Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria támadott végzése alaptörvény-
ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett
alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó mint
a büntetőügy VI. rendű terheltje bűnösségét állapították meg több bűntettben.
Az indítványozó felülvizsgálati indítvánnyal fordult a Kúriához. Kifogásolta,
hogy az elsőfokú bíróság annak ellenére tartott tárgyalást a távollétében, hogy
jelenléte a törvény értelmében kötelező lett volna. A tárgyaláson való
részvétel jogáról ugyan korábban lemondott, de érvelése szerint azzal, hogy a
2018. november 7-én tartott tárgyaláson védője útján jelezte, hogy észrevételt
kíván eljuttatni a bírósághoz, a korábban tett lemondó nyilatkozata
hatálytalanná vált, így a bíróság törvénysértő módon nem idézte az ezt követően
tartott tárgyalásokra. A Kúria a végzésében nem adott helyt az indítványozó
érveinek, így az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleménye
szerint a bíróságok eljárása megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy az indítványozó
észrevételeiben kifejezetten kinyilvánította, hogy a továbbiakban sem
nyilatkozni, sem kérdésekre válaszolni, sem a tárgyalásokon részt venni nem
kíván. A 2019. február 6-i tárgyaláson jelenlévő védője nem tett észrevételt az
elhangzottakkal kapcsolatban, nem jelezte, hogy védence a további tárgyalásokon
jelen kíván lenni, idézésére indítványt nem tett. Az ezt követően tartott két
tárgyaláson sem kifogásolta, hogy védence idézésére nem került sor, sem
perbeszédében, sem az elsőfokú döntés elleni fellebbezésében nem sérelmezte az
indítványban kifogásolt eljárási szabálysértést. Az Alkotmánybíróság ezért az
alkotmányjogi panaszt elutasította. |