Ügyszám: IV/01461/2014
.
Első irat érkezett: 08/29/2014
.
Az ügy tárgya: A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.068/2014/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (egyház normatív és kiegészítő támogatása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
.
Indítvány befogadás:Indítvány befogadva.
.
Befogadás dátuma:07/13/2015
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben hozott 10.K.27.068/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti az Alaptörvény XV. cikkében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mert egyházi kiegészítő állami támogatást az indítványozó részére nem állapítottak meg, miközben az Ehtv. mellékeltében szereplő szervezetek közfeladatot ellátó intézményei tekintetében a támogatást folyósították. Érvelése szerint az ítélet sérti a XIII. cikkben garantált tulajdonhoz való jogot, mert az indítványozó tulajdonát érintő határozatok meghozatalakor nem vették figyelembe jogi státuszát, és elvonták a neki járó kiegészítő egyházi normatívát. Az ítélet az indítványozó szerint sérti továbbá a VII. cikkben biztosított vallásszabadsághoz való jogát, mert tulajdonának diszkriminatív elvétele ellehetetlenítette karitatív tevékenységének mint vallásos cselekménynek a gyakorlását..

.

Támadott jogi aktus:
    Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.068/2014/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
VII. cikk
XIII. cikk
XV. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1461_2014_inditvany_anonim.pdfIV_1461_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi
    Bíróság 10.K.27.068/2014/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének
    megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás
    megindításának indokaként az indítványozó előadta, hogy nyilvántartásba vett
    egyházként működött, de a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
    egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény
    hatályba lépését követően az Országgyűlés elutasította egyházkénti elismerési
    kérelmét és az indítványozó egyesületté alakult át. Tekintettel egyházi
    státusza elvesztésére, az általa fenntartott szociális szolgáltató intézmény
    után a 2012. évre nem folyósították számára a költségvetésből a kiegészítő
    egyházi normatívát. Az indítványozó a vonatkozó alkotmánybírósági határozat
    közzététele után kérelmet terjesztett elő az illetékes törvényszéken, hogy
    vegyék (ismételten) nyilvántartásba mint egyházat; a törvényszék a kérelemnek
    helyt adott. A Magyar Államkincstár elrendelte az állami normatíva
    visszafizetési kötelezettségét, ugyanakkor a kiegészítő egyházi normatíva
    kifizetése iránti kérelmet elutasította. Az elsőfokú határozattal szemben az
    indítványozó fellebbezést terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy
    egyházi jogállását nem veszítette el. A fellebbezést a másodfokú hatóság
    elutasította, a jogerős hatósági döntéssel szemben előterjesztett
    felülvizsgálati kérelmet a közigazgatási bíróság ítéletével szintén
    elutasította, arra hivatkozással, hogy az indítványozó nem szerepelt a
    miniszter által vezetett egyházi nyilvántartásban. Az indítványozó a bíróság
    döntésével szemben ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Az
    Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét az indítványozó abban látja,
    hogy az egyházi kiegészítő állami támogatást részére nem állapítottak meg,
    holott az indítványozót is nyilvántartásba kellett volna vennie egyházként a
    miniszternek. A vallásszabadsághoz való jog vonatkozásában pedig arra
    hivatkozott, hogy tulajdonának diszkriminatív elvétele ellehetetlenítette
    karitatív tevékenységének mint vallásos cselekménynek a gyakorlását. Az
    Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. A közösségi célok
    meghatározásában – az Alaptörvény keretei között – az államnak viszonylag
    szabad mozgástere van; általában véve nem köteles valamely vallási közösség
    által kitűzött célok megvalósításában közreműködni, ha a tevékenységgel
    összefüggésben egyébként nem vállal állami feladatot. A vallásszabadsághoz való
    joggal összefüggő jogok érvényesítésében meglévő gyakorlati különbségek
    alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi
    szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.
    Akár az állam által vállalt közösségi feladatok megoldásáról, akár a vallási
    közösségek számára hozzáférhetővé tett anyagi támogatásokról, akár pedig az
    állam és a bevett egyházak kötelező közösségi együttműködéséről van szó,
    mindhárom esetkörben érvényesülnie kell az állam világnézeti semlegességének.
    Az indítványozó azt nem támasztotta alá, hogy a fenti szolgáltatásai az azt
    igénybe vevők vallásszabadságának érvényesüléséhez szorosan kapcsolódnának. Az
    Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem jelölt meg olyan
    megalapozott alkotmányos indokot, amely alapján közigazgatási bíróságnak a
    támadott rendelkezést az ítéletbe foglaltaktól eltérően lehetett és kellett
    volna értelmeznie, ezért az ítélet alaptörvény-ellenességére irányuló
    indítványt elutasította.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.07.13 9:00:00 2. öttagú tanács
    2018.07.10 16:00:00 2. öttagú tanács

    .
    .







    .