Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Dunaújvárosi Járásbíróság 3.P.21.296/2014/499. számú végzése, a Szombathelyi Törvényszék Pkf.20.298/2021/3/I. számú végzése és a Kúria Pfv.II.21.392/2021/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó és volt házastársa házasságából három gyermek született, a legidősebb már nagykorú. A volt házastárs (felperes) a gyermekekkel 2015 óta Angliában él. Az indítványozó (alperes) a Hágai Egyezmény, valamint a 2201/2003/EK rendelet alapján kezdeményezett eljárást a gyermekek jogellenes külföldre vitele tárgyában. Az elsőfokú bíróság megállapította az elvitel jogellenességét és elrendelte a gyermekek visszavitelét Magyarországra. A felperesi fellebbezést a másodfokú bíróság elutasította, azonban a nagykorú gyermek saját jogán benyújtott fellebbezésének helyt adva a visszavitelt megtagadta. A jogellenes elvitellel párhuzamosan Magyarországon is folyamatban volt eljárás a házasság felbontása, a szülői felügyelet gyakorlása és kapcsolattartás tárgyában. A Dunaújvárosi Járásbíróság elsőfokú részítéletével a házasságot felbontotta és a gyermekek szülői felügyeletének gyakorlásárat az indítványozót jogosította fel, egyúttal elrendelte a gyermekek Magyarországra hozatalát. E rendelkezését előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította. A másodfokú bíróság a házasság felbontásáról rendelkező részt nem érintve az elsőfokú részítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újratárgyalására és új határozat hozatalára utasította azzal az indokkal, hogy a szülői felügyelet gyakorlásáról való megalapozott döntéshez komplex családvizsgálat elvégzése szükséges. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban többször kísérelte meg szakértői vélemény beszerzését, eredménytelenül. A per során az Igazságügyi Minisztérium továbbította a bíróságnak az angol felsőbb bíróság 2020-ban hozott döntését, melyben a Brüsszel 2/A rendelet 8. és 15. cikke alapján kérte a gyermekekre vonatkozó eljárások átadását Anglia és Wales bíróságai számára. A bíróságok közötti megkeresést és egyeztetést követően az angol felsőbb bíróság a gyermekek szülői felügyeletére vonatkozó joghatóságot megállapította. Dunaújvárosi Járásbíróság ezért - a panaszban sérelmezett végzésével - az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntette. A végzés ellen az indítványozó fellebbezett, a Szombathelyi Törvényszék a járásbíróság végzését azzal a kiegészítéssel hagyta helyben, hogy a szülői felügyeletet érintő rész mellett a pert a kapcsolattartást érintő részében is megszüntette, és az ügyet áttenni rendelte a High Court of Justice Family Division részére. A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta, egyúttal az indítványozó előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére iránti kérelmét elutasította. A Kúria megállapította, hogy a jogellenes magatartás nem eredményezheti a joghatóság megváltoztatását, ezért az EK rendelet 10. cikke szerint a szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos jogvitára az angol bíróságok nem rendelkeztek joghatósággal; a joghatóság átadását az EK rendelet 15. cikk alapján ugyanakkor a rendelet nem zárja ki. Annak eldöntése, hogy a 15. cikk szerinti feltételek fennállása esetén megdönti-e a rendeleten alapuló joghatóságának fenntartásával kapcsolatos vélelmet és az ügy áttételét kéri - vagy lefolytatja a tárgyalást -, a rendes joghatósággal rendelkező bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
Az indítványozó álláspontja szerint a 15. cikk szerinti átadást a joghatósággal rendelkező bíróságnak kell kezdeményeznie akkor, ha úgy ítéli, hogy másik tagállam bírósága alkalmasabb az ügy érdemi elbírálására. A jelen esetben az átadást a másik tagállam bírósága kezdeményezte, a feltételek fennállása pedig nem volt bizonyított. Az eljárás megszüntetését a járásbíróság nem indokolta; mint ahogy arra sem adott magyarázatot, hogy miért nem folytatott le eredményes szakértői bizonyítást, ami a feladata lett volna. Álláspontja szerint az elvitel jogellenességet az angol bíróságok megállapították; értelmezése szerint a jogellenesség a joghatóság átadását kizárja. Összességében, az eljárás megszüntetése és a joghatóság átadása sérti a tisztességes eljáráshoz való jogát, a gyermekei megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát és a magán- és családi élethez és kapcsolattartáshoz fűződő alapjogát..
. |