Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00818/2012
Első irat érkezett: 01/12/2011
.
Az ügy tárgya: a 19/2005. (IV. 22.) Fõvárosi Közgyűlési rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alkalmazhatóságának konkrét perben történõ visszamenõleges kizárása, illetve a Fővárosi Bíróság 52.Pf.630.183/2010/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/02/2012
.
Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a 2011. január 12-én benyújtott alkotmányjogi panaszában kérte a Budapest Fõváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (Ör.) 41. § (2) bekezdése, valamint 53. §-a alkalmazhatóságának konkrét perben történő visszamenőleges kizárását.
Az indítványozó az Alkotmánybíróság IV/0818/2012. számú végzése alapján 2012. március 29-én kiegészített indítványában az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek megjelölése mellett előadta, hogy az Ör. az Alaptörvény rendelkezéseivel ellentétben nem rendezi egyértelműen a közútkezelő személyét, nem ad útmutatást arra, hogy milyen módon és körben jelölheti ki a várakozási díj ellenében igénybe vehető közterületeket, és különösen a szankcióként megjelölt díj jogi jellege és mértéke tekintetében nem tartalmaz rendelkezést. A szabályok mindemellett a szerződési szabadságot is korlátozzák, és a jogbiztonságot is sértik, mert törvény helyett az Ör. rendezi az alapvető jogokat érintő szabályokat.
Az indítványozó szerint alaptörvény-ellenes az is, hogy az eljáró bíróság az ügyben már alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabályt alkalmazott anélkül, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult volna a per felfüggesztése mellett..
.
Támadott jogi aktus:
    19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendelet 41. § (2) bekezdése és 53. §-a
    a Budapesti Központi Kerületi Bíróság 14.Pg.XI.22.549/2009/9. számú, valamint a Fővárosi Bíróság 1.Gf.75.447/2010/3.számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
M. cikk (1) és (2) bekezdés
32. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_818_2012_inditvany2_anonim.pdfIV_818_2012_inditvany2_anonim.pdfIV_818_2012_inditvany1_anonim.pdfIV_818_2012_inditvany1_anonim.pdfIV_818_2012_inditvany_anonim.pdfIV_818_2012_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3222/2013. (XII. 12.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2565
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: alkalmazási tilalom; alkotmányjogi panasz és a jogsérelem; jogbiztonság mint jogsérelem alapja
.
A határozat kelte: Budapest, 12/02/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.02.25 15:00:00 2. öttagú tanács
2013.05.06 13:00:00 Teljes ülés
2013.07.16 9:00:00 Teljes ülés
2013.11.11 10:30:00 Teljes ülés
2013.11.25 10:30:00 Teljes ülés

.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    1. Az Alkotmánybíróság a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.Pg.XI.22.549/2009/9. és a Fővárosi Bíróság 1.Gf.75.447/2010/3. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

    2. Az Alkotmánybíróság a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.Pg.XI.22.549/2009/9. és a Fővárosi Bíróság 1.Gf.75.447/2010/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

    3. Az Alkotmánybíróság Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdésének és 53. §-ának a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 14.Pg.XI.22.549/2009. és a Fővárosi Bíróság előtt 1.Gf.75.447/2010. szám alatt befejezett ügyben a perben történő alkalmazhatósága kizárására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján 2011. január 12-én – a törvényben előírt hatvan napon belül – alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] 1. Az indítványozót a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.Pg.XI.22.549/2009/9. számú ítéletével – mely a Fővárosi Bíróság 1.Gf.75.447/2010/3. számú ítéletével 2010. szeptember 15. napján emelkedett jogerőre – parkolási díj megfizetésére kötelezte, mert a tulajdonát képező gépjárművel 2008. június 5-én szabálytalanul parkoltak. A bíróságok az ítéletüket – egyéb jogszabályi rendelkezések mellett – Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. (IV. 22.) Főv. Kgy. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 2009. május 31. napjáig hatályos 41. § (2) bekezdésére és 53. §-ára alapították. Ezekről a rendelkezésekről a jogerős ítélet meghozatala előtt – jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására, folyamatban lévő ügyekben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány, valamint alkotmányjogi panasz tárgyában folyamatban volt ügyben – közzétett 109/2009. (XI. 18.) AB határozat megállapította, hogy alkotmányellenesek voltak. A jogerős ítéletet 2010. november 25. napján kézbesítették az indítványozó jogi képviselője számára.

[3] 2. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: régi Abtv.) 48. §-a alapján az Ör. 2009. május 31. napjáig hatályban volt 41. § (2) bekezdése és 53. §-a alkotmányellenessége megállapítását, és az indítvány alapjául szolgáló perben való alkalmazása tilalmának kimondását kérte az Alkotmánybíróságtól.
[4] Az Alkotmánybíróság 2012. január 16-án kelt IV/820-1/2012. végzése alapján az indítványozó a megadott határidő alatt az eredeti indítványát az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése szerinti indítványként tartotta fenn. Álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezései sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság elvét, az M) cikkből levezethető szerződési szabadságot, valamint a 32. cikk (3) bekezdését, amely kimondja, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[5] Az indítványozó 2012. március 29. napján az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panasszal egészítette ki az eredetileg előterjesztett indítványát, amelyben kérte annak megállapítását, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.Pg.XI.22.549/2009/9. számú és a Fővárosi Bíróság 1.Gf.75.447/2010/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, továbbá kérte ezen ítéletek megsemmisítését. Az indítványozó szerint az Ör. támadott rendelkezéseinek perbeli alkalmazása az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe és a 32. cikk (3) bekezdésébe ütközik. Arra is hivatkozott, hogy a perben eljárt másodfokú bíróság megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését is azzal, hogy az indítványozó kérelme ellenére nem fordult az Alkotmánybírósághoz az Ör. támadott rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatának kezdeményezése iránt.

[6] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben írt feltételeit, különösen a 26.–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29.–31. § szerinti feltételeket. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozónak az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasza a törvényben meghatározott feltételeknek az alábbi okok miatt nem felel meg.
[7] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panasz érdemben akkor bírálható el, ha az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét állítja.
[8] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének megsértésére csak kivételesen lehet alkotmányjogi panaszt alapítani, olyan esetekben, mint a visszaható hatályú jogalkalmazás, vagy a jogalkotással összefüggésben a megfelelő felkészülési idő hiánya {3066/2013. (II. 8.) AB végzés, Indokolás [9]}. A jelen ügyben azonban nem erről van szó. Az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdéséből származtatott szerződési szabadság és az Ör. támadott rendelkezései között nem állapítható meg alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése pedig – mely az önkormányzati rendeletalkotás alaptörvényi kritériumát határozza meg – nem alapjogi rendelkezés, ezért arra nem lehet alkotmányjogi panaszt alapítani.
[9] Mivel az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján a panaszt visszautasította.

[10] 4. Az indítványozó a hiánypótlási felhívásra adott válaszában az eredeti – az Ör. 41. § (2) bekezdését és 53. §-át támadó – kérelmét kiterjesztette a bírósági döntések alkotmányossági felülvizsgálatára is, tehát az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt is előterjesztett. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a kérelem az eredetileg benyújtotthoz képest egy teljesen új indítvány, amely tekintetében a befogadhatóságot külön kell vizsgálni. Ebben a körben először azt kell megvizsgálni, hogy az új kérelem a törvényben meghatározott határidőn belül érkezett-e.
[11] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős döntés kézbesítésétől – ez az időpont a jelen ügyben 2010. november 25. napja – számított hatvan napon belül kell az első fokon eljárt bírósághoz benyújtani. A határidő betartása alól kizárólag az az indítványozó kap felmentést a törvény szerint, aki a 2012. január 1-je előtt benyújtott absztrakt utólagos normakontroll kérelmét terjeszti elő az Abtv. 71. § (3)–(4) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszként, de a jelen ügy nem tartozik ebbe a körbe. Az Abtv. 74. § értelmében az Abtv. 26.–27. §-ában meghatározott panasz eljárás az Abtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárások tekintetében is kezdeményezhető. Az Alkotmánybíróság azonban a 3072/2012. (VII. 26.) AB végzésben kifejtette, hogy az Abtv. 74. §-ából is – mely az Abtv. hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárások esetében kifejezetten lehetővé teszi alkotmányjogi panasz kezdeményezését – egyértelműen az következik, hogy a törvényalkotó az Abtv. hatályba lépése (2012. január 1-je) előtt már jogerősen lezárt bírósági eljárások tekintetében nem kívánta megnyitni az alkotmányjogi panasz lehetőségét {3072/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [11]}.
[12] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 27. §-ára – a bírói ítéletek alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti – alapított alkotmányjogi panasz nem a törvény által előírt hatvan napos határidőn belül érkezett, így annak érdemi vizsgálatára nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a Budai Központi Kerületi Bíróság 14.Pg.XI.22.549/2009/9. számú és a Fővárosi Bíróság 1.Gf.75.447/2010/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének d) pontja alapján is.

[13] 5. Az indítványozó kérte az Ör. megsemmisített 41. § (2) bekezdése és 53. §-ának az indítvány alapjául szolgáló ügyben történő alkalmazási tilalmának kimondását.
[14] A jogszabály alkotmányellenességét 2012. január 1-je előtt megállapító és a jogszabály megsemmisítéséről szóló alkotmánybírósági határozat hivatalos lapban történt közzétételét követően az alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazási tilalma kimondásának a kezdeményezésére a jelen ügyben nincs lehetőség, mert a 2012. január 1-je előtt jogerősen befejezett bírósági eljárásokban az Abtv.-ben szabályozott alkotmányjogi panasz eljárás sem kezdeményezhető az Abtv. 74. §-a alapján. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt az erre irányuló részében is visszautasította az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
      Dr. Paczolay Péter s. k.,
      az Alkotmánybíróság elnöke,
      előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Balogh Elemér s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Bragyova András s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Paczolay Péter s. k.,
      az Alkotmánybíróság elnöke,
      az aláírásban akadályozott
      Dr. Juhász István
      alkotmánybíró helyett

      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Paczolay Péter s. k.,
      az Alkotmánybíróság elnöke,
      az aláírásban akadályozott
      Dr. Pokol Béla
      alkotmánybíró helyett

      Dr. Stumpf István s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Balsai István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr.Kiss László s. k.,
      alkotmánybíró




      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró




      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró
      .
      Dr. Szívós Mária s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      01/12/2011
      .
      Number of the Decision:
      .
      3222/2013. (XII. 12.)
      Date of the decision:
      .
      12/02/2013
      .
      .