Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00159/2022
Első irat érkezett: 01/17/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.IV.20.614/2021/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (nemzetbiztonsági okból kezelt személyes adathoz való hozzáférés joga)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasza alapján – a Kúria Pfv.IV.20.614/2021/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó személyes adatai megismerése iránt indított polgári pert az Infotv. 23.§-a alapján, mert az Információs Hivatal megtagadta a személyes adataira vonatkozó tájékoztatás megadását a nemzetbiztonsági szolgáltatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése alapján. Az indítványozó az Infotv. 23. §-a alapján indított polgári perben két kereseti kérelmet terjesztett elő. Első kereseti kérelmében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogellenesen tagadta meg a hozzáféréshez való jog érvényesítését és kötelezze az alperest a hozzáférés jogának biztosítására: közölje a felperessel a róla kezelt személyes adatok forrását, az adatkezelés célját, jogalapját, a kezelt személyes adatok körét, a személyes adatok továbbítása esetén az adattovábbítás címzettjeinek körét, kezelt személyes adatok megőrzésének időtartamát, ezen időtartam meghatározásának szempontjait, profilalkotás esetén annak tényét, a róla kezelt személyes adatok kezelésével összefüggésben felmerült adatvédelmi incidensek bekövetkezésének tényét, azok hatásait és az azok kezelésére tett intézkedéseket. Második kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az indítványozóra vonatkozó nemzeti minősítésű adatok tekintetében való tájékoztatás megadására a minősítés szintje, a minősítés jogalapja, a minősítési idő kezdete és lejárta, a minősítő neve és beosztása tekintetében, illetve amennyiben az alperes nem kezel személyes adatot az indítványozóról, úgy erről való tájékoztatás megadására kötelezze.
A Fővárosi Törvényszék végzésével az eljárást megszüntette, mert a felperes a meg nem engedett keresethalmazatot a bíróság felhívása után is fenntartotta. Rögzítette, hogy a második kereseti kérelem, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) szerinti minősített adat megismerésére vonatkozó igény közigazgatási perben terjeszthető elő, amely perben kizárólag nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett bíró járhat el. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogértelmezése sérti a személyes adatok védelméhez való jogot, mert a róla esetlegesen kezelt minősített adatok egyes jellemzőit (a minősítő személye, minősítés érvényességi ideje, szintje) a minősített adat körébe utalta, holott a Mavtv. Alaptörvény-konform értelmezésével más következtetésre kellett volna jutnia. Álláspontja szerint ügyében - a jogszabályi feltételek hiány, valamint a keresetindítási határidő miatt - közigazgatási per nem indítható, ezért a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot is..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.IV.20.614/2021/4. számú végzése
    Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.988/2020/3. számú végzése
    Fővárosi Törvényszék 113.K.704.306/2020/9. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (3) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_159_0_2022_inditvany.anonim.pdfIV_159_0_2022_inditvany.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott végzése alaptörvény-
    ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi
    panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó személyes adatai
    megismerése iránt indított polgári pert, mert az Információs Hivatal megtagadta
    a személyes adataira vonatkozó tájékoztatás megadását a nemzetbiztonsági
    szolgálatokról szóló törvény alapján. Az első fokon eljáró bíróság végzésével
    az eljárást megszüntette, mert a felperes a meg nem engedett keresethalmazatot
    a bíróság felhívása után is fenntartotta. A bíróság rögzítette, hogy a második
    kereseti kérelem, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti
    minősített adat megismerésére vonatkozó igény közigazgatási perben terjeszthető
    elő. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Kúria a
    jogerős végzést hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a
    Kúria jogértelmezése sérti a személyes adatok védelméhez való jogot, mert a
    róla esetlegesen kezelt minősített adatok egyes jellemzőit (a minősítő
    személye, minősítés érvényességi ideje, szintje) a minősített adat körébe
    utalta. Álláspontja szerint továbbá ügyében közigazgatási per nem indítható,
    ezért a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a
    hatékony jogorvoslathoz való jogot is. Az Alkotmánybíróság határozatában
    megállapította, hogy egyetlen jogszabály sem zárja ki, hogy az indítványozó a
    személyes adatai kezelésével kapcsolatos vélt vagy valós jogi igényét bírósági
    úton érvényesítse. A bíróságok döntései sem fosztották meg az indítványozót
    generális jelleggel az igényérvényesítés elvi lehetőségétől. Nem az került
    megállapításra a perben, hogy az indítványozó nem indíthat eljárást a jogai
    védelmében, illetve hogy a bíróság az eljárás eredményeképpen ne kötelezhetné
    az adatkezelőt a személyes adatok tekintetében tájékoztatás adására. A
    bíróságok pusztán arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik indítványozói
    kereset tekintetében nem polgári, hanem közigazgatási per megindításának van
    helye, és emiatt eljárásjogi szempontból meg nem engedett keresethalmazat állt
    fenn. Az, hogy a bíróságnak a saját hatáskörét érintő jogértelmezési kérdésben
    elfoglalt álláspontja a konkrét esetben a per megszüntetéséhez vezetett,
    alkotmányjogi értelemben nem korlátozza a bírósághoz fordulás jogát, mivel a
    közigazgatási per adott esetben éppúgy alkalmas az indítványozó jogvédelmi
    igényének érvényesítésére, mint a polgári per. Az Alkotmánybíróság ezért az
    alkotmányjogi panaszt elutasította.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.05.09 13:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege: (pdf):
    Sz_IV_159_2022.pdfSz_IV_159_2022.pdf
    .







    .
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    Subject of the case:
    .
    Constitutional complaint aimed at establishing the lack of conformity with the Fundamental Law and annulling the ruling No. Pfv.IV.20.614/2021/4 of the Curia (right of access to personal data processed for reasons of national security)
    Number of the Decision:
    .
    Date of the decision:
    .
    .
    .