English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02974/2021
Első irat érkezett: 08/03/2021
.
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (törvényességi felügyeleti eljárás; betéti társaság megszűnése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/08/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Győri Ítélőtábla Cgtf.25.450/2020/2. számú ítélete és a Kúria Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan, az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján kéri a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:158. § (1) bekezdése, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 92. §-a, 116. § (1) bekezdés d) pontja, 118. § (2) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. § (2) és (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó kényszertörlés alatt álló, dohánytermékek kiskereskedelmével foglalkozó betéti társaság (bt.) beltagja. A korábbi beltag halálát követően a bt. intézkedett új beltag választásáról, azonban az új beltag belépéséhez a koncessziós szerződés alapján a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. (ND Zrt.) hozzájárulása volt szükséges, amelyet az ND Zrt. a hagyatékátadó végzés hiányában nem adott meg. A társaság jóváhagyás hiányában nyújtotta be változásbejegyzés iránti kérelmét a cégbíróság felé. A Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága Cgt.07-20-000199/4. számú végzésében megállapította, hogy mivel a beltag halálát követő hat hónapon belül a társaság nem teremtette meg a társasági szerződés módosításával a betéti társaságként való működés törvényes feltételeit, az indítványozó a Ptk. 3:158. § alapján jogutód nélkül megszűnt, egyben elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. Az indítványozó a végzés ellen fellebbezést nyújtott be, a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla Cgtf.IV.25.450/2020/2. számú végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a Kúria Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzésével visszautasította.
A Ptk. sérelmezett 3:158. § (1) bekezdése szerint a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit. Az indítványozó utal arra, hogy a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvény 10. §-a alapján 2021. július 1-i hatállyal módosult a Ctv. 92. §-a, amelynek értelmében amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a társaság a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése szerinti követelmények igazolására nem képes, úgy a törvényességi felügyeleti eljárást a Cégbíróságnak intézkedés alkalmazása nélkül fel kell függesztenie az örökös személyének jogerős megállapításáig. A Ctv. 92. §-a elfogadását megelőző állapot szerint megindított kényszertörlési eljárások esetén ugyanakkor a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése szerinti követelmények érvényesültek, amelyek ésszerűtlenül és aránytalan hátrányt okozva korlátozták a társaságok tulajdonhoz való jogát. A módosítással ugyanakkor hátrányos helyzetbe kerültek a Ptk. sérelmezett rendelkezésének önhibájukon kívül megfelelni nem tudó társaságok és azok tagjai a Ctv. módosítását követően indult kényszertörlési eljárásokkal érintett társaságokhoz és tagjaikhoz képest. A Ptk. sérelmezett rendelkezésének alkalmazásával eljáró bíróságok tehát a vállalkozás megszüntetésével a szükséges mértéket túllépve szankcionálták a társaság tagjait, amely a fentieken túlmenően a munka és foglalkozás szabad megválasztásához és a tisztességes bíróság eljáráshoz való alapjogai sérelmét is okozta..
.
Támadott jogi aktus:
    a Győri Ítélőtábla Cgtf.25.450/2020/2. számú ítélete és a Kúria Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
M) cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
XII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2974_0_2021_Inditvany_anonim.pdfIV_2974_0_2021_Inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3518/2021. (XII. 13.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/23/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.11.23 10:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3518_2021 AB végzés.pdf3518_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:158. § (1) bekezdése, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 92. §-a, 116. § (1) bekezdés d) pontja, 118. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 409. § (2) és (3) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A dr. Balczó Gábor egyéni ügyvéd által képviselt indítványozó a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése ellen – a Győri Ítélőtábla Cgtf.IV.25.450/2020/2. számú jogerős ítéletére is kiterjedően –, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:158. § (1) bekezdése, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 92. §-a, 116. § (1) bekezdés d) pontja, 118. § (2) bekezdése, és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. § (2) és (3) bekezdései terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. § (1) bekezdése sze­rinti alkotmányjogi panaszt 2021. július 16-án, a Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága útján az Alkotmánybírósághoz. A panaszbeadvány a támadott bírói döntést és a támadott jogszabályokat az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésével, I. cikk (3) bekezdésével, XII. cikk (1) bekezdésével, XIII. cikkével, XV. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel és 28. cikkével tartotta ellentétesnek.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panaszból és a mellékletként csatolt dokumentumokból megállapítható, hogy az alapügy (hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás) tárgya egy betéti társaság törvény erejénél fogva bekövetkezett megszűnésének a megállapítása és a kényszertörlési eljárás megindítása volt.

      [3] 2.1. A Székesfehérvári Törvényszék Cégbírósága a 2020. július 17-én kelt, Cgt.07-20-000199/4. számú végzésével megállapította, hogy az érintett betéti társaság – amelynek az indítványozó a kültagja – 2020. július 8-án a törvény erejénél fogva megszűnt, és elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását. A Cégbíróság az indokolásban rámutatott, hogy a betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja volt, a beltag azonban 2020. január 7-én elhunyt. A Ptk. – korábban hatályos – 3:152. § (1) bekezdésére és 3:158. §-ára hivatkozással a Cégbíróság kiemelte, hogy ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától hat hónapos jogvesztő határidő elteltével megszűnik, kivéve, ha a társaság e határidőn belül a társasági szerződés módosításával a betéti társaságként vagy közkeresti társaságként való működés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a Cégbíróságnál bejelenti. E szabály alapján a jelen esetben meg lehetett állapítani a jogutód nélküli megszűnést előidéző ok bekövetkezését, és a Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja alapján el kellett rendelni a kényszertörlési eljárás megindítását.

      [4] 2.2. A betéti társaság a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, kérve annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig a megváltoztatását. A fellebbezésben arra hivatkozott, hogy a betéti társaság koncessziós szerződés alapján dohányboltot üzemeltet, ezért az új beltag társaságba történő belépéséhez az ND Nemzeti Dohány­kereskedelmi Nonprofit Zrt. hozzájárulása is szükséges. A betéti társaság gondoskodott új beltag belépéséről, a taggyűlési határozat meghozatalát követően az említett jóváhagyást – hagyatékátadó végzés hiányában – nem kapta meg. Ennek ellenére a változásbejegyzési kérelmet a betéti társaság benyújtotta, a hat hónapos jogvesztő határidőn túl, de a Ctv. 34. §-a szerinti 30 napos határidőn belül, és a Cégbíróság a változást be is jegyezte.
      [5] A Győri Ítélőtábla a 2020. szeptember 3-án kelt, Cgtf.IV.25.450/2020/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az indokolásban rámutatott, hogy a Ptk. – korábban hatályos – 3:158. § (1) bekezdésében írt hat hónapos jogvesztő határidő elmulasztása a betéti társaság jogutód nélküli megszűnéséhez vezet, amit a társaság a társasági szerződés módosításával, újabb tagnak a társaságba lépésével, és ezen változás jogvesztő határidőn belüli cégbírósághoz történő bejelentésével kerülhetett volna el. Nem elég, hogy a társasági szerződést a hat hónapos jogvesztő határidőn belül módosítják, a bejelentésnek is meg kell történnie a határidőn belül. Ezt a jelen ügyben 2020. július 7-ig lehetett volna megtenni, de a betéti társaság a változásbejegyzési kérelmet csak ezt követően, 2020. július 21-én nyújtotta be. A határidő jogvesztő jellege miatt a hagyaték átadásának időpontja irreleváns, a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége. Annak sincs jelentősége, hogy a cégbíróság újabb beltagot jegyzett be a betéti társaság cégjegyzékébe, mert a törvény erejénél fogva megszűnt társaság változásbejegyzési kérelmet már nem terjeszthetett elő.

      [6] 2.3. A jogerős végzés ellen a betéti társaság felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, de ahhoz nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra nem hivatkozott. A Kúria 2021. április 6-án kelt, Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése ezért a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
      [7] Megállapította, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás vagyonjogi tárgyú nemperes eljárás, ezért a felülvizsgálat Pp.-beli szabályait – a felülvizsgálat korlátozását és a felülvizsgálat engedélyezését – a Ctv. 72. § (2) bekezdése szerint, „a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel” alkalmazni kell. A Pp. 408. § (2) bekezdése értelmében ilyen eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletét (végzését) a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. A Pp. 409. § (1) bekezdése értelmében ilyen esetben a Kúria a felülvizsgálatot csak a Pp. 409. § (2) és (3) bekezdéseiben írt esetekben engedélyezheti, illetve engedélyezi. A felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 410. §-a alapján minden esetben a félnek kell kérelmeznie, erre vonatkozóan hiánypótlás elrendelésének nincs helye. Ha a fél a felülvizsgálati kérelemmel együtt nem nyújtott be engedélyezés iránti kérelmet, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 415. § (1) bekezdés e) pontja alapján visszautasítja. A Kúria ezért jelen esetben sem vizsgálhatta érdemben a felülvizsgálati kérelmet; azt visszautasította.

      [8] 3. Az indítványozó a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése ellen – a Győri Ítélőtábla Cgtf.IV.25.450/2020/2. számú jogerős ítéletére is kiterjedően –, valamint a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése, a Ctv. 92. §-a, 116. § (1) bekezdés d) pontja, 118. § (2) bekezdése, és a Pp. 409. § (2) és (3) bekezdései ellen alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, kérve a támadott bírói döntések és a támadott jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását, megsemmisítését, és a támadott jogszabályi rendelkezések alkalmazásának a kizárását. Az alkotmányjogi panaszban – hasonlóan a jogorvoslati kérelmeihez – előadta, hogy a kényszertörlési eljárás alá került betéti társaságnak ő a kültagja, illetve a beltag tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála óta az ügyvezetője is. A dohánytermékek kiskereskedelmével foglalkozó betéti társaság új beltagjának belépéséhez az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-vel kötött koncessziós szerződés alapján a koncesszió átengedőjének hozzájárulására volt szükség. Ennek a megadását az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a hagyatéki eljárást lezáró hagyatékátadó végzéshez kötötte. A Ptk. 3:158. § (1) bekezdése szerinti megszűnési ok elkerülése végett a betéti társaság a hat hónapos jogvesztő határidőn belül összehívott taggyűlésen intézkedett új beltag választásáról, az elhunyt beltag gyermekét beltagként beléptetve a betéti társaságba, és ezt a tagváltozást később a cégbíróság a Cégjegyzékbe be is jegyezte. Időközben azonban az elsőfokú bíróság meghozta a fent említett, a betéti társaság megszűnését és a kényszertörlési eljárás megindítását kimondó végzését, amelyet fellebbezést követően a másodfokú bíróság is helybenhagyott, az ez ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet pedig a Kúria visszautasította. Az indítványozó megemlítette azt is, hogy a betéti társaság az indítvány benyújtásakor is változatlanul adószámmal rendelkezik, a tagsága teljes, a működése megfelel a Ptk.-nak és a Ctv.-nek. Hozzátette továbbá, hogy időközben a hagyatéki eljárások tömeges elhúzódására tekintettel a jogalkotó olyan módosításokat eszközölt, amelyek alapján ez a leírt helyzet már nem fordulhat elő, ugyanis a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvény módosította a Ctv. 92. § (1) bekezdését az alábbi szövegre módosította: „Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a tag halálát követően a Ptk. 3:152. § (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése folytán válik szükségessé a törvényességi felügyeleti eljárás és a cégbíróság felhívására a társaság bejelenti, hogy a működés törvényes feltételeit azért nem tudja helyreállítani, mert a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja a törvényes működést helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan. Ebben az esetben a társaságnak igazolnia kell, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban.”

      [9] 3.1. A Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontját és a Pp. 409. § (2) és (3) bekezdéseit kifogásolva az indítványozó kifejtette, hogy a Ctv. hivatkozott rendelkezése alapján a kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzések ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye; a Kúria – általa hivatkozott – eseti döntései szerint pedig az ilyen fellebbezéseket a bíróságok többletkövetelmények támasztása nélkül kötelesek elbírálni, ebből következően – az indítványozó szerint – a felülvizsgálati kérelmek elbírálásához sem lehet többletkövetelményeket támasztani. A Pp. 409. § (2) és (3) bekezdésében szereplő engedélyezési feltételek azonban ilyen többletkövetelményeket tartalmaznak, ezért azok a Kúria eseti döntéseivel ellentétesek. Ez sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot és a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogot. A Ctv. 116. § (1) bekezdés d) pontja sérti továbbá az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében garantált vállalkozás szabadságát is, mert egy „lehetetlen feltétel” – amelynek a betéti társaság önhibáján kívül nem tud eleget tenni – objektív jogkövetkezményeként írja elő a kényszertörlési eljárás megindítását.

      [10] 3.2. Az alkotmányjogi panasz szerint az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésébe ütköző, a törvény előtti egyenlőséget sértő helyzet alakult ki azáltal, hogy a Ctv. fent írt, a jelen ügyhöz hasonló helyzeteket kezelő módosítása nem gondoskodott azoknak a társaságoknak a helyzetéről, akik ellen még a Ctv.-módosítást megelőzően indítottak kényszertörlési eljárást, miközben az új szabályok szerint ezt már elkerülhették volna.

      [11] 3.3. Az indítványozó szerint a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése azzal, hogy korlátozza az ott írt feltételek bekövetkezése esetén a vállalkozás adott társasági formában történő folytatását, korlátozza a tulajdonhoz való jogot. A rendelkezés méltánytalan azon betéti társaságok esetében is, amelyeknél egy kültag vagy egy beltag van, és e tag halála esetén úgy kell hat hónapon belül gondoskodni az új tag belépéséről, hogy még nem lehet biztosan tudni – a hagyatéki eljárás le nem zárulta miatt –, hogy ez az új tag valóban az elhunyt tag egyetlen örököse. Ilyen esetekben a jogutód nélküli megszűnés mint szankció nem állja ki az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogi teszt próbáját a tulajdonhoz való jog és a vállalkozás szabadsága tekintetében [Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdés, XIII. cikk (1) bekezdés], és sérti a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogot, valamint a 28. cikk szerinti értelmezési szabályt is.

      [12] 3.4. A támadott bírói döntések kapcsán az indítványozó kifogásolta, hogy azok nem voltak tekintettel arra, hogy a Cégnyilvántartásba mint közhiteles nyilvántartásba időközben bejegyezték az új beltagot, így a törvényességi eljárás folytatása okafogyottá vált, ez pedig sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla akkor járt volna el jogszerűen az indítványozó szerint, ha okafogyottság miatt megszünteti a törvényességi felügyeleti eljárást, figyelemmel arra, hogy időközben az új beltag megválasztásával rendeződött a betéti társaság helyzete. Ennek elmaradása sérti mind a társaság, mind az indítványozó (mint kültag) Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdése szerinti vállalkozási szabadságát, és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is, mivel a döntés meghozatalakor már a Cégjegyzék mint közhiteles nyilvántartás tartalmazta az új beltagot. A Kúria támadott végzése pedig kiüresíti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerint jogorvoslathoz való jogot, és a 28. cikkében kimondott jogértelmezési szabályt is sérti, mert a visszautasítást tartalmazó döntés nem szolgálja a polgárokat, nem felel meg a józan észnek, és a közjót sem mozdítja elő.

      [13] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére, 50. § (1) bekezdésére, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdéseire – tanácsban eljárva dönt. A panaszt akkor lehet befogadni, ha az megfelel a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, különösen az Abtv. 26–27. és 29–31. §-aiban foglalt feltételeknek. Ezeken kívül az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt kritériumoknak.
      [14] Jelen esetben a panasz nem felel meg ezeknek a követelményeknek, az alábbiak miatt.

      [15] 5. Az indítványozó – a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése átvételének időpontjához képest – az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt. A Győri Ítélőtábla végzése ellen az indítványozó határidőn belül nem terjesztett elő alkotmányjogi panaszt, ezért a jelen eljárásban az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszban felsorolt sérelmeket csak a Kúria támadott végzésének keretei között vizsgálhatta, az indítványozónak az első és másodfokú bírósági döntésekre vonatkozó érvei vizsgálatát mellőzte {hasonlóan: 3086/2021. (III. 4.) AB végzés, Indokolás [15]; 3324/2020. (VII. 24.) AB végzés, Indokolás [13]; továbbá az Ügyrend 32. § (1), (2) és (4) bekezdése}.
      [16] A jogi képviselő a meghatalmazást csatolta. Az indítványozó alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozó jogosultsággal rendelkezik, érintettsége – mivel a törvényességi felügyeleti eljárás alá vont betéti társaság kültagja, illetve vezető tisztségviselője volt – fennáll, a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmére hivatkozott, megjelölve az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdését, XIII. cikkét, XV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit.

      [17] 6. Az Abtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja, 27. § (1) bekezdés a) pontja, és ezzel összhangban az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy alkotmányjogi panasz kezdeményezésére olyan esetben van lehetőség, amikor az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, vagy amikor bírói döntés az Alaptörvényben biztosított jogát sérti – vagyis alkotmányjogi panaszt Alaptörvényben biztosított jog sérelmére lehet alapítani. Az indítványozó az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseként megjelölte az M) cikk (1) bekezdését, az I. cikk (3) bekezdését, valamint a 28. cikket is. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében e rendelkezések nem tartalmaznak Alaptörvényben biztosított jogot, így ezek vélt sérelmére alkotmányjogi panasz nem alapítható {3009/2020. (II. 4.) AB végzés, Indokolás [18]; 3361/2017. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [24]; 3039/2019. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [11]}. Ebből következően az alkotmányjogi panasz ezen részeiben nem felel meg a befogadhatóság Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjában foglalt törvényi követelményének.

      [18] 7. Megállapítható volt, hogy az indítvány a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében alább felsorolt követelményeinek részben eleget tesz: a) tartalmazza a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza [Abtv. 26. § (1) bekezdése, 27. §]; b) az eljárás megindításának indokait, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét; c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezéseket és bírói döntést [a Ptk. 3:158. § (1) bekezdését, a Ctv. 92. §-át, 116. § (1) bekezdés d) pontját, 118. § (2) bekezdését, a Pp. 409. § (2) és (3) bekezdéseit, és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzését]; d) az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [XII. cikk (1) bekezdés, XIII. cikk, XV. cikk (1) bekezdés, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései]; e) indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezések és bírói döntés miért ellentétesek az Alaptörvény – egyes, de nem valamennyi – megjelölt rendelkezésével; valamint f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a jogszabályi rendelkezéseket és a bírói döntést.

      [19] 7.1. A fent írtak szerint az Alkotmánybíróság az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását állító, Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz-részben foglalt érveket csak a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.405/2020/4. számú végzése vonatkozásában, annak keretei között vizsgálhatta. A Kúria e végzésével a betéti társasági felülvizsgálati kérelmét visszautasította, mert ahhoz nem csatoltak az engedélyezés iránti kérelmet. A Kúria végzése kifejezetten kimondta, hogy nem vizsgálhatta érdemben a felülvizsgálati kérelmet. Ebből adódóan a Kúria végzése a Ptk. 3:158. § (1) bekezdését, a Ctv. 92. §-át, 116. § (1) bekezdés d) pontját és 118. § (2) bekezdését nem alkalmazta, ezért az e jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességét állító panaszelemek a Kúria végzése tekintetében az Abtv. 26. § (1) bekezdése miatt, az alsóbb fokú bírói döntések tekintetében pedig elkésettség miatt [Abtv. 30. § (1) bekezdés] érdemben nem vizsgálhatók. [Emellett a Ctv. – korábban hatályos – 118. § (2) bekezdését az alkotmányjogi panasz mindössze felsorolta, mint támadott jogszabályi rendelkezést, de annak alaptörvény-ellenességéről indokolást nem tartalmazott.]

      [20] 7.2. Ugyanezen okból nem vizsgálhatók érdemben az említett jogszabályi rendelkezések, valamint az alsóbb fokú bírói döntések kapcsán az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésének, XIII. cikk (1) bekezdésének, XV. cikk (1) bekezdésének és XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét állító, Abtv. 27. § (1) bekezdésére alapított indítványi elemek sem – mert azok az alsóbb fokú bírói döntések tekintetében elkésettek, a Kúria végzése pedig nem veti fel az ezek kapcsán az indítványozó által előadott problémákat.

      [21] 8. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
      [22] Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított panasz – részben az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében garantált jogorvoslathoz való jog sérelmét is állította amiatt, hogy a Pp. 409. § (2) és (3) bekezdései kivételes engedélyezési feltételeket szabnak a felülvizsgálatra azon vagyonjogi perekben, amelyekben az elsőfokú bíróság döntését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással és indokok mentén hagyta helyben. Az indítványozó (aki engedélyezés iránti kérelmet nem terjesztett elő) szerint ilyen feltételek támasztását fellebbezés – mint rendes jogorvoslat – esetén a Kúria eseti döntései nem teszik lehetővé, ezért ezzel analóg módon ezt a felülvizsgálat – mint rendkívüli perorvoslat – esetén is ellentétesnek kell tekinteni a kúriai joggyakorlattal.
      [23] Az Alkotmánybíróság az indítvány e részéhez fűzött érvelés kapcsán rámutat, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében eljárva a bíróságok által alkalmazott jogszabályok Alaptörvénybe, nem pedig a Kúria esetjogába ütközését vizsgálja.
      [24] Rámutat továbbá az Alkotmánybíróság, hogy amint azt már számos korábbi döntésében is kifejtette, hogy „az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog kizárólag a rendes jogorvoslatok tekintetében értelmezhető. A hivatkozott alaptörvényi rendelkezés »[t]árgyát tekintve a bírói, illetőleg hatósági döntésekre terjed ki, tartalma szerint pedig az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetősége« {36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [60]}. »Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján a felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslat – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel nem hozható összefüggésbe« {3025/2016. (II. 23.) AB határozat, Indokolás [24]}.” {3071/2017. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [14]} „Az Alaptörvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy hogyan épüljön fel hazánkban a jogorvoslat rendszere. A jogalkotó a különböző eljárásokra irányadó törvényi szabályozásokban határozza meg az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket és azok igénybevételének a módját. Nem található az Alaptörvényben rögzített követelmény azzal kapcsolatosan sem, hogy a jogorvoslati fórumrendszer hány fokon biztosítsa az érintett alapjog gyakorlását. Ennek megfelelően a jogorvoslati eljárás egyfokú kialakítása az Alaptörvény kívánalmainak teljességgel eleget tesz.” {22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [95]} Az Alkotmánybíróság ezért az indítványozó ezen kifogása kapcsán nem talált olyan körülményt, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni, és amely ezért az indítvány érdemi vizsgálatát indokolná.

      [25] 9. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt, figyelemmel az Abtv. 26. § (1) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjaiban, valamint 29. §-ában foglaltakra, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), d) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szabó Marcel
          s. k.,
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/03/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Gfv.VII.30.405/2020/4 of the Curia (legality supervision procedure; termination of a limited partnership)
          Number of the Decision:
          .
          3518/2021. (XII. 13.)
          Date of the decision:
          .
          11/23/2021
          .
          .