Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01121/2017
Első irat érkezett: 05/18/2017
.
Az ügy tárgya: a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF.15/2016/4. számú határozata elleni alkotmányjogi panasz (fegyelmi eljárás bíró ellen)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/18/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SzF16/2016/6. számú határozata és a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF15/2016/4. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó szolgálati jogviszonyát - fegyelmi eljárás során - megszüntették. Az indítványozó új eljárás kezdeményezése iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a szolgálati bíróság elutasított, arra való hivatkozással, hogy a szolgálati viszonya már megszűnt, így ilyen eljárás kezdeményezésére nem jogosult. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta.
Az indítványozó állsápontja szerint a sérelmezett bírósági döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Budapest területén működő ítélőtbla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SzF16/2016/6. számú határozata, Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF15/2016/4. számú határozata
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1121_0_2017_indítvány_anonim.pdfIV_1121_0_2017_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3178/2017. (VII. 14.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 07/04/2017
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.07.04 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3178_2017 AB végzés.pdf3178_2017 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF.15/2016/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz keretében a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF15/2016/4. számú végzése és a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SzF16/2016/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [2] A tárgyi ügy előzményeként az indítványozó bíróval szemben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 108. §-a alapján a törvényszék elnöke – fegyelmi eljárás kezdeményezésének mellőzésével – figyelmeztetést alkalmazott. Az indítványozó kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását. A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SzF.4/2015/18. számú határozatával megállapította, hogy az indítványozó fegyelmi vétséget követett el, a fegyelmi eljárást azonban megszüntette, tekintettel arra, hogy az indítványozó határozott időre történő kinevezése miatt a szolgálati viszonya időközben megszűnt. A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság mint másodfokú bíróság SzfF.9/2015/14. számú határozatával az elsőfokú szolgálati bíróság határozatát helybenhagyta. Az indítványozó ezt követően a Bjt. 129. §-a alapján új eljárást kezdeményezett a szolgálati bíróság előtt, kérve a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF.9/2015/14. számú határozatának hatályon kívül helyezését, és a fegyelmi vétséget megállapító részében az eljárás megszüntetését. A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SzF16/2016/6. számú végzésével a kérelemnek nem adott helyt, a fegyelmi eljárást megtagadta. A Bjt. 129. § (1) bekezdése szerint a jogerős fegyelmi határozat elleni új eljárást az eljárás alá vont bíró kezdeményezhet. Ezt a törvényi rendelkezést az elsőfokú szolgálati bíróság úgy értelmezte, hogy az indítványozó – mivel bírói szolgálati viszonya megszűnt – nem jogosult új eljárást kezdeményezni. Az indítványozó fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú szolgálati bíróság végzése ellen, álláspontja szerint ugyanis a szolgálati bíróság hatásköre rögzült, azt nem érintette bírói szolgálati jogviszonyának megszűnése. Ellenkező esetben azt kellene feltételezni, hogy a szolgálati bíróság hatáskör hiányában járt el bírói szolgálati viszonyának megszűnését követően. A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF.15/2016/4. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú szolgálati bíróság végzését, pontosítva az elsőfokú szolgálati bíróság indokolását. A másodfokú szolgálati bíróság szerint ugyanis nem az zárta el az új eljárás kezdeményezésének lehetőségétől az indítványozót, hogy bírói szolgálati viszonya megszűnt, hanem a Bjt. 129. § (1) bekezdésének azon fordulata, amely a fegyelmi eljárás alá vont bíró számára csak a jogerős fegyelmi határozat ellen teszi lehetővé ennek a rendkívüli jogorvoslatnak az igénybevételét. A tárgyi ügyben ugyanis az indítványozó bírói szolgálati viszonyának megszűnése miatt az indítványozóval szemben fegyelmi büntetés nem volt kiszabható. Jogerős fegyelmi határozat hiányában pedig a Bjt. 129. § (1) bekezdése szerinti új eljárás kezdeményezésére nincs lehetőség. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfF15/2016/4. számú végzése és a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SzF16/2016/6. számú végzése sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben foglaltakat. Az indítványozó ezen felül hivatkozott még az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: EJEE) 6. és 13. cikkére is és a Velencei Bizottság 683/2012. számú állásfoglalására is. Az indítványozó szerint a tisztességes tárgyaláshoz való jogát sértette, hogy az elsőfokú szolgálati bíróság SzF16/2016/6. számú végzéséből nem derült ki sem az előadó bíró személye, sem a vizsgálóbiztos feladat- és hatásköre, illetve vizsgálatának eredménye. Továbbá sérelmezte, hogy nem kapott meg minden – az eljárás során keletkezett – iratot. Az indítványozó vitatta a másodfokú szolgálati bíróságnak a Bjt. 123. § (4) bekezdésére vonatkozó jogértelmezését is, az véleménye szerint „téves, öncélú és jogszabályellenes” volt. Az indítványozó végezetül előadta, hogy álláspontja szerint a hatékony jogorvoslathoz való jogától fosztotta meg a szolgálati bíróság azzal, hogy elzárta az új eljárás kezdeményezésének mint rendkívüli jogorvoslatnak az igénybevételétől.

      [3] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról, ennek során mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. Az Abtv. 51. §-a szerint az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el, az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint pedig az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, melynek részletes feltételeit az 52. § (1b) bekezdés tartalmazza. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be. mert az indítvány – az alábbiak szerint – nem tekinthető határozottnak.
      [4] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál előterjesztett kérelem akkor tekinthető határozottnak, ha az tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a támadott jogszabály, jogszabályi rendelkezés, illetve bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Jelen ügyben az indítványozó alkotmányjogi panaszában csak hivatkozott a tisztességes tárgyaláshoz és a jogorvoslathoz való jogra, de nem adott elő indokolást arra nézve, hogy a támadott bírói döntések miért és mennyiben sértik az Alaptörvényben biztosított jogait. Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy az Alaptörvény XXIV. cikke a hatósági eljárások tisztességességét garantálja, így a bírósági eljárásokra nem vonatkozik. Az Alkotmánybíróság végezetül utal azon állandó gyakorlatára is, amely szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog a rendes jogorvoslatokra vonatkozik, a rendkívüli – azaz a már jogerős határozatokkal szemben igénybe vehető – jogorvoslat nem része a jogorvoslathoz való jog alkotmányos tartalmának {9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 68., 1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 38., legutóbb megerősítette a 3094/2017. (IV. 28.) AB végzés, Indokolás [15]}.
      [5] Az Alkotmánybíróság – a fentiekben foglaltakra tekintettel – az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1) és (3) bekezdése szerint eljárva, az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjára hivatkozva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Horváth Attila s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/18/2017
          .
          Number of the Decision:
          .
          3178/2017. (VII. 14.)
          Date of the decision:
          .
          07/04/2017
          .
          .