Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01043/2013
Első irat érkezett: 07/03/2013
.
Az ügy tárgya: a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.1036/2012/14. számú ítéletével, az 1996. évi LXXV. törvénnyel, valamint a 2010. évi LXXV. törvénnyel összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/12/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Kovács Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.1036/2012/14. számú ítélete, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezések nem adnak kimentési lehetőséget objektív felelősség alól, ezért sértik a jogállamiság elvét, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény
    a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. § (1) bekezdés b) pont

    a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.1036/2012/14. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1043_2013_inditvany1_anonim.pdfIV_1043_2013_inditvany1_anonim.pdfIV_1043_2013_inditvany_anonim.pdfIV_1043_2013_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3235/2013. (XII. 21.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2636
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: jogbiztonság mint jogsérelem alapja; közigazgatási szankciók
.
A határozat kelte: Budapest, 12/16/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.12.16 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása, valamint a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.1036/2012/14. számú ítélete megsemmisítése tárgyában előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

    [2] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdésére hivatkozással – a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.1036/2012/14. számú ítéletével kapcsolatban benyújtott indítványában – mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását kérte a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) perben alkalmazott rendelkezései tekintetében, és kérte a bírói döntés megsemmisítését.
    [3] Álláspontja szerint jogalkotói mulasztás áll fenn, mert a hivatkozott törvények „egyáltalán nem teremtik meg a közigazgatási eljárásban az objektív felelősség alól a kimentés lehetőségét”, ezért sértik a jogbiztonság alkotmányos alapelvét (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése), valamint a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot (Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés).

    [4] 2. A bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint az indítványozó építési munkaterületén az I. fokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve 2012. május 14. napján 9 óra 50 perctől 10 óra 50 percig terjedő időben a helyszínen hatósági ellenőrzést tartott.
    [5] Az ellenőrzés során a hatóság feltárta, hogy a munkáltató öt munkavállaló esetében a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatásával összefüggő bejelentési kötelezettségének – az egyszerűsített foglalkoztatási adatbázis adatai alapján – a munka megkezdését és a hatósági ellenőrzést követően – 2012. május 14. napján 11 óra 30 perckor – késedelmesen tett eleget. Az I. fokú hatóság – 1520-17/2012-5205. számú határozatában – megállapította, hogy a munkáltató megsértette a Met. 6/A. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá az Efo.tv. 11. § (1)–(3) bekezdéseiben foglaltakat, ezért a Met. 6/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltatót munkaügyi bírsággal sújtotta, amelynek összegét – a Met. 7. § (1) bekezdése, (2) bekezdése ac) pontjában, továbbá az (5) és (7) bekezdéseiben foglaltakat figyelembe véve – 800 000 Ft.-ban állapította meg.
    [6] Az indítványozó az I. fokú közigazgatási határozatot fellebbezéssel támadta, és a határozat megsemmisítését kérte. A fellebbezési kérelemben adminisztrációs tévedésre hivatkozott, úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzését 2012. május 13-án bejelentette az adóhatóság felé, azonban a munkavégzés időpontját tévesen rögzítette.
    [7] A Nemzeti Munkaügyi Hivatal – 2012. szeptember 18. napján kelt 8159-1/2012-5010. számú határozatával – az I. fokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában kifejtette – a Legfelsőbb Bíróság BH2001. 404. számú eseti döntésében foglaltakra is hivatkozva –, hogy a kiszabott bírság objektív alapú szankció, amelyet az ellenőrzéskor megállapított jogsértés ténye alapoz meg, ezért a hatóság mérlegelési jogköre csak a bírság összegének meghatározására terjed ki. Ennek során a Met. 7. §-ában foglalt mérlegelési szempontokat, az okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát kell értékelnie a hatóságnak, és nem a munkáltató körülményeit, gazdasági, vagyoni helyzetét, a szabálytalanság elkövetésének okait. Ezért az adminisztrációs tévedés a jogsértés kimentésére nem alkalmas. Hangsúlyozta, hogy a munkáltatót terhelte a jogszabályi rendelkezések megtartásának, illetőleg a foglalkoztatás során kellő alapossággal és körültekintéssel való eljárás kötelezettsége.

    [8] 3. A munkáltató 2012. november 15. napján keresetet terjesztett elő a bíróságon és kérte, hogy az alperes határozatát a bíróság helyezze hatályon kívül. Keresetében arra hivatkozott, hogy az Efo.tv. 11. § (1)–(3) bekezdéseiben foglalt bejelentési kötelezettségének a foglalkoztatás megkezdése előtt eleget tett, azonban elismerte, hogy bejelentési kötelezettsége teljesítése során a munkavégzés idejét elírta. Vitatta az alperes határozatát, mert nem vette figyelembe a tévedése igazolására felhozott bizonyítékokat, érveket. Támadta a határozatot abban a részében is, hogy az adminisztrációs hiba nem tekinthető kimentési oknak. Előadta továbbá, hogy a munkaügyi bírság miatt nem vehet részt a közbeszerzési pályázatokon sem.
    [9] A bíróság a felperes keresetét megalapozatlannak találta és – 2013. május 9. napján 5.M.1036/2012/14. szám alatt hozott ítéletében – a keresetet elutasította. A bíróság megállapította, hogy a felperes a 2012. május 14–18. napjára terjedő munkavégzéssel összefüggésben a megnevezett munkavállalókra vonatkozó adatokat a munkavégzés megkezdése előtt – azaz az általa sem vitatott időpont, 2012. május 14. napjának 7 órája előtt – az adóhatóság felé nem jelentette be. Az eddig az időpontig tett bejelentésében foglaltak – a felperes által sem vitatottan – nem feleltek meg a munkavállalók tényleges munkavégzésére vonatkozó adatoknak, továbbá a felperesnek a munkavégzés megkezdését követően tett bejelentését elkésettnek kellett tekinteni.
    [10] A bíróság elutasította a felperes egyedi normakontroll kezdeményezése iránti kérelmét is, mert álláspontja szerint a felperessel szemben a Met. 6/A. §-ában foglaltak alkalmazása során a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő jogát nem sértették meg. A munkaügyi bírság kiszabására a Met. szabályai szerint megtartott munkaügyi ellenőrzést követően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint megindított közigazgatási hatósági eljárásban került sor, amely eljárásban a felperes számára az ügyfelet megillető jogok gyakorlását az alperes lehetővé tette, az ügyintézési határidőket betartotta. A jogbiztonság sérelmét a bíróság – az Alkotmánybíróság határozataira való utalással – szintén nem találta megállapíthatónak.

    [11] 4. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány beérkezését követően az Alkotmánybíróság Főtitkára tájékoztatta az indítványozót, hogy indítványa hiányos. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerint az indítványnak határozott kerelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli – többek között – az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, valamint indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés, illetve bírói döntés miért és mennyiben ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Beadványában nem jelölte meg pontosan, hogy mely rendelkezések megsemmísítését kéri és indokolása hiányos. A Főtitkár tájékoztatást adott arról is, hogy az Abtv. 46. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság csak a hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásban állapíthat meg a jogalkotó által mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet, ezért mulasztás megállapítására irányuló eljárás indítványozására az indítványozónak nincs lehetősége.

    [12] 5. Az indítványozó kiegészítő indítványában már csak a Met. 6/A. § (1) bekezdését jelölte meg, és kérte alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését. Álláspontja szerint a rendelkezés sérti a jogbiztonság alkotmányos alapjogát azáltal, hogy objektív szankciót telepít egy mulasztáshoz anélkül, hogy a mulasztás okát vizsgálná és a mulasztó részére semmilyen kimentési lehetőséget nem biztosít. Kimentési lehetőség nélkül teljesen torz jogalkalmazáshoz vezet, ha az objektív felelősség alapján minden jogsértés esetében bírságolás történik. Álláspontja szerint a jogbiztonság sérelmén kívül a tisztességes eljáráshoz való jog is sérül, de ehhez érdemi érvelést nem fűzött.

    [13] 6. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról és az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennálltát, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29. § szerinti feltételeket.
    [14] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz eljárását az kezdeményezheti, aki egyedi ügyben érintett és az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslat lehetőségeit már kimerítette vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [15] Az indítványozó saját ügyében hozott közigazgatási határozatot keresettel támadta, az ügyben jogerős döntés született, amely ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Az indítványozó az Abtv. 51. § (1) bekezdése szerint érintettnek tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
    [16] A jogerős bírósági ítélet kézbesítése a bíróság tájékoztatása szerint 2013. május 21-én történt. Az alkotmányjogi panasz a törvényes határidőn belül – 2013. július 3-án – érkezett a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.
    [17] Az indítványozó a kiegészítés során az Abtv. 52. § (1) bekezdése alapján a Met. 6/A. § (1) bekezdését jelölte meg, mint sérelmezett jogszabályt és kérte annak megsemmisítését.
    [18] A panaszban az indítványozó megjelölte az Alaptörvény azon rendelkezéseit, amelyekbe szerinte a támadott rendelkezés ütközik.

    [19] 7. Az indítvány indokolást döntően a jogbiztonság sérelme tekintetében tartalmaz. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogbiztonság nem alapjog, annak sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben lehet alapítani, a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén {pl. 3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [14]}. A panaszos indítványa nem tartozik ezek körébe, ezért a panasz e tekintetben nem befogadható.
    [20] Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy már több eljárásban foglalkozott az indítványozó által felvetett felelősségi alakzaton alapuló közigazgatási szankciókkal, és elutasította az indítványokat. Az objektív alapú munkaügyi bírság intézménye bevezetésekor az Alkotmánybíróság már rámutatott arra, hogy a közigazgatási bírságok sok jogcímen kiszabhatók, általában objektív jellegűek, vagyis vétkességre tekintet nélkül megállapíthatók. Több határozatában azt is megállapította az Alkotmánybíróság, hogy nem sérti a jogbiztonságot, ha a vétkességtől független objektív felelősség esetén is lehetőséget teremt a jogalkotó a közigazgatási bírság kiszabására {pl. 3052/2013. (II. 28.) AB határozat Indokolás, [20]}.

    [21] 8. Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése sérelmére is. Indokolása azonban hiányos, a sérelmet általánosságban indokolja azzal, hogy a jogszabály alapján nincs helye kimentésnek, méltányosság gyakorlásának. Az Alaptörvény felhívott rendelkezése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az Alaptörvénynek ez a rendelkezése nem a bírósági eljárásokra vonatkozik, hanem a közigazgatási hatósági eljárásokra. Az indítványozó által hivatkozott ezen alaptörvényi rendelkezés és a kifogásolt bírósági ítélet közötti összefüggés hiányzik. A panasz tehát ebben a tekintetben sem bírálható el érdemben.
    [22] Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
        Dr. Kovács Péter s. k.,
        tanácsvezető,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        07/03/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3235/2013. (XII. 21.)
        Date of the decision:
        .
        12/16/2013
        .
        .