A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.11640/2021/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (dr. Körcsönyei Éva ügyvéd) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.20.543/2020/38. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.11640/2021/16. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.
[2] A Budapesti Rendőr-Főkapitányság IX. kerületi Rendőrkapitánysága az indítványozó ellen – korábbi élettársa feljelentése alapján – a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 375. § (1) bekezdésbe ütköző információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt 01090/2025/2017.bü. számon folytatott nyomozást megszüntette. Az eljárást megszüntető határozattal szemben a sértett-feljelentő jogi képviselője panasszal élt, de a panaszt a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség B.884/2017/13. számú, 2018. augusztus 6. napján kelt határozatával elutasította. A sértett jogi képviselője útján pótmagánvádlóként lépett fel, és vádindítványt nyújtott be az indítványozó ellen a Btk. 372. § (1) bekezdésbe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette miatt.
[3] A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2021. október 7. napján kelt 9.B.20.543/2020/38. számú ítéletével az indítványozó bűnöségét megállapította a Btk. 372. § (1) bekezdésbe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettében, és ezért két év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette.
[4] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2022. május 19. napján jogerős 22.Bf.11640/2021/16. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét kettő évre mérsékelte.
[5] 2. Az indítványozó 2022. augusztus 19. napján az Alkotmánybírósághoz, az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszában a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.20.543/2020/38. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.11640/2021/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a Törvényszék támadott döntése az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, R) cikk (2) bekezdését, továbbá az Alaptörvény XV. cikk (1), valamint XXVIII. cikk (1) bekezdésében szereplő jogait, illetve a 26. cikk (1) bekezdését és a 28. cikket sérti.
[6] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés vonatkozásában azt állítja, hogy a bíróságok contra legem jogalkalmazása miatt sérült a tisztességes bírói tárgyaláshoz való joga. A bíróság ugyanis a pótmagánvádló fellépését olyan vádindítvány alapján engedélyezte, amelyet a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 793. § (3) bekezdésében írt feltétel hiányában – a jogi képviselő aláírása mellett a pótmagánvádlóé is szerepeljen a vádindítványon – nyújtottak be. Az indítványozó hivatkozott a 3454/2021. (XI. 3.) AB határozatra (a továbbiakban: Abh1.), amely ezt a követelményt erősítette meg. Az indítványozó szerint a contra legem jogalkalmazás vizsgálatához szükséges hármas feltétel – a 20/2017. (VII. 18.) AB határozatra (a továbbiakban: Abh2.) tekintettel – ügyében azért áll fenn, mert a bíróságok
– nem indokolták meg, hogy miért nem vették figyelembe a Be. hivatkozott rendelkezését, illetve az Abh1.-et és ítéleteiket olyan bírói gyakorlatra alapozták, amely nem követel meg kettős aláírást;
– önkényesen jártak el, amikor az ügyben kötelező Be. rendelkezést és az ugyancsak kötelező erejű Abh1.-et nem vették figyelembe;
– döntésüket egy olyan bírósági gyakorlatra alapították, a BH2020.100. számú döntésre, amely nem követel meg kettős aláírást, és amelyre nézve álláspontja szerint az Abh1. egyértelműen megállapította, hogy a kúriai döntésben szereplő jogértelmezés nem helytálló.
[7] Az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésben foglalt törvény előtti egyenlőség sérelmét azzal támasztotta alá, hogy más ügyekben a Be. 793. (3) bekezdését a valós tartalmának megfelelően alkalmazták. Példaként hivatkozott a Nyíregyházi Járásbíróság 2021. április 23. napján kelt 28.B.86/2021/4. számú végzésére, ahol a sértett aláírása nélküli, csak a jogi képviselő által aláírt vádindítványt a bíróság elutasította (Abh1., Indokolás [4] és [9]).
[8] Az indítványozó hivatkozott a 3213/2022. (V. 11.) AB határozatra, amely szerint az Alkotmánybíróság határozataival, az abból fakadó követelményekkel összhangban nem álló bírósági határozat ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével (Indokolás [53]).
[9] Az indítványozó az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésére, a 26. cikk (1) bekezdésre és a 28. cikkre csak hivatkozott, de azokhoz érdemi indokolást nem fűzött.
II.
[10] 1. Az Alaptörvénynek az indítvánnyal érintett rendelkezései:
„B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”
„R) cikk (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.”
„XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”
„XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”
„26. cikk (1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.”
„28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
[11] 2. A Be.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezése:
„793. § (3) A vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.”
III.
[12] Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tett-e.
[13] 1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-ára alapozott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve. A Kúria támadott végzését az indítványozó jogi képviselője 2022. június 24. napján vette át. Az alkotmányjogi panaszt az indítványozó jogi képviselője útján 2022. augusztus 19. napján nyújtotta be elektronikus úton. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszt határidőben benyújtották.
[14] 2. Az alkotmányjogi panasz részben eleget tett az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésében foglalt, az indítványokkal szemben támasztott követelményeknek, mert megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (az Abtv. 27. §); az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [B) cikk (1) bekezdés, R) cikk (2) bekezdés, XV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (1) bekezdés, 26. cikk (1) bekezdés, 28. cikk]. Az indítvány tartalmazta a támadott bírósági határozatokat (a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.20.543/2020/38. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 22.Bf.11640/2021/16. számú ítéleteit); továbbá kifejezett kérelmet a bírósági határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján az indítványozó a panasz benyújtására jogosultnak és érintettnek tekinthető, mivel az alapul szolgáló büntető ügyben terhelt volt.
[15] Az Ügyrend 32. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 27. § b) pontjában foglalt jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra, mint rendkívüli jogorvoslatra {pl. 3314/2017. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [22]}. Az Alkotmánybíróság ennek alapján megállapította, hogy az indítvány a befogadáshoz szükséges ezen feltételnek is eleget tett.
[16] Az alkotmányjogi panasz azonban nem tett eleget a következő követelményeknek:
– az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével összefüggésben benyújtott panasszal összefüggésben fenntartotta korábban kialakított gyakorlatát: a jogbiztonság nem alapjog, annak sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben lehet alapítani, mégpedig a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [14]–[17]; 3322/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [10]; 3323/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3324/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [9]; 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [11]} – az indítványozó indokolásában nem ezekre a körülményekre hivatkozott, így a panasz ebben a tekintetben érdemi vizsgálatra nem alkalmas;
– az indítványozó az Alaptörvény az R) cikk (2) bekezdés, a 26. cikk (1) bekezdés és a 28. cikk tekintetében alkotmányjogi szempontból értékelhető indokolást nem terjesztett elő – az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint ilyen indokolás hiányában az indítványi elem nem alkalmas érdemi elbírálásra {3075/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [19]; 3231/2016. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [26]}.
[17] 3. Az Alkotmánybíróság ezután az Abtv. 29. §-ában, az indítvány befogadásához szükséges további feltételek fennállását vizsgálta.
[18] Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltétele, hogy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30], illetve 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[19] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XV. cikkével összefüggésben rámutat, hogy gyakorlata szerint „a törvény előtti egyenlőség megsértésére önmagában az ítéletek ellentmondása miatt az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz nem alapítható” {3195/2016. (X. 11.) AB határozat, Indokolás [26]}. Az Alkotmánybíróság következetes értelmezése szerint ugyanis „[a] bírósági jogértelmezésnek, jogalkalmazásnak közvetlenül kell valamely Alaptörvényben biztosított jog sérelmére vezetnie, nem pedig azáltal, hogy eltér bíróságok más ügyekben hozott döntéseitől” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [15]}. A hátrányos megkülönböztetés tilalma önmagában ezért nem alapozhatja meg a bírói jogértelmezés érdemi vizsgálatát, hanem az indítványozónak közvetlen alapjogi összefüggést kell igazolnia {lásd például: 3095/2016. (V. 12.) AB végzés, Indokolás [11]–[12]}.
[20] Az Alkotmánybíróság a bírói jogértelmezést kizárólag akkor vizsgálhatja, ha a jogértelmezésnek van alapjogi (Alaptörvényben biztosított jogi) vonatkozása. A konkrét esetben ugyanakkor az indítványozó ilyen közvetlen alapjogi összefüggést nem jelölt meg, arra nem hivatkozott. Önmagában az a körülmény, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés eltér más ügyekben hozott bírói döntésektől, a bírói jogértelmezés alapjogi relevanciáját, és ezáltal a XV. cikk (1) bekezdése sérelmének a lehetőségét nem alapozta meg {3078/2021. (III. 4.) AB határozat, Indokolás [21]}.
[21] Az indítvány ezért az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésével összefüggésben sem veti fel a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
[22] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljárás jogának sérelmét állította, mert álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletében kifejtett jogértelmezés contra legemnek minősül, mivel a Be. 793. § (3) bekezdése és a 3454/2021. (XI. 3.) AB határozat alapján a pótmagánvádlónak és a jogi képviselőjének egyaránt alá kell írnia a vádindítványt.
[23] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint felvetheti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét annak állítása, hogy a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségét megsértve, önkényes döntést hozott.
[24] Az előadó alkotmánybíró az Ügyrend 31. § (6) bekezdése alapján – a befogadásról szóló döntés helyett – a panasz érdemi elbírálását tartalmazó határozat-tervezetet terjesztett az Alkotmánybíróság elé.
IV.
[25] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
[26] 1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a támadott másodfokú ítélet az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát – a contra legem jogalkalmazásra tekintettel – alaptörvény-ellenesen korlátozta-e.
[27] A Be. 793. § (3) bekezdése szerint: „A vádindítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.” A jogszabályi rendelkezést a Kúria BH2020.100. számú döntésében már értelmezte és arra a következtetésre jutott, hogy kizárólag a pótmagánvádló jogi képviselője által aláírt pótmagánvád is joghatályos. Az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben a Be. rendelkezésének megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés elutasítása során úgy foglalt állást, hogy a B) cikk (1) bekezdésében foglalt normavilágosság követelményeinek megfelel a támadott jogszabályi rendelkezés. Az „is” szó ugyanis arra utal, hogy a jogalkotó kettős aláírást követel meg a pótmagánvád benyújtásához.
[28] Jelen ügyben az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság ennek ellenére befogadta a vádindítványt és lefolytatta pótmagánvádas eljárást, amelyben az indítványozó bűnösségét megállapította sikkasztás bűntettében. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a benyújtott vádindítvány kizárólag a jogi képviselő aláírásával is joghatályosnak tekinthető. Indokolásában a körülmények mérlegelése után rögzítette, hogy érdemben fel sem merülhetett volna az aggály, hogy a jogi képviselő nem a pótmagánvádló akaratának megfelelőn nyújtotta be a vádindítványt (támadott ítélet, Indokolás [11]). Indokolásában a Kúria BH2020.100. számú határozatára hivatkozott, amely az Alkotmánybíróság 14/2015. (V. 26.) AB határozatára támaszkodott. A másodfokú bíróság nem vette figyelembe az Abh1.-ben foglaltakat. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a bíróságok formai szempontból contra legem jogértelmezést folytattak.
[29] Önmagában azonban egy contra legem jogértelmezést tartalmazó ítélet még nem szükségképpen alaptörvény-ellenes (contra constitutionem). Kivételesen, kellően súlyos esetekben egy contra legem jogalkalmazás is felemelkedhet alkotmányjogi szempontból értékelhető szintre, és a bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapításához vezethet {29/2021. (X. 10.) AB határozat, Indokolás [28]}. Ilyen kivételes esetként nevesítette az Alkotmánybíróság a 29/2021. (X. 10.) AB határozatában, ha a bíróság ítélete az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt megsérti, és ezáltal a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz, a bíróságok ugyanis csak az Alaptörvény biztosította kereteken belül végezhetik a jogszabályok értelmezését. Ennek megfelelően, az Alkotmánybíróság nem avatkozhat be minden olyan esetben a bíróságok tevékenységébe, amikor valamilyen (állítólagos vagy tényleges) jogszabálysértő jogértelmezésre vagy jogalkalmazásra került sor, a bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése ugyanis nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást {lásd például: 3234/2021. (VI. 4.) AB határozat, Indokolás [68]}. Azokban az esetekben azonban, amikor az eljáró bíróságok túllépnek az Alaptörvény biztosította értelmezési tartományon, az Alkotmánybíróságnak nem csupán lehetősége, hanem az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként alkotmányos kötelezettsége az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntés megsemmisítése. Az Alkotmánybíróság a fentieken túlmenően már abban a kérdésben is állást foglalt, hogy az a bírói ítélet, amely alapos ok nélkül hagyja figyelmen kívül a hatályos jogot, fogalmilag nem lehet tisztességes {20/2017. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [23]; 3178/2022. (IV. 22.) AB határozat, Indokolás [34]}.
[30] Az Alkotmánybíróság gyakorlata abban is következetes, hogy „az Alkotmánybíróság hatásköre az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálása során a bírói döntésben foglalt jogértelmezés alaptörvény-ellenességének, alapjogokkal való összhangjának vizsgálatára korlátozódik, és nem terjed ki a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetőleg a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülvizsgálatára” {legutóbb például: 3516/2021. (XII. 13.) AB határozat, Indokolás [48]}. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja, hogy az indokolásban megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek, valamint a tényállás megalapozottak-e, illetőleg hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, ugyanis a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}. A tisztességes eljárás alkotmányos követelménye ugyanakkor a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást minden esetben megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}. Az indokolt bírói döntéshez való jogból „nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása” {3107/2016. (V. 24.) AB határozat, Indokolás [38]}, azonban az indokolásnak az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre minden esetben ki kell terjednie {legutóbb például: 3557/2021. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [28]}. Az Alkotmánybíróság e körben megjegyzi: ha az eljáró bíróság valamely jogkérdésben eltér az Alkotmánybíróság által valamely jogi norma Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezésére vonatkozó megállapításától, az eljáró bíróságnak különös gondossággal kell arra figyelemmel lennie, hogy ezen eltérés indokairól döntésében az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének megfelelően számot adjon, ez az eltérés ugyanis minden esetben az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésnek tekinthető {5/2022. (IV. 14.) AB határozat, Indokolás [66]}.
[31] Az Alkotmánybíróság a kifejtett elvek alapján azt vizsgálta, hogy a vádindítvány benyújtásához szükséges kettős aláírás formai követelményének mellőzése és a másodfokú bíróság indokolása olyan fokú bírósági önkényt tükröz-e, amely az ügy érdemére kiható alaptörvény-ellenesség szintjére emeli az eljáró bíróságok contra legem jogértelmezését.
[32] Az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben vizsgálta azt is, hogy a kettős aláírás megkövetelésével a jogalkotó szándéka mire irányult. Az Abh1.-ben rögzített jogalkotói álláspont szerint „[a] pótmagánvádló aláírása azt fejezi ki, hogy kívánja a vádindítvány benyújtását és egyetért annak a tartalmával, a jogi képviselő aláírása pedig azt igazolja, hogy a vádindítvány a büntetőjogi és a büntetőeljárási szabályoknak megfelelően készült el” (Abh1., Indokolás [30]). Az ügy érdemét befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye tehát akkor merülhetne fel, ha a pótmagánvádló hiányzó aláírása után az ügy további körülményeiből kiderülne, hogy nem kívánta a büntetőeljárás lefolytatását és nem értett egyet a vádindítvány tartalmával, ennek ellenére a bíróság – önkényesen – lefolytatta az eljárást.
[33] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában részletesen vizsgálta, hogy a hiányzó pótmagánvádlói aláírás ellenére a vádlói akarat mire irányult és azt milyen körülmények támasztják alá (támadott ítélet, Indokolás [11]). Az Alkotmánybíróság ugyancsak áttekintette a bírósági iratokat és megállapította, hogy a pótmagánvádló 2021. június 15. napján személyesen, jogi képviselője jelenlétében, valamint 2021. október 7. napján zárt láncú távközlési hálózat útján vett részt a tárgyaláson és egyik alkalommal sem utalt semmilyen körülmény arra, hogy a pótmagánvádló nem kívánja az indítványozó bűnösségének a megállapítását a vádindítványban szereplő bűncselekményben.
[34] Az Alkotmánybíróság mindezek mérlegelése alapján arra az álláspontra jutott, hogy az ügyben eljáró bíróságok contra legem jogértelmezése nem éri el az alaptörvény-ellenesség szintjét.
[35] 2. Az Alkotmánybíróság összefoglalóan rögzíti, hogy az indítványozó által kifejtett indokok – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog sérelme tekintetében – nem támasztják alá az alapul szolgáló büntető ügy érdemére kiható alaptörvény-ellenességet, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Czine Ágnes s. k.
előadó alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.
alkotmánybíró
. | Dr. Horváth Attila s. k.
alkotmánybíró
Dr. Juhász Miklós s. k.
alkotmánybíró
. |
. |