English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02025/2019
Első irat érkezett: 12/18/2019
.
Az ügy tárgya: A Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.077/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elutasítása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/12/2020
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - Hodosiné dr. Papp Katalin közjegyző 32012/Ü/158/2016/11. számú végzése és a Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.077/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - adós - előadta, hogy a hitelező bankkal kölcsönszerződést kötött. Az indítványozó a kölcsön folyósításához közjegyző előtt a kölcsön visszafizetésére irányuló és közvetlen bírósági végrehajtás lehetőségét is tartalmazó kétoldalú közokiratba foglalt szerződést kötött. A szerződés megszűnését követően az indítványozó végrehajtási záradék törlése és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét a közjegyző elutasította. A bíróság megállapította, hogy a közjegyző a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem vonatkozásában a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott, ezért azt helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát sértik a döntések, ugyanis a BDT2018.3813. kimondja, hogy tisztességtelen a fogyasztói szerződésnek az a kikötése, amely hatásában a fogyasztó részéről tett tartozás-elismerésnek minősül. Az indítványozó álláspontja szerint ilyen okirat alapján végrehajtási záradék kiállításának nincsen helye..
.
Támadott jogi aktus:
    Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.077/2019/2. számú végzése
    Hodosiné dr. Papp Katalin közjegyző 32012/Ü/158/2016/11. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2025_5_2019_indkieg.anonim.pdfIV_2025_5_2019_indkieg.anonim.pdfIV_2025_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_2025_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
A határozat száma: 3383/2020. (X. 22.) AB végzés
.
A határozat kelte: Budapest, 10/06/2020
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2020.10.06 9:00:00 1. öttagú tanács
.

.
A határozat szövege (pdf):
3383_2020 AB végzés.pdf3383_2020 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.077/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § [helyesen 27. § (1) bekezdése] alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a 32012/Ü/158/2016/11. számú közjegyzői végzés, valamint a Debreceni Törvényszék 2.Pkf.21.077/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését.
    [2] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott végzések sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését (tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jog), illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogát.

    [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege az ügyben előterjesztett beadványok és a támadott határozatok alapján az alábbiakban összegezhető.
    [4] Az indítványozó 2002-ben – közjegyzői okiratba foglalt – kölcsönszerződést kötött a jelzálogbank zrt.-vel, amelyet – a szerződés nem teljesítése miatt – 2012-ben a bank felmondott. A faktoring zrt. 2016-ban kérte a jogutódlás megállapítását és végrehajtási záradék kibocsátását. A közjegyzőhelyettes még abban az évben megállapította a jogutódlást, majd a közjegyzői okiratba fogalt kölcsönszerződést végrehajtási záradékkal látta el.
    [5] Az indítványozó 2019-ben kérte a végrehajtás felfüggesztését és a végrehajtási záradék törlését, mivel álláspontja szerint a faktoring zrt. nem szerepelt félként a közjegyzői okiratba foglalt szerződésben, mint szerződő fél, így nincs olyan végrehajtható közokirat, amelyben az indítványozó adós, illetve a végrehajtást kérő hitelező lenne, azaz nem felel meg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-ában foglaltaknak.
    [6] Az indítványozó álláspontja szerint ugyanis a közvetlen végrehajthatóság nem a követeléshez, hanem a szerződéses pozícióhoz kötődik, azaz a követelés engedményezésével az engedményes nem lép a hitelező helyébe szerződéses félként, ahhoz a szerződés egészének az engedményezésére lenne szükség.
    [7] A közjegyző nem értett egyet az indítványozó álláspontjával. A közjegyző végzésében kifejtette, hogy a ­Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:193. § (1) bekezdése szerint az engedményezéshez a kötelezett jóváhagyása nem szükséges, a (3) bekezdés szerint pedig az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamat­követelés is. A Vht. 39. § (1) bekezdése pedig lehetővé teszi a jogutódlás megállapítását, ha a végrehajtást kérő vagy a kötelezett (adós) személyében változás állt be. A fentiekből pedig az következik, hogy a tárgyi ügyben a jogutód faktoring zrt. jogosan kérte a végrehajtási záradék kiállítását.
    [8] A közjegyző rögzítette, hogy eljárása során nem vizsgálhatta a szerződés tartalmát, ahogyan a záradékolás iránti kérelem megalapozottságát sem, hatásköre csak a nyilvánvaló érvénytelenségi okok figyelembevételére terjed ki, ugyanakkor az általános szerződési feltételek tisztességtelensége vagy a fogyasztói szerződés egyes kikötéseinek tisztességtelensége nem képezhette az eljárás tárgyát.
    [9] Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék a közjegyző végzését annak helyes indokai alapján helybenhagyta. Az indítványozó által hivatkozott BDT döntés (BDT2018. 3813.) tekintetében pedig azt rögzítette a törvényszék, hogy az nem jogegységi határozat, így nem bír kötőerővel, másrészt az abban foglalt jogeset nem a közjegyzői okiratba foglalt szerződéses jogügyletre vonatkozik.

    [10] 2. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott végzések sértik a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése és XXVIII. cikk (1) bekezdése], valamint a jogorvoslathoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése] való jogát.
    [11] A tisztességes hatósági eljáráshoz való joga sérelmét egyrészt abban látja az indítványozó, hogy a közjegyző végzésében lényegében tartozáselismerésnek minősíti a végrehajtási záradékkal ellátni kért, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést, holott a szerződéskötés időpontjában – a folyósítás előtt – az indítványozónak tartozása még nem állhatott fenn. Másrészt úgy véli az indítványozó, hogy a törvényszék félreértelmezte az Európai Unió Bírósága C-32/14. számú döntését, és így a tisztességes eljáráshoz való jogot sértő módon rögzítette, hogy a közjegyző nem vizsgálhatta a szerződés érvénytelenségét. Harmadrészt azért véli alaptörvény-ellenesnek az eljárást, mivel annak ellenére, hogy az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása szerint a közjegyző tevékenységének lényege a nemperes eljárásban a per megelőzése, elhárítása, ehelyett ő arról tájékoztatta az indítványozót, hogy milyen végrehajtási perek indítására van lehetősége.
    [12] A jogorvoslathoz való joga sérelmét az okozza az indítványozó szerint, hogy a jogutódlás megállapítása önmagában csak arra adna lehetőséget, hogy az engedményes a követelést fizetési meghagyás útján érvényesítse. Ebben az esetben az engedményesnek – az adós ellentmondása esetén – perben kellene bizonyítania a követelés megalapozottságát. Ezzel szemben a közjegyzői és bírói gyakorlat szerint – mint a jelen ügyben is – az engedményes közvetlen végrehajtási jogot kap, mivel az engedményezést úgy kezelik, mintha az engedményes szerződő fél lenne. Formálisan tehát biztosított volt a jogorvoslat lehetősége az indítványozó számára, azonban az nem tekinthető hatékonynak, mivel a fenti jogalkalmazói jogértelmezés lényegében kizárta annak vizsgálatát, hogy az engedményes mely jogszabályi rendelkezés alapján kérhette a végrehajtási záradék kiállítását a tartozás elismerése nélkül.
    [13] Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó bírói pártatlanság és a fegyveregyenlőség sérelmére is hivatkozott, mivel úgy véli, hogy a végrehajtást kérőnek a végrehajtási záradék kiállítása során nem kell bizonyítania semmit a közjegyző felé, mert az nem vizsgálhatja sem a szerződés érvénytelenségét, sem azt, hogy valóban fennálló követelésről van-e szó. Sőt a közjegyző a végrehajtási záradékban megjelölt követelés összegét egy valóságtartalmában senki által nem ellenőrzött nyilatkozati tanúsítványra alapítja, amelyet iratellenesen és törvénybe ütközően közjegyzői tanúsítványként kezel, majd amikor világossá válik, hogy a végrehajtási záradék valótlan adatokat tartalmaz, hiszen a kiállítását arra nem jogosult kérte, a fogyasztónak kell költséges peres eljárást kezdeményeznie, hogy a nyilvánvaló törvénysértést „a független és törvényesen eljáró bíróság” orvosolhassa – állítja az indítványozó. A fegyveregyenlőség és a bírói pártatlansághoz való jog sérelmét látja az indítványozó abban is, hogy a végrehajtási záradékról csak a végrehajtási eljárás során szerzett tudomást.

    [14] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az ­alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
    [15] Az Abtv. 27. §-a (1) bekezdése értelmében a bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza.
    [16] Az Abtv. 27. §-a tárgyi hatályának megállapítása során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a támadott bírói döntés a bírósági eljárást befejező határozatnak tekinthető-e. Mivel az Abtv. nem határozza meg a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező bírói döntések körét, ezért az Alkotmánybíróságnak esetenként kell eldöntenie, hogy a támadott bírói döntés az Abtv. 27. § tárgyi hatálya alá tartozik-e {például 3002/2014. (I. 24.) AB végzés, Indokolás [13]; 3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [10]; 3349/2017. (XII. 20.) AB végzés, Indokolás [6]; 3152/2018. (V. 7.) AB végzés, Indokolás [18]}.
    [17] Az Alkotmánybíróság már több döntésében rámutatott, hogy a polgári eljárásjog szabályaira figyelemmel a bírósági eljárást befejező végzésnek azok a végzések minősülnek, amelyeknek joghatásaként a bírósági eljárás (vagy annak valamely szakasza) befejeződik {3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [11]; 3349/2017. (XII. 20.) AB végzés, Indokolás [7]; 3152/2018. (V. 7.) AB végzés, Indokolás [21]}.
    [18] Az Abtv. szövegéből is az következik, hogy a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott, vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye alkotmányjogi panasznak {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés (a továbbiakban: Abv.), Indokolás [24]–[25]}.
    [19] Az Abv.-ben azt rögzítette az Alkotmánybíróság, hogy sem a végrehajtási záradék kiállítása, sem annak törlése nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek, illetve a bírósági eljárást lezáró egyéb döntésnek (Abv., Indokolás [34]–[35]).
    [20] A tárgyi ügyben is a végrehajtási záradék törléséről hozott döntéseket támadta – az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasszal – az indítványozó. Az Alkotmánybíróság –az Abtv. 27. §-a és az Abv. alapján – a jelen ügyben is úgy ítélte meg, hogy a támadott határozatok nem a végrehajtási eljárás érdemében hozott, és nem is az azt befejező, hanem a végrehajtási eljárás során hozott döntések, amelyek ellen nincs helye alkotmányjogi panasz előterjesztésének {3092/2020. (IV. 23.) AB végzés, Indokolás [35]; 3278/2020. (VII. 9.) AB végzés, Indokolás [17]; 3279/2020. (VII. 9.) AB végzés, Indokolás [18]}.

    [21] 4. Az Alkotmánybíróság, tekintettel arra, hogy a támadott határozatok nem tekinthetőek az ügy érdemében hozott, illetve bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek, az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-a és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Juhász Imre s. k.,
        tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Czine Ágnes
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Juhász Miklós
        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Horváth Attila
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Imre s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Sulyok Tamás
        alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        12/18/2019
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. 2.Pkf.21.077/2019/2 of the Debrecen Regional Court (rejection of a request for deleting an implementing clause)
        Number of the Decision:
        .
        3383/2020. (X. 22.)
        Date of the decision:
        .
        10/06/2020
        .
        .