Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.III.37.598/2022/2. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 8.K.701.364/2021/13. számú ítélete, továbbá a Békés Megyei Kormányhivatal BE/33/536-11/2021. számú határozata és a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal BE-02/18/02496-4/2018. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó vadászati-vadgazdálkodási tevékenységet folytató vadásztársaság a per felperese. Előadása szerint a hivatkozott vadászterületen 10 éves haszonbérleti szerződéssel rendelkezett. Az alperesi földtulajdonosi közösség az indítványozót kizárta az előhaszonbérleti jogának gyakorlásából. Az indítványozó a kizárást peres eljárás kezdeményezésével vitatta, melynek lezárultát követően kérte a vadászati jogosultsága nyilvántartásba vételét.
A Békés Megyei Kormányhivatal BE/33/536-11/2021. számú határozata az indítványozó kérelmére indult eljárásban a vadászterület vadászatra jogosultjaként történő hatósági nyilvántartásba vétele iránti kérelmet elutasította. Az indítványozó ekkor keresetet indított, melyben állította, hogy érvényes haszonbérleti szerződést kötött a földtulajdonosi közösséggel, így az alperesi hatóságnak az indítványozót, mint vadászatra jogosultat nyilvántartásba kellett volna vennie. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadta. A Szegedi Törvényszék teljes mértékben egyetértett a vadászati hatóság azon álláspontjával, hogy az előhaszonbérleti jog kizárását kimondó határozat érvénytelenségének megállapítása nem eredményezi a vadászatra jogosult hatósági nyilvántartásba történő automatikus bejegyzését.
Az indítványozó álláspontja szerint a vadászati hatóság és a bíróságok a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való alapjogát sértették meg, mert nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el, a bíróság nem látta el az Alaptörvényben és törvényben előírt feladatát, csak formálisan biztosította a bírósághoz fordulás jogát, és nem bírálta el a minkét fél által perbe vitt jogkérdést. A Kúria a megszorító és jogorvoslathoz való jogot korlátozó értelmezésével végleg elzárta az indítványozót attól, hogy a hatósági és bírósági eljárások során elkövetett jogsértések orvosolhatóak legyenek, ezzel megsértve a jogorvoslathoz való alapjogát. .
. |