Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.III.650/2021/19. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.34/2020/34. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42.Kb.2/2017. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozót a katonai bíróság jogerősen bűnösnek mondta ki hivatali helyzettel visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, és társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, ezért őt két év hat hónap börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetésre, három év közügyektől eltiltásra, pénzbüntetésre és százezer forint vagyonelkobzásra ítélte.
A Kúria a jogerős ítéletet az indítványozó vonatkozásában hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljárás során sérült a hatékony védelemhez való joga, mert a bíróság az ő ártatlanságát alátámasztó tanúk nyilvános tárgyaláson való meghallatását a tisztességes eljárás elvével össze nem egyeztethető okból utasította el. Az indítványozó szerint a bíróság az ártatlanság vélelmének elvét sértve nem vette figyelembe azt, hogy a tanút soha nem ítélte el a bíróság jogerősen azon bűncselekményért, amire a bíróság tényként hivatkozik, és erre alapozva ítélte el az indítványozót, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Álláspontja szerint a bírósági eljárásban nem érvényesült a fegyverek egyenlőségének elve, mivel a legfontosabb bizonyítási indítványainak nem adott helyt a bíróság, ennek következtében a védelemhez való joga is kiüresedett..
. |