Ügyszám: IV/01963/2016
.
Első irat érkezett: 12/01/2016
.
Az ügy tárgya: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) pont és bb) pont elleni alktományjogi panasz (adásvételi szerződés hatósági jóváhagyása, földvédelmi bírság)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) pont és bb) pont alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól, valamint kérte, hogy hívja fel a törvényalkotót az alaptörvény-ellenes mulasztás megállapítására.
Az indítványozóval - perbeli felperessel - szemben a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása miatt az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírságot szabott ki 2013-ban. Az indítványozó 2014-ben vevőként adásvételi szerződést kötött egy termőföldre, azonban annak jóváhagyását a perbeli alperes kormányhivatal a támadott jogszabályi rendelkezésre hivatkozással megtagadta. A támadott rendelkezés értelmében meg kell tagadni az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a vevővel szemben a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság az adás-vételi szerződés közlését megelőző 5 éven belül jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki. A döntés ellen az indítványozó keresetlevelet terjesztett elő, a bíróság azonban a keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a jogszabályi korlátozásnak nincs ésszerű indoka, a visszaható hatály tilalmába ütközik és sérti a jogállamiság elvét..
.
Támadott jogi aktus:
    a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) pont 27. § (2) bekezdés bb) pont
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1963_0_2016_inditvany_anonimizált.pdfIV_1963_0_2016_inditvany_anonimizált.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék
24.Kf.20.623/2016/3. számú ítéletét, emellett a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb)
alpontjával kapcsolatban az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó
alkotmányos követelményként megállapította, hogy e rendelkezés hatálybalépését
– 2014. május 1-jét – követően jogerősen kiszabott földvédelmi bírság esetén
kell az adás-vételi szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében
megtagadni. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó kérelmet
nyújtott be a Járási Földhivatalhoz, melyben kérte a saját és felesége
tulajdonában álló, szántó művelési ágú termőföld ingatlan végleges más célú
hasznosításának engedélyezését fedett trágyatároló kialakítása céljából,
azonban ennek építését korábban a hatóság engedélye nélkül megkezdte. A Járási
Hivatal hozzájárult a szántó végleges más célú hasznosításának folytatásához,
egyidejűleg a termőföld engedély nélküli igénybevétele miatt földvédelmi bírság
megfizetésére kötelezte az indítványozót. Az indítványozó ezt követően vevőként
adásvételi szerződést kötött egy szántó művelési ágú ingatlanra. A Pest Megyei
Kormányhivatal az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyását megtagadta. A
határozattal szemben az indítványozó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett,
azonban az első és másodfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította.
Ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Jelen ügyben a visszaható
hatályú jogalkotás tilalma körében volt vizsgálandó az, hogy a támadott
rendelkezés a jogerőre emelkedett hatósági döntésekhez további hátrányos
jogkövetkezményt kapcsol. A vonatkozó rendelkezés alapján meg kell ugyanis
tagadni az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a vevővel szemben az
ingatlanügyi hatóság az adásvételi szerződés közlését megelőző öt éven belül
jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki. Az újonnan megállapított joghátrányt
tehát egy korábbi bírságolás miatt kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság
megállapította: a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközött az a bírói
jogértelmezés, mely szerint nem lehetett a szabályozást akként értelmezni, hogy
kizárólag az e rendelkezés hatályba lépését követően kiszabott földvédelmi
bírság eredményezze az újonnan bevezetett joghátrány alkalmazását, az
adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának megtagadását. Ezért az
Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel ellentétes jogerős bírói döntést
megsemmisítette. A testület az alkotmányjogi panasz hatásköréhez igazodva a
konkrét ügy érdemét érintő alkotmányossági vetületű kérdésekről határozott, de
ennek a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit már az eljáró bíróságnak kell
levonnia. Az indítványozó számára ilyenformán biztosítható hatékony jogorvoslat
az Alaptörvény sérelmével szemben. A határozathoz különvéleményt csatolt dr.
Czine Ágnes és dr. Salamon László alkotmánybíró.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2017.05.16 10:00:00 3. öttagú tanács
2017.06.12 16:00:00 3. öttagú tanács
2018.02.06 10:00:00 Teljes ülés
2018.10.16 10:00:00 Teljes ülés

.
.







.