Ügyszám: IV/01122/2017
.
Első irat érkezett: 05/18/2017
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.919/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (személyes adatok védelme)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Horváth Attila Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.IV.20.919/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó személyes adatai törlése iránt indított pert az állatvédelmi hatósági ügyben eljáró önkormányzat ellen. Az indítványozó kérte, hogy az alperes adjon teljes körű tájékoztatást személyes adatainak kezeléséről. Tiltakozott személyes adatai kezelése ellen, és adatai törlését arra tekintettel kérte, hogy álláspontja szerint az alperes nem folytat vele szemben Ket. szerinti eljárást, csupán látszateljárás folyik ellene. Keresetében kérte annak közlését is, hogy az alperes kinek a bejelentése alapján indított ellene eljárást. A Fővárosi Bíróság mint elsőfokú bíróság ítéletében elrendelte a kezelt személyes adatok tartalmáról való tájékoztatás adását, azonban a tiltakozási és törlési igényt elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt személyes adatok védelméhez való jogot, mivel nem tudhatta meg, hogy ki (a bejelentő személye), milyen célból, meddig tárolja és használja az ő személyes adatait. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.IV.20.919/2016/6. számú ítélete
    Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.018/2015/4. számú ítélete
    Fővárosi Törvényszék 70.P.20.417/2015/3. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (2) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1122_2_2017_ind_kieg_anonim.pdfIV_1122_2_2017_ind_kieg_anonim.pdfIV_1122_0_2017_inditvany_anonim.pdfIV_1122_0_2017_inditvany_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3048/2018. (II. 13.) AB végzés

A határozat kelte: Budapest, 02/06/2018
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.02.06 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3048_2018 AB végzés.pdf3048_2018 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.20.919/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó személyesen eljárva az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
    [2] Az indítványozó – az Abtv. 27. § alapján – a Kúria Pfv.IV.20.919/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

    [3] 1.1. A perbeli tényállás szerint az indítványozóval szemben kézírásos bejelentés alapján állatvédelmi hatósági eljárás indult. A bejelentést iktató elsőfokú hatóság az eljárás lefolytatásából történő kizárását kérte, mivel az indítványozó korábban feljelentést tett az önkormányzat jegyzője, a közigazgatási iroda vezetője és az állattartási ügyintéző ellen. Az érintett kormányhivatal az eljárás lefolytatására egy másik kerületi önkormányzat jegyzőjét jelölte ki. Az állatvédelmi hatósági eljárás keretében lefolytatott helyszíni szemlét követően az indítványozó e-mailben kérte, hogy a hatósági eljárást folytató önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján adjon tájékoztatást az indítványozó tárolt személyes adatairól, valamint az indítványozó kérte még személyes adatai törlését és az ügy teljes iratanyaga másolatának megküldését.
    [4] Ezt követően az indítványozó keresetében kérte, hogy az állatvédelmi hatósági eljárást folytató önkormányzat mint a per alperese adjon teljes körű tájékoztatást személyes adatainak kezeléséről, arról, hogy honnan szerezte meg személyes adatait, az adatok forrásáról, személyes adatai kezelésének jogi alapjáról, okáról és céljáról, a kezelés időtartamáról, arról, hogy azokat harmadik félnek továbbadta-e, és ha igen, mikor, kinek, milyen célból és milyen jogszabály alapján. Az iratbetekintés során az indítványozó birtokába került anonim bejelentést tartalmazó iraton szerepelt a lakcíme, ezért kérte alperest arra kötelezni, hogy adjon tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy e lakcímadatnak mi a forrása és hogyan került a birtokába. Indítványozó tiltakozott személyes adatai kezelése ellen, és kérte azok törlését is. Álláspontja szerint nem közigazgatási hatósági eljárás folyt vele szemben, mivel az eljárás megindításáról az alperes nem hozott végzést.
    [5] Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kötelezte az alperest, hogy közölje az indítványozóval, hogy születési helyére, idejére, anyja nevére vonatkozó adatait pontosan milyen adattartalommal kezeli. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a hatósági eljárás folyamatban van, az ügyfél értesítésének elmulasztása ennek ellenkezőjét nem jelenti. Az alperes az indítványozó személyes adatait a hatósági eljárásban a kötelező adatkezelés körében kezeli, ezért az ellen nem tiltakozhat, illetve nem kérheti személyes adatainak törlését sem.
    [6] Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezését helyben hagyta. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját a közigazgatási eljárás folyamatban létével kapcsolatban. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes az Infotv. 5. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező adatkezelés körében kezeli az indítványozó személyes adatait, ebből következően az Infotv. 21. §-a alapján az adatkezelés ellen nem tiltakozhat, és nem kérheti személyes adatai törlését sem az Infotv. 17. § (2) bekezdése és a 14. § c) pontja szerint.
    [7] A jogerős ítélettel szemben az indítványozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Az indítványozó álláspontja szerint a jogerős ítélet sértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 3. §-át, mivel nem bírálta el, hogy a hatósági eljárás megindításának alapjaként szolgáló bejelentésben szereplő személyes adatok forrását ki kell-e adni az indítványozónak. Megsértette az ítélőtábla az indokolási kötelezettségét, mert nem indokolta meg, hogy miért nem köteles az alperes az Infotv. alapján kiadni az indítványozó személyes adatainak forrását.
    [8] A Kúria ítélete szerint a felülvizsgálati kérelem megalapozatlan volt. A Kúria felhívta a figyelmet, hogy az Infotv. 15. § (1) bekezdésében írt, az adatkezelőnek a kezelt adatok forrására vonatkozó tájékoztatási kötelezettsége nem jelenti és nem eredményezheti azt, hogy egy hatósági eljárást kezdeményező bejelentő személyes adataihoz e jogszabályi rendelkezésre hivatkozással az érintett hozzájuthasson. Az Infotv. e szabályozásának nem ez a célja, továbbá a bejelentő személyes adatainak védelme is ezt indokolja. A Kúria megállapította, hogy az eljáró bíróságok helyesen jutottak arra a következtetésre, hogy az adatkezelő nem köteles a forrás megjelölésére. A Kúria hangsúlyozta, hogy az indítványozó felülvizsgálati kérelmében írtakkal szemben az ítélőtábla elbírálta az indítványozó teljes kereseti kérelmét, valamint az eljáró bíróságok ítéleteiket kellően megindokolták.

    [9] 1.2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában előadta, hogy álláspontja szerint a Kúria ítélete ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésével.
    [10] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletek azért sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti személyes adatok védelméhez való jogát, mivel valamely szervezet vagy személy az indítványozó személyes adatait tárolja, és az indítványozó nem ismerheti meg e személy vagy szervezet kilétét a bíróságok döntései következtében. Emiatt az indítványozó nem rendelkezhet a meg nem ismert személynél vagy szervezetnél tárolt személyes adatai felett.

    [11] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
    [12] Az alkotmányjogi panasz határidőben érkezett, mivel az indítványozó a támadott bírósági döntést, a Kúria Pfv.IV.20.919/2016/6. számú ítéletét 2017. március 13-án vette át, az alkotmányjogi panaszt pedig 2017. május 2-án nyújtotta be. Az indítvány megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelem feltételeinek, mivel az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [VI. cikk (2) bekezdése], a támadott bírói döntést, a Kúria Pfv.IV.20.919/2016/6. számú ítéletét, továbbá az alaptörvény-ellenességre vonatkozó okfejtést, valamint kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére.
    [13] Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, valamint jogosultsága és érintettsége egyértelmű, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.

    [14] 3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így fennállásukat az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
    [15] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza azt a következetes gyakorlatát, hogy az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére, azonban nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára […] {3212/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [11]}.
    [16] Az indítványozó panaszában és annak kiegészítésében felvetett kérdés nem alkotmányossági, hanem törvényességi jellegű. Az indítványozó a bírósági döntéssel szembeni kifogásait fogalmazza meg, illetve a bíróság jogértelmezését, jogalkalmazását vonja kritika alá, és a támadott ítéletben foglalt döntést magát, annak hátrányos voltát tekinti alapjogi sérelemnek, a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében. Valójában az indítványozó nem ért egyet azzal, hogy a bejelentő, a hatósági eljárást kezdeményező személy személyes adataihoz nem férhet hozzá. A hatósági eljárás lefolytatásakor hatályban volt, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 68−69/B. §-ai rendelkeztek az eljárás irataiba való betekintésről. A Ket. 69. § (3) bekezdése szerint „[a]z iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat […], amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult.”
    [17] Fentiekre figyelemmel az indítvány nem tartalmaz olyan érvet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdését.
    [18] A fentiek alapján az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételeknek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Czine Ágnes s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Horváth Attila s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        alkotmánybíró

        .