Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kaposvári Törvényszék 2.Pf.III.20.274/2019/7. számú ítélete és a Kúria Pfv.III.21.092/2020/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó (perbeli alperes) alkalmazottja a perbeli felperesek testvérét földmunkagéppel történő munkavégzés közben hátrafelé tolatva elütötte, aki a balesetben elszenvedett sérüléseibe belehalt. Az alkalmazott büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet mondta ki halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. A felperesek és testvérük árván, hozzátartozói segítséggel, egymásra utalva, egymást kölcsönösen támogatva nőttek fel, szoros testvéri kötelékben. A halálesetet a felperesek nem, vagy csak nehezen tudták feldolgozni, valamint elestek az elhunyt testvértől kapott fizikai és lelki támogatástól, ezért bírósághoz fordultak, hogy az indítványozó kötelezését kérjék nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Keresetüknek az elsőfokú bíróság helyt adott, az indítványozó fellebbezésére a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróságok indokolásukban rögzítették, hogy az alkalmazott által működtetett veszélyes üzemből eredő halálesettel okozati összefüggésben sérült a felperesek teljes családban éléshez fűződő joga, valamint a lelki károsodás következtében az egészséghez fűződő személyiségi joga, amely miatt nem vagyoni kár megtérítését követelhetik az indítványozótól, aki munkáltatóként helyt állni tartozik az alkalmazottja által fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott kárért. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az elhunyt testvérrel közös háztartásban nem élő testvérek kártérítési igénye nem megalapozott, mert nem éltek életközösségben az elhunyttal, sem kontraktuális, sem deliktuális kártérítési felelősséggel nem tartoztak egymás iránt, így azzal, hogy a bíróság nem vagyoni kártérítés iránti igényüket - a teljes családban éléshez való jog okán - elismerte, jogbizonytalanságot keletkeztet. Álláspontja szerint továbbá a felpereseknek nem volt perbeli legitimációja sem; a keresetindítás joga nem illette meg őket, mert az alkalmazott által okozott kárt és személyiségi jogsérelmet nem ők, hanem elhunyt testvérük szenvedte el, így közvetlen érintettségük nem állt fent. A család fogalmát a polgári jogi jogellenes károkozás vonatkozásában a bíróságok kiterjesztették, szakértő kirendelésre vonatkozó igényének nem adtak helyt, indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért a döntések sértik a tisztességes eljáráshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a tulajdonhoz fűződő alapjogát..
. |