Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00137/2014
Első irat érkezett: 01/20/2014
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.31.308/2013/5. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz (közlekedési szabálysértés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/24/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közlekedési szabálysértéssel összefüggő közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott 19.K.31.308/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen, jogsértő módon folytatta le a bizonyítást, illetve olyan tényeket vett figyelembe, amelyeket nem értékelhetett volna bizonyítékként, ezzel megsértette a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz való jogát, továbbá ellentétes az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal is..
.
Támadott jogi aktus:
    a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.31.308/2013/5. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_137_3_2014_ind_kieg.pdfIV_137_3_2014_ind_kieg.pdfIV_137_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_137_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3188/2014. (VI. 27.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2185
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: Alaptörvényben biztosított jog sérelme (mint az alkotmányjogi panasz feltétele); alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
    .
    A határozat kelte: Budapest, 06/24/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.06.24 17:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.31.308/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt bírói ítélet sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogot, valamint ellentétes az Alaptörvény 28. cikkével is.
      [2] Az alapul fekvő ügyben a Vas Megyei Rendőrfőkapitány a 21000/00376471/1/2012. iktatószámú határozatával az indítványozót hatvanezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte közlekedési szabályszegés (a megengedett legnagyobb sebesség túllépése) miatt. Az elsőfokú rendészeti hatóság később módosította határozatának indokolási részét (21000/00376174/3/2012. iktatószámú határozat). A hatósági határozat rögzítette, hogy közlekedési szabályszegésről készült képfelvételek hitelesített mérőberendezéssel készültek, amely megfelelt a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközökre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglaltaknak. A hatóság bírságot kiszabó határozatát a hitelesített mérőberendezéssel készült képfelvételekre és a települési naplóra alapozta.
      [3] Az indítványozó keresettel élt a hatósági határozattal szemben és kérte annak megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a tényállás hiányosan lett feltárva, valamint hogy a hatóságok megsértették a bizonyításra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mert kizárólag a fényképfelvételeket lehetett volna bizonyítékként felhasználni, a települési naplót nem. Hivatkozott továbbá arra, hogy álláspontja szerint a fényképfelvételeket készítő berendezés nem felelt meg maradéktalanul a Rendeletben foglalt követelményeknek, ezért az alapján bírság kiszabására nem lett volna lehetőség. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 19.K.31.308/2013/5. számú ítéletében elutasította az indítványozó keresetét. A bírósági ítélet részletesen kitért az indítványozó által kifogásolt – különösen a bizonyítással összefüggő – vélelmezett jogszabálysértésekre, és azt állapította meg, hogy a hatósági határozat kellőképpen megalapozott.
      [4] Az indítványozó ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát, amelyben elsősorban a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozott azzal összefüggésben, hogy a bírói döntés tévesen értelmezi a vonatkozó egyéb tételes jogszabályi rendelkezéseket, valamint a bíróság jogsértő módon folytatta le a bizonyítási eljárást. Kifogásolja továbbá, hogy a bíróság nem tett eleget a jogszabályok értelmezésével kapcsolatos, az Alaptörvény 28. cikkében foglalt kötelezettségének.

      [5] 2. Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [6] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról kell döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

      [7] 2.1. A befogadhatóság formai feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbi következtetésekre jutott.
      [8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. A támadott ítéletet az indítványozó jogi képviselője 2013. október 29-én vette át, az alkotmányjogi panasz 2013. december 20-án – határidőben – érkezett meg az elsőfokú bírósághoz.
      [9] A panasz megfelel az indítványokkal szemben az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott formai követelményeknek is, mert megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezéseket, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, a támadott bírói döntést, tartalmaz a bírói döntés alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, valamint rögzíti a kifejezett kérelmet a támadott ítélet megsemmisítésére.

      [10] 2.2. A befogadhatóság tartalmi feltételeit vizsgálva az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg.
      [11] Az indítványozó az Abtv. 27. §-a és 51. § (1) bekezdése szerinti jogosultnak tekinthető, érintett, mert a jelen ügyre okot adó eljárásban félként szerepelt. Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

      [12] 2.3. Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében alkotmányjogi panaszt kizárólag az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelmére lehet alapítani. Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény 28. cikkének sérelmére. Az Alaptörvény 28. cikkének címzettjei azonban a bíróságok, ez a rendelkezés nem fogalmaz meg olyan jogot, amelyre alkotmányjogi panaszt önállóan lehetne alapítani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a „jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel nem orvosolható” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}.

      [13] 2.4. Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében, valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jog sérelmére is. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy fennállnak-e az Abtv. 29. §-ában meghatározott feltételek. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.
      [14] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy az indítványozó sem a bíróság eljárásával, sem az ítélet érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel. Az indítványozó azt kifogásolja, hogy a bírói döntés alaptörvény-ellenessége azon alapul, hogy a bíróság tévesen értelmezte a bizonyítási eljárásra és eszközökre vonatkozó jogszabályokat, ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete jogszabálysértő.
      [15] Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben hangsúlyozza: „Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja fogalmazza meg, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A bírói döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik a testület hatáskörébe. Ezért fogalmaz úgy az Abtv. 27. §-a, hogy alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A jogalkotó ezzel a 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezéssel teremtette meg a bírói jogalkalmazás és jogértelmezés alkotmányossága vizsgálatának korábban nem ismert lehetőségét. A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz azonban nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének. Miként az Alaptörvény és az Abtv. fent idézett rendelkezéseiből is kitűnik, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban azonban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.” {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}. „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]–[14]}. {Hasonlóan: 3241/2013. (XII. 21.) AB végzés, Indokolás [13]}

      [16] 3. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg a befogadhatóság feltételeinek. Az Alkotmánybíróság ezért – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 27. § és 29. §-a, továbbá 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/20/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3188/2014. (VI. 27.)
          Date of the decision:
          .
          06/24/2014
          .
          .