Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00246/2014
Első irat érkezett: 02/06/2014
.
Az ügy tárgya: A Kúria Mfv.I.10.793/2012/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (szakértői vélemény kifogásolása kártérítési perben)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/21/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Kiss László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kúria Mfv.I.10.793/2012/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozza.
Véleménye szerint a támadott ítélet sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés], emberi méltóságát (Alaptörvény II. cikk) és a jogegyenlőséget [Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés].
Előadja, hogy a bírósági döntés egy szakértői vélemény önkényes mellőzéséve született, illetve korlátozta jogérvényesítési lehetőségét. Véleménye szerint, ha a bírósági döntés alapját egy olyan szakkérdés képezi, amelynek megítélésére nincs kompetenciája egyetlen független szakértőnek sem, akkor az egyetlen kompetenciával rendelkező, szakértő tanú véleményének figyelmen kívül hagyása szükségképpen sérti a jogos igényét érvényesíteni kívánó peres fél jogát a pártatlan bíróság tisztességes eljárására vonatkozóan.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Mfv.I.10.793/2012/15. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
II. cikk
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
246_2014_inditvany_kieg.pdf246_2014_inditvany_kieg.pdf246_2014_inditvany_anonim.pdf246_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3228/2014. (IX. 22.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2469
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); bizonyítékok felülmérlegelése; emberi méltósághoz való jog; tisztességes eljáráshoz való jog
    .
    A határozat kelte: Budapest, 09/15/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.09.15 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.I.10.793/2012/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselővel eljárva – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján – 2014. január 6-án alkotmányjogi panasz indítványt nyújtott be a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Mfv.I.10.793/2012/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, hivatkozva az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének, II. cikkének és XV. cikk (1) bekezdésének sérelmére.
    [2] Az Alkotmánybíróság főtitkára 2014. február 13-án kelt levelében tájékoztatta az indítványozót, hogy nem terjesztett elő az Abtv. 52. § (1) bekezdésének megfelelő határozott kérelmet, mivel nem indokolta meg kellően, hogy a támadott ítélet miért és mennyiben sérti az Alaptörvényben biztosított jogait. Az indítványozó 2014. március 25-én eredeti beadványát kiegészítve továbbra is kérte a támadott ítélet megsemmisítését. Az indítványozó kifejtette, ha a bírósági döntés alapját egy olyan szakkérdés képezi, amelynek megítélésére nincs kompetenciája egyetlen független szakértőnek sem, akkor az egyetlen kompetenciával rendelkező, szakértő tanú véleményének figyelmen kívül hagyása szükségképpen sérti a jogos igényét érvényesíteni kívánó peres fél jogát a pártatlan bíróság tisztességes eljárására vonatkozóan.

    [3] 2.1. Az Alkotmánybíróság az indítványozónak a felhívás folytán kiegészített indítványát megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatósága feltételeinek fennállása szempontjából, és megállapította, hogy az indítványozó érintettsége az ügyben fennállt, tekintettel arra, hogy a perben felperesként szerepelt.
    [4] Az indítványozó a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletét támadta, amely a másodfokú bíróság ítéletét (Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.22.160/2011/8.) hatályon kívül helyezte, és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. Figyelemmel az Ügyrend 32. § (2) bekezdésére, valamint arra, hogy az indítványozó a Székesfehérvári Törvényszék jogerős ítéletét nem támadta meg, a felülvizsgálati ítéletet támadó alkotmányjogi panasz benyújtásának helye lehet.
    [5] Az indítványozó jogi képviselője a Kúria Mfv.I.10.793/2012/15. számú ítéletét 2013. november 8-án vette kézhez, alkotmányjogi panaszát az Abtv.-ben előírt hatvan napon belül, 2014. február 6-án nyújtotta be az elsőfokon eljárt bíróságra, az Alkotmánybíróságnak címezve. Az indítványozó a jogerős ítélet megsemmisítését kérte alkotmányjogi panaszában [Abtv. 27. § ], perújítási eljárás a bíróság tájékoztatása szerint nincsen folyamatban.

    [6] 2.2. Az Abtv. 56. §-a szerint az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, így mindenekelőtt azt, hogy az indítvány megfelel-e az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeknek, amely szerint „Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.” Jelen esetben az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amely e feltétel meglétét alátámasztaná.
    [7] Az indítványozó a munkaügyi bíróság előtt folyt eljárás tényeinek, a szakértői vélemények állított ellentmondásainak és megalapozatlanságának, kompetenciahiányának részletes ismertetésén túl a tisztességes eljáráshoz való jogra hivatkozik. Az alkotmányjogilag értékelhető érvelése e körben arra szorítkozik, hogy állítása szerint a Kúria tendenciózusan használta a perben készült szakvéleményeket, valamint tévedett annak értékelése során.
    [8] „A tisztességes eljárásra vonatkozóan az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. A tisztességes eljárás követelménye magában foglalja a bírósággal és az eljárással szemben megkövetelt tulajdonságokat, és egyben biztosítja az Alkotmány 57. §-ában meghatározott valamennyi eljárási garancia teljesedését [6/1998. (III. 11.) AB határozat, ABH 1998, 91, 95.]. Az eljárás tisztessége az eljárás törvényes kereteit, az eljárási jogok érvényesülését biztosítja. Az Alkotmány az anyagi igazság érvényre juttatásához szükséges – és az esetek többségében alkalmas – eljárásra ad jogot, de nem biztosít alanyi jogot az anyagi igazság érvényesülésére [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65.]. […] Hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy feladata az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, és nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára, így a bizonyítékok felülmérlegelésére, a tényállás megállapítására vagy a jogvitát lezáró határozat tartalmi kritikájára.” {3387/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [15]} Az Alkotmánybíróság gyakorlata következetes abban a tekintetben, hogy a bizonyítási eljárás eredményének felülmérlegelésére az alkotmányjogi panasz-eljárás nem adhat keretet, mert ebben az eljárásban csak a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség felülvizsgálatára kerülhet sor. {3116/2014. (IV. 17.) AB végzés, Indokolás [54]; 3039/2014. (III. 13.) AB végzés, Indokolás [19]; 3027/2014. (II. 17.) AB végzés, Indokolás [20]}. A bíróságok mérlegelési körébe tartozik az a kérdés is, hogy valamely szakértő rendelkezik-e megfelelő szakmai kompetenciával egy adott szakkérdés megvizsgálásához. A vizsgált ügyben ezt a mérlegelést a bíróságok, így a Kúria is elvégezték, ennek felülmérlegelésére az Alkotmánybíróságnak a fentebb idézett gyakorlata alapján az alkotmányjogi panasz keretében nincsen módja. Mivel az indítványozó által felvetett érvek nem támasztják alá, hogy az ügyében hozott ítélet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, ezért e körben az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
    [9] Az indítványozó hivatkozott az emberi méltóság sérelmére (II. cikk), indítványát e körben azzal indokolta, hogy az eljárás folyamán a vizsgálatára kirendelt elmeorvosi szakértő kirendelése már önmagában sérti emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az érvelés elfogadása azzal a következménnyel járna, hogy valamennyi olyan szakértői kirendelés, amely valamely személy elmeállapotának megvizsgálására irányul, ab ovo sértené a vizsgált személy emberi méltóságát. Valójában éppen e személy méltóságának megóvására szolgál, hogy elmeállapota tekintetében tisztességes eljárás keretében orvosszakértői vizsgálat alapján mond ítéletet a bíróság. E tekintetben tehát az indítványozó szintén nem hozott fel olyan érvet, amely alátámasztotta volna, hogy az ügyében hozott ítélet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel.
    [10] Végül hivatkozott az indítványozó törvény előtti egyenlőségre (XV. cikk), de e körben semmilyen indokolást nem terjesztett elő.
    [11] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján – teljes egészében visszautasította.

      Dr. Kiss László s. k.,
      tanácsvezető,
      előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Bragyova András s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Kovács Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      02/06/2014
      .
      Number of the Decision:
      .
      3228/2014. (IX. 22.)
      Date of the decision:
      .
      09/15/2014
      .
      .