English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02674/2022
Első irat érkezett: 12/05/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.I.20.942/2022/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panaz (kártalanítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/01/2023
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.I.20.942/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó társasház kártalanítás megfizetése iránt indított pert egy közműszolgáltató társaság ellen. Az elsőfokú bíróság - újfent megismételt eljárásban hozott ítéletével - a felperesi kereset összegszerűségére vonatkozóan részben helyt adott, az alperest kártalanítás címén tőke, késedelmi kamat és perköltség fizetésre, valamint két helyiség után havonta használati díj fizetésre kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet az összegszerűség vonatkozásában módosította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő papír alapon, melyet a Kúria végzésével hivatalból elutasított.
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes bíróság eljáráshoz való joga sérült, mivel az elsőfokú bíróság és a Kúria elmulasztotta őt tájékoztatni arról, hogy a papír alapon benyújtott felülvizsgálati kérelem az elektronikus kapcsolattartás szabályaira tekintettel hatálytalan, melynek következtében a Kúria érdemben nem bírálta a felülvizsgálati kérelmet, s az abban előadottakat. Nézete szerint a tájékoztató végzés kibocsátásával fennállt volna annak a lehetősége, hogy határidőn belül elektronikus úton nyújthassa be a felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy egy adminisztrációs hiba miatt a Kúria nem bírálta el a felülvizsgálati kérelmét..
.
Indítványozó:
    XI. Kerület Csiki-hegyek utca 8-16. Társasház
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.I.20.942/2022/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2674_2_2022_ind.egys.szerk.anonim.pdfIV_2674_2_2022_ind.egys.szerk.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3207/2023. (V. 5.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 04/18/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.04.03 10:00:00 1. öttagú tanács
    2023.04.18 9:00:00 1. öttagú tanács

    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3207_2023 AB végzés.pdf3207_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.I.20.942/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A társasház indítványozó jogi képviselője (dr. Bátorfi Attila ügyvéd) útján terjesztett elő alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján, amelyben kérte a Kúria Pfv.I.20.942/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítvány szerint a végzés sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes és nyilvános bírósági tárgyaláshoz való jogát.
      [2] Az indítványozó mint felperes keresetének a Budai Központi Kerületi Bíróság az ismételten megismételt eljárásban részben helyt adott, majd a fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság az első­fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes marasztalását leszállította.
      [3] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Pfv.I.20.942/2022/2. számú végzésével az indítványozónak a jogerős ítélet ellen papír alapon benyújtott felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította. A Kúria indokolása szerint a pol­gári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 394/B. § (1) bekezdése értelmében a fél, vagy képviselője a beadványt elektronikusan is benyújthatja, a (2) bekezdés szerint az elektronikus út válasz­tása esetén az eljárás folyamán a félnek, vagy képviselőjének a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania, a beadvány elektronikus úton történő benyújtását az elektronikus út vállalásának kell tekinteni.
      [4] A Kúria hivatkozott a régi Pp. 394/I. § (1) bekezdés a) pontjára is, mely szerint, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, amennyiben a régi Pp. másként nem rendelkezik a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
      [5] A Kúria megállapítása szerint az indítványozó jogi képviselője útján 2021. június 3-án elektronikus úton beadványt nyújtott be, amelyet az ismertetett szabályok szerint az elektronikus út vállalásának kell tekinteni, így a jogerős ítéletet is elektronikus úton kézbesítették az indítványozó jogi képviselője részére 2022. május 16-án. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmét 2022. június 23-án papír alapon terjesztette elő, a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitvaálló határidőn belül elektronikus úton nem terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, mindezekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 270. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó 394/I. § (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította.

      [6] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes és nyilvános bírósági tárgyaláshoz való joga sérelmére hivatkozva kérte a Kúria támadott végzésének meg­semmisítését.
      [7] Az alkotmányjogi panaszban rögzítette, hogy a jogerős ítéletet elektronikusan 2022. május 16-án, postai úton 2022. május 20-án vették át, a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú bíróságnál személyesen, 2022. június 23-án, a rendelkezésre álló határidő 38. napján terjesztették elő. Az alkotmányjogi panaszhoz másolatban mellékelt 25-I. sorszámú bírói utasítás szerint az elsőfokú bíróság 2022. június 27-én értesítette a Fővárosi Törvényszéket a felülvizsgálati kérelem megküldésével, míg az elsőfokú bíróság – az indítványozó által ugyancsak mellékelt 35. sorszámú bírói utasítás szerint – 2022. augusztus 24-én küldte meg a Kúria részére a felülvizsgálati kérelmet. Az indítványozó rögzítette, hogy a 60. nap 2022. július 15. napja volt (az ítélkezési szünet első napja), így a határ­idő utolsó napja számára 2022. augusztus 22-e volt, melynek okán tájékoztató végzés kibocsátása esetén megfelelő idő állt volna rendelkezésre, és biztosítható lett volna a felülvizsgálati kérelem elektronikus úton, határidőben való előterjesztése.
      [8] Az indítványozó álláspontja szerint azonban a Kúria – az alsóbb fokú bíróságokkal egyetemben – elmulasz­totta a régi Pp. 2. § (1) bekezdése, a 95. § (2) bekezdése, a 270. § (1) bekezdése és a 272. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét a hiánypótlás (tájékoztatási kötelezettség) vonatkozásában teljesíteni, melynek eredményeképpen a támadott kúriai végzés miatt nem valósult meg a hatékony jogvédelem a fair trial követelménye, és amely egyben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést is felvet. A panaszban foglaltak szerint az ügy érdemi el­bírálása nem történt meg egy olyan adminisztrációs hiba következtében, amelynek semmilyen kihatása sem volt az előterjesztett felülvizsgálati kérelemben foglalt érdemi kérdésekre, így – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés sérelmét eredményezve – a bíróság a perbe vitt jogokról érdemben nem döntött és a véglegesség igényével érdemi döntés nem született, a peres eljárásban a vitatott összegszerűség kérdésében a bizonyítás indítványozói állítás szerint objektíve lehetetlenné vált.

      [9] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak alapján tanácsban eljárva vizsgálat tárgyává tette, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadására vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.

      [10] 3.1. Az indítványozó a Kúria végzését 2022. október 11-én vette át, az alkotmányjogi panaszt elektronikusan 2022. november 25-én, papír alapon 2022. november 22-én – az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül – nyújtotta be. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó alaptörvényi, ­illetve törvényi rendelkezést, a sérelmezett bírói döntést, az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezését [XXVIII. cikk (1) bekezdés], és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, továbbá annak indokolását, valamint az alkotmányjogi panasz kifejezett kérelmet tartalmaz a végzés megsemmisítésére. Az indítvá­nyozó az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntés alapjául szolgáló polgári peres eljárásban felperes volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségét kimerítette.

      [11] 3.2. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz felvesse a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést tartalmazzon. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását.
      [12] Jelen ügyben az indítványozó azt sérelmezte, hogy a perben eljáró bíróságok – még határidőn belül – észlelhették (volna), hogy tévedésből papír alapon és nem elektronikusan nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmét, ­erről azonban törvényi kötelezettségeiket megsértve az indítványozót nem tájékoztatták, hiánypótlási felhívást ­részére nem bocsátottak ki, melynek következtében elesett az ügyben másodszor is megismételt bírósági el­járásban született jogerős ítélet kúriai felülvizsgálatának lehetőségétől.
      [13] Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint tehát az alkotmányjogi panasz lényegében arra irányult, hogy az Alkotmány­bíróság a régi Pp. egyes szabályait – mindenek előtt a 95. § (2) bekezdését és a 394/I. § (1) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit – egymásra tekintettel értelmezve állapítsa meg az ügyben eljárt bíróságok eljárásának jogszabálysértő voltát és a Kúria támadott végzésének megsemmisítésével nyissa meg az utat a felülvizsgálati eljárás lefolytatására.
      [14] Ahogyan azonban az Alkotmánybíróság arra már számos alkalommal rámutatott, hogy „[a] bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi – vélt, vagy valós – jogsérelem orvoslása eszközének, ellenkező esetben az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmány­bíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb eszközzel már nem orvosolható.” {Lásd például: 3145/2015. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [55]}
      [15] Következésképpen az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az alkotmányjogi panaszban foglaltak ki­zárólag a Kúria döntésének – indítványozói jogértelmezés szerinti – eljárási szabálysértésen alapuló felülvizsgálatára irányultak, ezért sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-elleneség kételyét, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vetettek fel.

      [16] 4. A kifejtettek okán az alkotmányjogi panasz befogadására nincs lehetőség, mivel az nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság a kérelmet az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes s. k.
          alkotmánybíró




          Dr. Juhász Imre s. k.
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Sulyok Tamás s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Sulyok Tamás s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Miklós
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/05/2022
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Pfv.I.20.942/2022/2 of the Curia (compensation)
          Number of the Decision:
          .
          3207/2023. (V. 5.)
          Date of the decision:
          .
          04/18/2023
          .
          .