Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.I.20.284/2017/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan - az Abtv. 53. § (4) bekezdésére hivatkozással - azt kérte, hogy a panaszban támadott döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig függessze fel.
Az indítványozó társasházának Szervezeti Működési Szabályzata (SZMSZ) alapján egy lakásban legfeljebb két közepes testű kutya tartható. Az indítványozó, aki 8 kutyával él egy lakásban, keresetet nyújtott be az SZMSZ-t elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt. Az elsőfokú bíróság keresetét elutasította. Fellebbezése nyomán a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletetet megváltoztatta, és megállapította, hogy az érintett közgyűlési határozat érvénytelen, tekintettel arra, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) a társasházközösséget a külön tulajdon használatának szabályozására feljogosítja, azonban lakáshasználatra nézve tilalmat csak a "nem lakás célú" lakás vonatkozásában állapíthat meg. Az ügy alperese felülvizsgálati indítványt nyújtott be, a Kúria a jogerős döntést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben.
Az indítványozó szerint a Kúria döntése megsértette az Alaptörvény XV. cikke szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a XXVIII. cikk szerinti pártatlan és tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a VI. cikk szerinti magán- és családi élet, valamint az otthon tiszteletben tartására vonatkozó alaptörvényi követelményt. Hivatkozott az Alkotmánybíróság gyakorlatára, miszerint a jogszabály tartalma és értelme az, amit annak az állandó és egységes jogalkalmazási gyakorlat tulajdonít, ezért a Kúria azzal, hogy hatáskörét önkényesen túllépve eltért az általánosan elfogadott jogértelmezéstől és egységes bírói gyakorlattól, a fenti alapjogsérelmek megvalósulását okozta..
. |