Hungarian

Ügyszám: .	II/00480/2020
Első irat érkezett:	02/25/2020 .
Az ügy tárgya:	Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 47. §-a, 49. §-a és 49/A. §-a elleni utólagos normakontroll indítvány (országgyűlési fegyelmi jogkör) .
Eljárás típusa:	Utólagos normakontroll eljárás
.
Indítványozók típusa:	az országgyűlési képviselők egynegyede .
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/12/2020 .

Az indítvány lényege: .

Az indítvány lényege: Az indítványozó országgyűlési képviselők az Abtv. 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján előterjesztett utólagos normakontroll iránti indítványukban az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) - az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CVIII. törvénnyel megállapított - 47. §-a, 49. §-a és 49/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozók a sérelmezett rendelkezések alaptörvény-ellenességét két vonatkozásban állítják. Egyrészt az Ogytv. 47. §-a, 49. §-a és 49/A. §-a álláspontjuk szerint ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, IX. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) bekezdésével és I. cikk (3) bekezdésével. E körben előadják, hogy a képviselőre az országgyűlés ülésén folytatott magatartásával vagy felszólalásával összefüggésben kiszabható szankciók a véleménynyilvánítás szabadságát szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák. Kiemelik, hogy az azonnali hatályú kitiltás nem arányosított, emellett a törvény meghatározza a tiszteletdíj csökkentésének legkisebb mértékét, ami a hatékony jogorvoslatot lehetetlenné teszi. A jogszabály megszövegezését értelmezhetetlennek tartják, ami a norma alkalmazását a jogbiztonság sérelmét felvető módon kiszámíthatatlanná teszi. Az a tény, hogy az Ogytv. 49. § (3) bekezdése alapján a kitiltás elrendeléséről szóló döntést az ülést vezető elnök nem köteles indokolni, a jogorvoslathoz való jog kiüresítéséhez vezet. Az indítványozók másrészt az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (1) bekezdése, 5. cikk (1) és (6) bekezdése és - ezekkel összefüggésben I. cikk (3) bekezdése - vonatkozásban állítják az Ogytv. sérelmezett rendelkezéseinek - ezen belül külön a 47. § (2) bekezdés, a 49. § és a 49/A. § - alaptörvény-ellenességét. Az indítványt e részben megalapozó indokolásukban előadják, hogy az új szankcióként bevezetett azonnali hatályú kitiltás sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel az alkalmas arra, hogy több hónapra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását, ami az elérni kívánt célhoz - az Országgyűlés rendjének fenntartásához - szükségtelen. A meghatalmazott útján történő szavazás összeegyeztethetetlen a jelen lévő képviselők számához kötött döntéshozatallal, mindez álláspontjuk szerint a népképviseleti elv sérelméhez vezet.. .

Támadott jogi aktus: az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 47. §, 49. §, 49/A. §

Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban: .

Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban: B) cikk (1) bekezdés I. cikk (3) bekezdés IX. cikk (1) bekezdés XXVIII. cikk (7) bekezdés 1. cikk (1) bekezdés 4. cikk (1) bekezdés 5. cikk (1) bekezdés 5. cikk (6) bekezdés .

Anonimizált indítvány (pdf): II_480_0_2020_indítvány_anonim.pdf .

Egyéb mellékletek (pdf): .

.

Összefoglaló a döntésről:

Összefoglaló a döntésről: Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és 2023. június 30-i hatállyal megsemmisítette az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49. § (1) bekezdésének azokat a rendelkezéseit, melyek alapján a házelnök által elrendelt kitiltás esetén az országgyűlési képviselő az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló egyéb épületekben sem tartózkodhat. A megsemmisítést követően a kitiltás hatálya csak az Országház területére vonatkozik. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49/A. § (1)–(6) bekezdésének rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezért azokat szintén jövőbeli hatállyal megsemmisítette. Az indítványozó országgyűlési képviselők azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint az országgyűlési törvény több rendelkezése is sérti a képviselők alkotmányos jogait. A támadott rendelkezésekben foglalt szankciók, amelyek az országgyűlési üléseken folytatott magatartásukkal vagy felszólalásukkal összefüggésben szabhatók ki, álláspontjuk szerint a véleménynyilvánítás szabadságát szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák. Az új szankcióként bevezetett azonnali hatályú kitiltás az indítvány alapján pedig sérti a képviselői jogegyenlőséget, mivel alkalmas arra, hogy több hónapra ellehetetlenítse a képviselői jogok gyakorlását, ami az elérni kívánt célhoz (az Országgyűlés rendjének fenntartásához) szükségtelen. Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a képviselői tevékenység fegyelmi szankcióval történő korlátozása (szavazati jog gyakorlásának korlátozása, kitiltás) sem a hazai, sem a nemzetközi szabályozásban nem ismeretlen. Azonban az Országgyűlés irodaháza teljes területére, így a bizottsági üléssel esetlegesen sem érintett területeire is kiterjedő kitiltás (az ezt megtestesítő belépési tilalom), illetve az irodaházban tartandó bizottsági ülésektől a kitiltás hatálya alatt álló képviselő(k) távoltartása szükségessége között alkotmányjogi szempontból ellentmondás feszül. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a támadott szabályozás mellett nem hozható fel olyan észszerűen elfogadható, a képviselői egyenlőség elve érvényesülését és a képviselői tevékenység korlátozását alkotmányosan alátámasztó érv, amely megalapozná, hogy a képviselőkkel szemben fegyelmi okból megállapított kitiltás az Országház mellett a hivatal épületeinek teljes területére is kiterjedjen. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel úgy határozott, hogy a támadott 49. § (1) bekezdés egyes szövegrészeit a jövőre nézve megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság szerint másrészt az Alaptörvény egyetlen rendelkezése sem teremti meg az Országgyűlés plenáris ülésén a szavazati jog meghatalmazás útján történő gyakorlásának lehetőségét. Az Országgyűlés ülésén történő határozathozatalt az Alaptörvény kifejezetten képviselői jelenléthez köti, ez alóli kivételként pedig nem tartalmaz rendelkezést a megbízás útján történő szavazati joggyakorlásra. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény 49/A. § (1)–(6) bekezdésének rendelkezései is alaptörvény-ellenesek, így azokat megsemmisítéséről is ugyanolyan hatállyal döntött. Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők indítványának egyéb részeit elutasította.

.

Testületi ülések napirendjén: .

Testületi ülések napirendjén: 2023.01.31 10:00:00 Teljes ülés 2023.03.28 10:00:00 Teljes ülés 2023.04.18 10:00:00 Teljes ülés .

A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege: (pdf): Sz_II_480_2020.pdf

.

.

English: .
Petition filed: .
Subject of the case: .	Posterior norm control aimed at establishing the incompatibility with the Fundamental Law and annulling section 47, section 49 and section 49/A of the Act XXXVI of 2012 on the National Assembly (parliamentary disciplinary powers)
Number of the Decision: .
Date of the decision: .
.
.