Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01179/2013
Első irat érkezett: 07/24/2013
.
Az ügy tárgya: a 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint az 1994. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseivel összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/15/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó XIII. kerületi önkormányzat - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 22. § (4) bekezdése, Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény (Bptv.) 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. és 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései, valamint ezen rendelkezéseket megállapító, a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvény (Módtv.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A támadott jogszabályi rendelkezések a Margitsziget közigazgatási státuszát módosítják, azzal összefüggésben állapítanak meg rendelkezéseket. Az indítványozó álláspontja szerint a Mötv. támadott rendelkezése sérti az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdésében foglaltakat, mivel egy ott nem nevesített területi egységet - Margtisziget - hoz létre, illetve a létrehozás módja ellentétes a Mötv. egyéb rendelkezéseiben foglaltakkal. A Mötv. támadott rendelkezése sérti a jogállamiság elvét, mert ténylegesen egy területszervezési kérdésben hozott egyedi döntésnek felel meg, továbbá a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt számára. Ezen felül a Mötv. sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mivel az indítványozót megfosztotta attól a jogától, hogy jogai, illetve jogos érdekeinek védelmében fellépjen. Az indítványozó - a Mötv. 105. §-ára hivatkozással - előadja, hogy a kerületek határainak módosítása szempontjából a Mötv. támadott rendelkezése viszonylatában sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét. Az indítványozó rámutat, hogy a támadott rendelkezések - az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése mellett - sértik a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Végül kifejti, hogy a Módtv. elfogadása az indítványozónak - mint önkormányzatnak - az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában biztosított jogát is sérti..
.
Támadott jogi aktus:
    Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 22. § (4) bekezdés
    Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés 3. § (4) bekezdés 5. § 6. § 1. számú mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezése
    Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvény
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
F. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
Q. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1179_2013_ind_kieg.pdfIV_1179_2013_ind_kieg.pdf IV_1179_0_2013_inditvany.pdfIV_1179_0_2013_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3105/2014. (IV. 17.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1726
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: Alaptörvényben biztosított jog sérelme (mint az alkotmányjogi panasz feltétele); alkotmányjogi panasz és a jogsérelem
    .
    A döntés kelte: Budapest, 04/14/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.03.11 9:30:00 1. öttagú tanács
    2014.03.24 10:30:00 Teljes ülés
    2014.04.07 10:30:00 Teljes ülés
    2014.04.14 10:30:00 Teljes ülés

    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 22. § (4) bekezdése, valamint a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi ­XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. §-a, a 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat (1139 Budapest, Béke tér 1.) jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
      [2] Az indítványozó Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján – a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvénnyel módosított – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 22. § (4) bekezdése, valamint a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Bptv.) 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. §-a, a 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
      [3] A támadott jogszabályi rendelkezések a Margitsziget közigazgatási státuszát módosították, azzal összefüggés­ben állapítottak meg rendelkezéseket. Az indítványozó álláspontja szerint
      – a Mötv. 22. § (4) bekezdése sérti az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdésében foglaltakat, mivel egy ott nem nevesített területi egységet (a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget) hoz létre, illetve a területi egység létrehozásának módja ellentétes a Mötv. egyéb rendelkezéseiben foglaltakkal;
      – a Mötv. 22. § (4) bekezdése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság elvét, mert ténylegesen egy területszervezési kérdésben hozott egyedi döntésnek felel meg, továbbá a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az indítványozó számára;
      – a Mötv. 22. § (4) bekezdése sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mivel az indítványozót megfosztotta attól a jogától, hogy jogai, illetve jogos érdekeinek védelmében fellépjen;
      – a Mötv. 22. § (4) bekezdése – a Mötv. 105. §-ára hivatkozással – a kerületek határainak módosítása szempontjából sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos elvét és az Alaptörvény I. cikk (3) és (4) bekezdésével ellentétes módon alapvető jogot korlátoz;
      – a Mötv. 22. § (4) bekezdése és a Bptv. 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. és 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései – az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése mellett – sértik az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Charta 4. cikk 6. pontját és 5. cikkét [az indítványozó az indítvány-kiegészítésében utalt ara, hogy az Abtv. 32. § (1) bekezdése utolsó fordulata szerint az Alkotmánybíróság eljrása során hivatalból végzi a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát, ezért az alkotmányjogi panaszának erre irányuló részét visszavonta];
      – a Mötv. 22. § (4) bekezdése és a Bptv. 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. és 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában biztosított adómegállapítási jogát vonja el.

      [4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26–27. §-aiban és az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt feltételeknek az alkotmányjogi panasz megfelel-e.
      [5] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott befogadhatóság formai feltételeinek megfelelt.

      [6] 3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az indítványozó önkormányzat egyedi ügyben érintett szervezetként – az indítványozó álláspontja szerint alaptörvény-ellenes – törvényi rendelkezések közvetlen hatályosulása miatt fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [7] Az Alaptörvény önkormányzati alapjogokról nem rendelkezik, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a helyi közügyek összetevőit (tartalmi elemeit) határozza meg, felsorolva azokat az alaptörvényi szinten védett feladat- és hatáskörcsoportokat, amelyeket törvényi keretek között a helyi közügyek intézése körében a helyi önkormányzatok gyakorolhatnak.
      [8] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételeinek nem felel meg, az indítványban nem jelölt meg olyan Alaptörvényben biztosított jogot, amelyek a helyi önkormányzatot megilleti és az Alaptörvénynek a panaszban felhívott szabályaival összefüggően az indítvány olyan alkotmányjogi kérdést, amely a panasz befogadását eredményezhetné, nem vet fel.
      [9] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          az Alkotmánybíróság elnöke
          .
          Dr. Balogh Elemér s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kovács Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr Lévay Miklós s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/24/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3105/2014. (IV. 17.)
          Date of the decision:
          .
          04/14/2014
          .
          .