Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kpkf.VI.41.146/2021/3. számú végzése és a Pécsi Törvényszék 6.K.701.196/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy tényállása szerint az indítványozó - önkormányzat, egyben az ügy felperese - vissza nem térítendő támogatást nyert el önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére, amelyre tekintettel az indítványozó támogatási szerződést kötött a támogató hatósággal, a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes hatóságával. Az indítványozóval szemben az irányító hatóság szabálytalansági eljárást kezdeményezett, amely eljárás szabálytalanság megállapításával zárult és a szabálytalanság jogkövetkezményeként a vállalkozási szerződés pénzügyi korrekcióját rendelte el. Az indítványozó jogorvoslati kérelme alapján a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága - az ügy alperese - az irányító hatóság döntését helybenhagyta. Az indítványozó közigazgatási pert kezdeményezett a döntéssel szemben. A Pécsi Törvényszék - az indítványozó által is támadott - végzésével a keresetlevelet visszautasította. A törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy az alperes döntése nem minősül közigazgatási cselekménynek, ezért annak jogszerűségének vizsgálata nem lehet közigazgatási per tárgya, a támogatói okirattal létrejött szerződéses jogviszonyra pedig nem alkalmazhatóak mögöttes szabályként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései. A végzés ellen az indítványozó felperes fellebbezést nyújtott be, amelynek nyomán a Kúria helyben hagyta a törvényszék döntését és megállapította, hogy jogszerű volt a keresetlevél visszautasítása és a végzés megfelel a Kúria gyakorlatának. Mind a törvényszék, mind a a Kúria felhívta az indítványozó figyelmét a polgári perben történő igényérvényesítés lehetőségére.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott végzésekben a bíróságok helytelenül jutottak arra a következtetésre, hogy az ügyben közigazgatási eljárásnak nincs helye. Sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése, a 25. cikk (2) bekezdése és a 28. cikke azáltal, hogy a szabálytalansági vizsgálat tárgyában született döntés törvényességéről a közigazgatási perekben eljáró bíróság érdemi döntést nem hozott, és megfosztotta ezáltal az indítványozót a hatékony jogorvoslathoz való jogától. Az indítványozó egyebekben megjegyezte, hogy párhuzamosan polgári peres eljárás keretében az eljáró bíróság a keresetlevél áttételéről döntött és megállapította, hogy a közigazgatási bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel..
. |