Az indítvány lényege:
Az indítványozó − az Abtv. 27. § alapján − a Szegedi Törvényszék 1.Bpkf.1096/2019/2. számú végzése és a Szegedi Törvényszék Bv. Csoportja 9.Bv.1545/2017/19. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A fogvatartott indítványozó az alapvető jogokat sértő fogvatartási körülmények miatt kártérítési kérelmet terjesztett elő egyfelől az Emberi Jogok Európai Bírósága felé, amit 42116/16. számon nyilvántartásba vettek, másfelől a Szegedi Fegyház és Börtön útján a bírósághoz, a jogszabályban előírt élettér hiányára és ehhez kapocsolódó más, kínzás és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körményeire hivatkozva.
Az elsőfokú bíróság a végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmet arra való hivatkozással, hogy a kártalanítás iránti igény érdemi elbírálásának nincs helye, mivel a 2017. január 1. napját követően folyamatosan fogvatartásban lévő indítványozó nem terjesztett elő az eljárás lefolytatásához szükséges Bv.tv. 144/B. § szerinti panaszt. Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírósági döntések nem felelnek meg a kártalanítás jogintézményéhez kötődő céloknak, s miután a jogszabályok szövegét a bíróságok nem azok céljaival és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték a jogbiztonságot veszélyeztetik, megsérteve ezzel az Alaptörvény B) cikkébe foglalt jogállamiság követelményét. Szerinte a fogvatartás alapvető jogokat sértő körülményei a rabkórházban is fennálltak és az ennek ellentételezésekénti kártalanítás megtagadása az Alaptörvény embertelen bánásmód tilalmáról szóló III. cikkébe, az I. cikkébe foglalt alapjogok korlátozhatóságának követelményébe és az E) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogbiztonság követelményébe ütközik.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok döntéseikkel közvetlenül megsértették a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való alapjogát is. .
. |