English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03371/2021
Első irat érkezett: 08/31/2021
.
Az ügy tárgya: Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja elleni alkotmányjogi panasz (jogorvoslat az építésügyi hatósági eljárásokban)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/24/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Salamon László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 88. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán - kérte a Pécsi Törvényszék 102.K.701.062/2020/57. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a Kormány az építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: építésügyi hatóság) jelöli ki.
A Kp. 88. § (1) bekezdése b) pontja szerint a bíróság elutasítja a keresetet, ha a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg.
Az indítványozó a vele szomszédos ingatlanra kiadott építési engedéllyel szemben keresetet terjesztett elő a kormányhivatal ellen. A Pécsi Törvényszék ítéletével a keresetet, mint alaptalant elutasította, mivel az indítványozó az egyes kereseti kérelmei vonatkozásában nem valószínűsítette a kereshetőségi jogát, vagyis a jogának vagy jogos érdekének közvetlen érintettségét. A Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az indítványozó előadja, hogy az építésügyi hatósági szabályozás reformja folytán az építésügyi hatósági eljárás egyfokú eljárássá vált, jelenleg sem az Ákr., sem pedig más építésügyi eljárásokat tartalmazó jogszabály alapján nincs helye fellebbezésnek építésügyi hatósági eljárásban. A hatóság döntése ellen kizárólag peres úton van helye jogorvoslatnak, azonban a bíróság - ahogy az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló esetben is - elutasítja a felperes keretét, ha a jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg. A közigazgatási eljárásban az ügyfél jogának vagy jogos érdekének érintettsége ügyféli jogállásából ered. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése a jog vagy jogos érdek sérelmének követelményét határozza meg, a KP. ezzel ellentétesen a jog vagy jogos érdek közvetlen érintettségét illetve sérelmét követeli meg. Az indítványozó álláspontja szerint ennek következtében sérül az ügyfél hatékony jogorvoslathoz való joga..
.
Támadott jogi aktus:
    343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 1. §
    a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 88. § (1) bekezdés b) pont

    a Pécsi Törvényszék 102.K.701.062/2020/57. számú ítélete
    Kúria Kfv.II.37.443/2021/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3371_3_2021_ind_egys.szerk.anonim.pdfIV_3371_3_2021_ind_egys.szerk.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3127/2023. (III. 14.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/21/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.02.21 13:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3127_2023 AB végzés.pdf3127_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t :

      Az Alkotmánybíróság az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről ­szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 88. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a Pécsi Törvényszék 102.K.701.062/2020/57. számú ítélete alaptörvény-­ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A jogi képviselővel (dr. Jeney Patrik ügyvéd) eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a, valamint a közigazgatási perrendtartásról ­szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapí­tása és megsemmisítése iránt. Az indítványozó – az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásával összefüggésben – kérte a Pécsi Törvényszék 102.K.701.062/2020/57. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is.
      [2] Kérelmét az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseinek sérelmére alapította.

      [3] 2. Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapjául szolgáló előzményi ügy lényegét az alábbiak szerint foglalta össze.
      [4] Az indítványozó és az építésügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben őt felperesi érdekeltként támogató más magánszemélyek Siófokon, egy Balaton-parti több lakásos társasházban rendelkeznek tulajdonjoggal. A velük szomszédos ingatlanra kiadott építési engedéllyel szemben az indítvá­nyozó keresetet terjesztett elő az építésügyi hatóságként eljáró megyei kormányhivatallal szemben elsődlegesen az építési engedély tárgyában hozott határozat megváltoztatását és az építési engedély-kérelem elutasítását, másodlagosan az engedély tárgyában hozott határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérve. Kereseti kérelmében vitatta az épülő ingatlanon a zöldfelület kialakítását, a parkolószint OTÉK előírásának való megfelelését, a településképi illeszkedés kérdéseit, az építésügyi engedélyezési eljárásban beszerzett talajvizsgálati jelentést, az oldalkert és az előkert szélességét, és a telek beépítettségét, továbbá állította, hogy a Siófoki Helyi Építési Szabályzat nem tartalmazza a területi vagy állami főépítésznek az OTÉK előírásaitól eltérő szabályozáshoz való hozzájárulását.
      [5] Az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék ítéletével a keresetet mint alaptalant elutasította. A bíróság az indítványozó kereshetőségi jogának vizsgálatával összefüggésben kifejtette, hogy építésügyben a kereshetőségi jog terjedelme a Kp. rendelkezései alapján a felperes jogainak és törvényes érdekeinek sérelméhez igazodik. Ezért a bíróság az indítványozó által a keresetben előadott érvek kapcsán – a helyszínrajz, a felek előadásai stb. alapján – egyenként állást foglalt abban a kérdésben, hogy azok tekintetében fennállhat-e az indítványozó jogá­nak, illetve jogos érdekének a jogszabály és a vonatkozó bírói gyakorlat által egyaránt megkövetelt közvetlen sérelme. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy az indítványozó a bíróság felhívására a kereshetőségi joga tekintetében még a valószínűség szintjét elérő előadást sem tett. Hangsúlyozta, hogy építési ügyekben a szomszédos ingatlantulajdonosok kereshetőségi joga nem korlátlan, azt a Kp. alapján csak a jog- és érdeksérelem alapozhatja meg, aminek azonban közvetlennek kell lennie; a kereshetőségi jogot a közvetett érdeksérelem sem alapozza meg. A bíróság mindezekre tekintettel, az eset egyedi körülményeit mérlegelve azt állapította meg, hogy a két épület egymáshoz képesti elhelyezkedése és a közöttük lévő nagy távolság miatt a közvetlen érintettség az indítványozó által állított semmilyen jogsértés vonatkozásában nem állapítható meg. Ítélete indokolásában kitért továbbá arra is, hogy álláspontja szerint az indítványozó bizonyítási indítványai mely okból kifolyólag lettek volna abban az esetben is alkalmatlanok arra, hogy azokat a bíróság teljesítse, ha az indítványozó a kereshetőségi jogát sikeresen valószínűsítette volna. Megállapította, hogy a kereseti kérelmek közül az első kifogás, a főépítész hozzájárulásának hiánya igazoltan valótlan állításnak bizonyult, a többi kifogás tárgyában pedig a bíróság az indítványozó kereshetőségi jogának hiányát állapította meg, így a keresetet a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, mint alaptalant elutasította.
      [6] A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmének befogadását – mérlegelés alapján, a Kp. 118. §-ában sze­replő valamennyi befogadási ok hiányára hivatkozással – a Kfv.II.37.443/2021/2. számú végzésében megtagadta.
      [7] Az indítványozó az ezt követően előterjesztett és a későbbiekben ki is egészített alkotmányjogi panaszában előadta, hogy az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó szabályozás reformja folytán az építésügyi hatósági eljárás egyfokú eljárássá vált; ez jelenik meg a Korm. rendelet indítványban támadott 1. §-ának 2020. már­cius 1. napjától hatályos, módosított rendelkezésében. Ezen változásra tekintettel jelenleg sem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, sem pedig más, az építésügyi eljárásokra vonatkozó jogszabály alapján nincs helye fellebbezésnek építésügyi hatósági eljárásban. A hatóság döntése ellen az új szabályozás alapján kizárólag peres úton van helye jogorvoslatnak, azonban a bíróság – ahogy az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló esetben is – elutasítja a felperes keretét, ha a jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg. A közigazgatási (hatósági) eljárásban az ügyfél jogának vagy jogos érdekének érintettsége megállapítható; ez magából az ügyféli jogállásából is következik.
      [8] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése a jogorvoslathoz való jog biztosításának kötelezettségével kapcsolatban a jog vagy jogos érdek sérelmének követelményét rögzíti, a közigazgatási perekben alkalmazandó Kp. 88. § (1) bekezdés b) pontja azonban az indítványozó szerint mindezekkel ellentétesen a jog vagy jogos érdek közvetlen érintettségét, illetve sérelmét követeli meg a kereshetőségi jog megállapítása körében. Indítványában következetesen hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az újabb engedélyezési eljárás során benyújtott tervdokumentáció több építésügyi jogszabályi előírást is sért. Mivel pedig az építésügyi hatósági döntésekkel szembeni jogorvoslat funkciója a jogszabálysértések kiküszöbölése, annak elismerése mellett ugyan, hogy „a jogorvoslathoz való jog természetesen nem korlátlan”, arra az álláspontra helyzkedik, hogy „az építésügyi eljárásokban, a hatékony és valóban Alaptörvénynek megfelelő, nem pusztán látszólagos jogorvoslati jog gyakorlása egyrészt, a fellebbezés jogintézményének fenntartásával, ekként az az építésügyi hatósági eljárás két­fokú fórumrendszer útján történő szabályozásával biztosítható, másrészt […] a közigazgatási perrendtartás jogorvoslati jogot csorbító, közvetlen érintettség és közvetlen sérelem között értelmetlen különbséget tevő rendelkezésének kasszációja szükséges”.
      [9] Mindezeken felül az indítványozó az alkotmányjogi panaszában az eljáró bíróságnak a kereshetőségi joga hiányának megállapítása kapcsán követett eljárását, a döntés meghozatala során figyelembe vett bizonyítékok körét és azok mikénti értékelését is kifogásolta, valamint ismételten kitért a per során általa már korábban előadott, a tervdokumentáció kapcsán állított (építésügyi) jogszabálysértések felsorolására is. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme tekintetében más – ezen alapjoggal a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezéseket is összefüggésbe hozó – érveket nem adott elő.

      [10] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint folytatott eljárásában is mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának formai és tartalmi feltételeit vizsgálja. Ennek során az alkotmányjogi panasz a befogadhatóságának törvényi feltételeivel [Abtv. 26. § (1) bekezdés, 30. §, valamint 52. § (1b) bekezdés a)–f) pont] kapcsolatban az alábbiakat állapí­totta meg.

      [11] 3.1. Az Abtv. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, melynek az alkotmányjogi panaszra is vonatkozó feltételeit az Abtv. 52. § (1b) bekezdése tartalmazza.

      [12] 3.2. Az indítványozó a Pécsi Törvényszék ítéletét 2021. március 31-én, míg a Kúria végzését 2022. június 23. napján vette át, az alkotmányjogi panaszát pedig 2022. augusztus 9-én – a kúriai döntéshez képest az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül – nyújtotta be. Az indítványozó az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezésként megjelölte az Abtv. 26. § (1) bekezdését; az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit [XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés]; valamint – a Pécsi Törvényszék 102.K.701.062/2020/57. számú ítéletében alkalmazott, az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések vonatkozásában – az indítvány tartalmazza az Alaptörvény ezen megjelölt rendelkezéseit illetően az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét továbbá annak indokolását is; továbbá kifejezett kérelmet az indítványban megjelölt jogszabályi rendelkezések megsemmisítésére. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntés alapjául szolgáló közigazgatási peres eljárásban felperes volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
      [13] Az indítványozó a támadott jogszabályok mellett kérte a Pécsi Törvényszék 102.K.701.062/2020/57. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is. Ezzel összefüggésben ugyanakkor egyrészt nem jelölte meg az Abtv. 27. § (1) bekezdését, mint az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó és ekként az eljárását megalapozó törvényi rendelkezést, másrészt pedig a kifogásolt ítéletben rögzített bírói jogértelmezéssel összefüggésben önálló, az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján támadott jogszabályi rendelkezések alkalmazásával összefüggésben nem álló érvelést sem adott elő. Mindezek olyan, az Abtv. rendelkezéseinél fogva kötelező befogadási feltételeknek tekintendőek [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) és e) pont], amelyek hiánya a sérelmezett ítélet tekintetében az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálatát a törvény erejénél fogva kizárja.
      [14] Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az indítványozó nem állította a Kúriának az ügyében hozott, a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzésének alaptörvény-ellenességét, nem kérte annak megsemmisítését, és nem terjesztett elő indokolást e döntésnek, mint a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek vagy az ezen döntésben alkalmazásra került jogszabályi rendelkezés(ek)nek az alaptörvény-ellenességére vonatkozóan.
      [15] Az alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében az indítványozó kizárólag a Pécsi Törvényszék ítéletében alkalmazásra került, állítása szerint alaptörvény-ellenes (és ezáltal álláspontja szerint az említett döntés alaptörvény-ellenességét is előidéző) jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességére vonatkozóan terjesztett elő indokolást, azonban a Pécsi Törvényszék 102.K.701.062/2020/57. számú ítéletében alkalmazott jogszabályi rendelkezésekkel vagy magával az ítélettel szemben az Abtv. 30. §-ában rögzítettek szerinti, ezen ítélettel összefüggésben határidőben előterjesztettnek tekinthető alkotmányjogi panaszt nem nyújtott be. Erre tekintettel az alkotmányjogi panasz elkésettnek minősül; és a jelen ügyben az ennek kiküszöbölését kivételesen lehetővé tevő, az Ügyrend 32. § (4) bekezdésében foglalt előírások alkalmazására nem volt lehetőség.

      [16] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz befogadására, mivel az nem felel meg az Abtv. 30. §-ában írott feltételeknek, nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért a kérelmet az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Salamon László s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/31/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint submitted against section 1 of the Government Decree 343/2006 (XII. 23.) on the designation and operating conditions of the building and building inspection authorities, and section 88 (1) (b) of the Act I of 2017 on Administrative Procedures and the judgement No. 102.K.701.062/2020/57 of the Pécs Regional Court (legal remedy in the procedures of the building authorities)
          Number of the Decision:
          .
          3127/2023. (III. 14.)
          Date of the decision:
          .
          02/21/2023
          .
          .