Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Kfv.IV.35.400/2020/10. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az alkotmányjogi panaszban sérelmezett döntést a Kúria az indítványozó mint felperes által indított közigazgatási perben, az alperes közigazgatási szerv által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján hozta. A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint az indítványozó pályázat alapján uniós forrásból megvalósított programjára támogatást nyert el, amelyre támogatási szerződést kötött az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Az irányító hatóság az indítványozóval szemben szabálytalansági eljárást folytatott le, amely szabálytalanság megállapításával zárult. E döntést az indítványozó jogorvoslati kérelme alapján eljáró innovációs és technológiai miniszter helybenhagyta. A döntés ellen az indítványozó közigazgatási pert kezdeményezett, amelyben a Pécsi Törvényszék 8.K.700.409/2020/7. számú ítéletével a szabálytalansági döntést a közlésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az alperes hatóság az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria megállapította, hogy a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti szabálytalansági eljárás nem tartozik a közigazgatási jog hatálya alá, a kedvezményezett a támogatási összeg kifizetése iránti igényét polgári perben érvényesítheti.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát, mivel az irányító hatóság a szabálytalansági döntést nem a támogatási szerződésből eredő jogviszony alapján hozta meg, hanem az önálló közigazgatási döntésnek minősül, amely ellen közigazgatási bírósági jogorvoslatot kell biztosítani. .
. |