Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01677/2019
Első irat érkezett: 10/17/2019
.
Az ügy tárgya: A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény elleni alkotmányjogi panasz (vallásszabadság)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/07/2019
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó − az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján − a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) egésze, különösen a 7. § (2) bekezdés, a 7/A. § (2) bekezdés és a 9/A.§ - 23./A § szakaszok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint az Ehtv. sérti a Magyarország Alaptörvénye I. cikkében rögzített szükségesség-arányosság elvét, a VII. cikkében biztosított gondolat,- lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jogát, az állam és egyház szétválasztásának elvét, a VIII. cikkben biztosított egyesülési szabadsághoz való jogát és a XV. cikkben biztosított diszkrimináció tilalmát. .
.
Támadott jogi aktus:
    a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról
    valamint az egyházak
    vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1677_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_1677_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
IV_1677_2_2019_Mine.anonim.pdfIV_1677_2_2019_Mine.anonim.pdf
.
.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról,
valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó vallási
egyesület az eljárás indokaként előadta, hogy 1998 óta egyházként volt
nyilvántartásba véve, egyházi működése ezen időponttól kezdve folyamatosan
fennállt, és fenn is áll, azonban más formában, mivel a hatályos törvény
alapján megvonták tőle egyházi státuszát. Az indítványozó a törvény
rendelkezése ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordult, melynek
következében az állam a nem vagyoni kárait megtérítette, egyházi státuszát
azonban nem állította vissza. A törvény ezt követően módosított szabályozása az
indítványozó nézete szerint továbbra is alaptörvény-ellenesen tesz különbséget
a vallási tevékenységet végző szervezetek között, és gátolja, hogy a korábban
fennálló státuszát a maga teljességében visszanyerje. Az Alkotmánybíróság
megállapította, hogy az indítvány központi kérdése az, hogy a jogi
személyiséggel rendelkező vallási közösségek kategorizálása és a különböző
csoportok eltérő megítélése megfelel-e az Alaptörvény rendelkezéseinek. Az
Alkotmánybíróság leszögezte, hogy az állam tartalmi kérdésekben a vallások és
vallási közösségek önértelmezésére hagyatkozik, ugyanakkor – a
vallásszabadsághoz, és ezen belül az együttes vallásgyakorlás jogához igazodóan
– tárgyilagos és észszerű feltételeket határozhat meg a sajátos jogi formában,
egyházként történő elismerés tekintetében. A különböző egyházi kategóriák
objektív alapon történő létrehozása nem ellentétes az Alaptörvénnyel,
mindemellett az egyházi jogállás megszerzésére, az egyházi elismerésre
vonatkozó állami döntés nem lehet önkényes, a döntés alapjául szolgáló
eljárásnak meg kell felelnie a tisztességes eljáráshoz való jogból eredő
követelményeknek. A vallásszabadság jogából okszerűen következik a vallás
szabad gyakorlása, a vallási meggyőződés szabad hirdetése, illetve más,
lelkiismereti meggyőződésre visszavezethető magatartás tanúsítása; az azonban
nem következik a vallásszabadság egyéni alapjogából, hogy bármely
magánszemélynek vagy közösségnek Alaptörvényre visszavezethető joga lenne arra,
hogy vele az állam együttműködjön közösségi célok elérése érdekében. A bevett
egyház és a többi vallási közösség megkülönböztetése közvetlenül az
Alaptörvényen alapul; egyebekben a többi vallási közösség kategorizálására
nincs alaptörvényi utalás, arról a támadott törvény rendelkezik. A törvény
döntően két szempontot vesz figyelembe: azt, hogy az adott közösség mióta
létezik és hogy hány tagja van. Ezen szempontok az egyéni vallásszabadság
szempontjából mellékesek, az azonban nem állítható, hogy önkényesek lennének
annak megállapítására, hogy a vallási közösség mennyire meghonosodott, milyen
szerepet tölt be a társadalomban. A társadalomban betöltött szerep pedig
észszerű indoka lehet a csoportképzésnek. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján
az indítványozó alkotmányjogi panaszában foglalt egyik törvényi rendelkezést
sem találta alaptörvény-ellenesnek, így az indítványt elutasította.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2020.05.05 10:00:00 Teljes ülés
.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
.
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.