítélete
    Budai Központi Kerületi Bíróság 24.B.I.2174/2017/10. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XII. cikk (1) bekezdés
XII. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_213_0_2020_inditvany_aninimizált.pdfIV_213_0_2020_inditvany_aninimizált.pdf
.
A határozat száma: 3288/2020. (VII. 17.) AB végzés
.
Az ABH 2020 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz és a határidők; alkotmányjogi panasz; alkotmányjogi panasz a Kúria felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító végzése ellen
.
A határozat kelte: Budapest, 06/30/2020
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2020.06.30 17:00:00 2. öttagú tanács
.

.
A határozat szövege (pdf):
3288_2020 AB végzés.pdf3288_2020 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Bfv.II.893/2019/2. számú végzése, illetve a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.6487/2019/9. számú ítélete, továbbá a Budai Központi Kerületi Bíróság 24.B.I.2174/2017/10. számú ítélete alaptörvény-­ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Bajáky Tamás ügyvéd, Bajáky és Társa Ügyvédi Iroda) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal élt a Kúria Bfv.II.893/2019/2. számú végzése, illetve a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.6487/2019/9. számú ítélete, továbbá a Budai Központi Kerületi Bíróság 24.B.I.2174/2017/10. számú ítélete ellen, kérve azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
    [2] Az alkotmányjogi panasz előzményeként az indítványozó az egyik televízió-társaságnál gazdasági alelnökként dolgozott. Munkaviszonyát 2009-ben rendes felmondással megszüntette, amelynek kapcsán a munkáltató kifizette az indítványozónak a munkaszerződése alapján őt megillető, 15 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést. Ezt követően korábbi munkáltatója más munkakör betöltésére ismét munkaszerződést kötött az indítványozóval. Mindennek nyomán az ügyészség orgazdaság bűntettének elkövetése miatt vádat emelt az indítványozóval, mint a büntetőeljárás II. rendű vádlottjával szemben. Az első fokon eljáró büntetőbíróság megállapította az indítványozó bűnösségét az orgazdaság bűntettében. A vádlottak fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az indítványozó által elkövetett bűncselekményt bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének minősítette. A jogerős ítélettel szemben az indítványozó terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A Kúria Bfv.II.893/2019/2. számú végzésével megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt, ezért azt elutasította.
    [3] Az indítványozó a Kúria döntését követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Állítása szerint a bűnösségét megállapító bírói döntések miatt sérült a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való joga. Az indítványozó szerint ez az alapjog biztosítja többek között azt is, hogy a választott foglalkozást szabadon, szankció nélkül megszüntethesse. Álláspontja szerint a büntetőbíróság nem vette figyelembe, hogy az indítványozó és korábbi munkáltatója között munkaügyi per volt folyamatban, amelyben a munkaügyi bíróság megállapította, hogy az indítványozó részére kifizetett juttatás nem volt szokatlan vagy kirívó, valamint nem volt megállapítható az sem, hogy az indítványozó szándéka valójában nem a munkaviszony megszüntetésére, hanem a munkaszerződés módosításában kikötött jutalmazás megszerzésére irányult volna. Az indítványozó ennek alapján állította, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el munkaviszonya megszüntetésénél és új munka­viszonya létesítésénél. Ezért álláspontja szerint a munkaviszonya megszüntetésével és létrehozásával kapcsolatban “önkényesen és minden alap nélkül” állapította meg a büntetőbíróság a bűnösségét, megsértve így az Alaptörvény XII. cikk (1) és (2) bekezdését.

    [4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
    [5] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani, mégpedig az Abtv. 53. § (2) bekezdésének megfelelően az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve. Az Abtv. 55. § (4) bekezdés a) pontja értelmében az indítvány nem kerül érdemi elbírálásra, ha az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta. Az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasítja, ha az indítvány elkésett, és az indítványozó igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
    [6] A jelen esetben az indítványozó a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.6487/2019/9. számú jogerős ítélete 2019. május 15-én, a Kúria Mfv.II.10.061/2019/5. számú végzése 2019. november 27-én kelt. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát 2020. január 24-én elektronikus úton nyújtotta be.
    [7] Az indítványozó az Abtv. 27. §-a alapján fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mégpedig a Kúriának a felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasító végzését követően. A Kúria Bfv.II.893/2019/2. számú végzésével szemben előterjesztett panaszában az indítványozó érdemben nem magát a felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasító kúriai végzést vitatta. Alkotmányjogi panaszában bűnösségének az elsőfokú, illetve a jogerős ítélettel történő megállapítását sérelmezte. Az indítványozó a bűnösségének megállapításával összefüggő állítólagos jogsérelme miatt az alapügyet érdemben befejező jogerős törvényszéki ítélettel szemben alkotmányjogi panaszt ugyanakkor nem terjesztett elő.
    [8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet előterjeszteni. Az Ügyrend 32. § (4) bekezdése értelmében: ha a jogerős döntést megtámadó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel visszautasította, majd a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt elutasító döntést hozott a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradása, vagy a felülvizsgálatra nyitva álló határidő indítványozó általi elmulasztása miatt, vagy azért, mert a felülvizsgálat kizárt, akkor a Kúria ezen döntését az Abtv. 26. § (1) bekezdése vagy 27. §-a alapján megtámadó – és az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül benyújtott – alkotmányjogi panaszt, amennyiben az a jogerős döntésre is kiterjed, nem lehet elkésettnek tekinteni e határozat vonatkozásában. Az indítványozó a jogerős törvényszéki ítéletet – a bűnösségének megállapítása miatt – támadó panaszát nem az ítélet kézbesítésétől számított hatvan napon belül, hanem a felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasító kúriai döntést követően terjesztette elő. Az indítványozónak ezért a felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasító kúriai végzéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasza, melyben bűnösségének a jogerős ítélettel, illetve az ezt megelőző elsőfokú ítélettel történő megállapítását kifogásolta, elkésettnek minősült.
    [9] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy a Kúria Bfv.II.893/2019/2. számú végzése, illetve a Fővárosi Törvényszék 22.Bf.6487/2019/9. számú ítélete, továbbá a Budai Központi Kerületi Bíróság 24.B.I.2174/2017/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló elkésetten előterjesztett alkotmányjogi panasz az Abtv. 55. § (4) bekezdés a) pontja alapján érdemben nem bírálható el.

    [10] 3. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 55. § (4) bekezdés a) pontja, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Handó Tünde

        előadó alkotmánybíró helyett

        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Schanda Balázs

        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Pokol Béla

        alkotmánybíró helyett

        Dr. Varga Zs. András s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott

        dr. Szívós Mária

        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        02/04/2020
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. Bfv.II.893/2019/2 of the Curia (misappropriation of public funds)
        Number of the Decision:
        .
        3288/2020. (VII. 17.)
        Date of the decision:
        .
        06/30/2020
        .
        .