English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01172/2018
Első irat érkezett: 07/17/2018
.
Az ügy tárgya: A Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.364/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/25/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §- a alapján - a Nagyatádi Járásbíróság 2.P.20.093/2017/24/I. számú ítélete és a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.364/2018/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó alperesi jogutód előadta, hogy a felperes a segédmotoros kerékpárjával Iharos belterületés közlekedett, amikor édesanyja, mint alperesi jogelőd az úttesten történő átkelés során az autóbuszöbölben áthaladva figyelmetlenül a felperes segédmotoros kerékpárja elé került. Felperes annak érdekében, hogy az ütközést elkerültje, intenzív fékezés mellett a járművét elkormányozta, azonban az ütközést nem tudta elkerülni, melynek során sérülést szenvedett, és a ruhája használhatalanná vált. A felperes kártérítés iránt indított pert az indítványozó - időközben elhalálozott - édesanyja ellen. A Nagyatádi Járásbíróság 2.P.20.093/2017/24/I. számú ítéletével kártérítés megfizetésére kötelezte az indítványozót. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta.
Az indíványozó álláspontja szerint a bírói döntést érdemben befolyásolta a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog megsértése a KRESZ szabályainak és a Ptk. vonatkozó szabályainak figyelmen kívül hagyásával. A bíróság nem tárta fel a tényállást megfelelően, az indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Sérült továbbá a jogorvoslathoz való alapjoga, mert a bíróság a fellebbezésben foglaltakat érdemben nem vizsgálta..
.
Indítványozó:
    Farkas János
Támadott jogi aktus:
    Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.364/2018/4. számú ítélete
    Nagyatádi Járásbíróság 2.P.20.093/2017/24/I. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1172_2_2018_egységesszerk.anonim.pdfIV_1172_2_2018_egységesszerk.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3029/2019. (II. 4.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 01/29/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.01.29 15:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3029_2019 AB végzés.pdf3029_2019 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Nagyatádi Járásbíróság 2.P.20.093/2017/24/I. számú ítélete és a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.364/2018/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Farkas János (továbbiakban: indítványozó) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján fordult az Alkotmánybírósághoz.

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó az alperes jogutódja. A felperes 2014. július 21. napján segédmotoros kerékpárjával Iharos belterületén közlekedett, amikor az alperesi jogelőd az úttesten történő átkelés során az autóbuszöblön áthaladva figyelmetlenül a felperes segédmotoros kerékpárja elé került. A felperes annak érdekében, hogy az ütközést elkerülje, intenzív fékezés mellett járművét elkormányozta, azonban az ütközést így sem tudta elkerülni. A baleset következtében a felperes egészségkárosodást szenvedett el, ruházata a baleset miatt használhatatlanná vált, segédmotoros kerékpárja és a bukósisak is javításra szorult. A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság az alperest 115 000 Ft kártérítés és 200 000 Ft sérelemdíj, valamint azok járulékai megfizetésére kötelezze. Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 115 000 Ft kártérítés és 200 000 Ft sérelemdíj, azok járulékai, valamint 150 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyet a másodfokú bíróság alaptalannak tartott, ugyanakkor a tényállást kiegészítette.

    [3] 1.2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Nagyatádi Járásbíróság 2.P.20.093/2017/24/I. számú ítélete és a Kaposvári Törvényszék 1.Pf.20.364/2018/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Állítása szerint az ítéletek sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit, mivel a bíróság nem valósághűen, hanem az ügy érdemét érintően hiányosan állapította meg a tényállást. A vonatkozó jogszabályhelyeket figyelmen kívül hagyó ítélet nem tisztességes és nem fér össze a jogállamiság elvével sem. Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntést érdemben befolyásolta a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog megsértése a KRESZ és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó (a továbbiakban: Ptk.) szabályainak figyelmen kívül hagyásával.

    [4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. Az Alkotmánybíróság tanácsa az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert nem felel meg az Abtv. 29. §-a szerinti tartalmi követelményeknek, nem vet fel ugyanis sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem pedig alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.

    [5] 2.1. Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét állította panaszában, és a sérelem megvalósulását lényegében abban látta, hogy a bíróság nem valósághűen, hanem az ügy érdemét érintően hiányosan állapította meg a tényállást, a vonatkozó jogszabályhelyeket figyelmen kívül hagyta.
    [6] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint azonban „[a]z eljárás lefolytatása, a tényállás megállapítása és értékelése, az alkalmazandó jog meghatározása és annak az értelmezése kizárólag a rendes bíróság feladata” {3037/2014. (III. 13.) AB határozat, Indokolás [29]}.
    [7] Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság nem vizsgálja, hogy az indokolásban megjelölt bizonyítékok és megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és előadott érveket, vagy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése, és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3237/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [12]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}. A fentebb kifejtettek fényében az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a bíróság ténymegállapítási folyamatát felülbírálja, illetve a bíróság mérlegelését, annak okszerűségét megkérdőjelezze.
    [8] Az indítványozónak a KRESZ és a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával összefüggő érvei pedig valójában az ügyben meghozott, az indítványozó számára sérelmes bírósági döntés megállapításainak tartalmi, és nem alkotmányossági kritikáján alapulnak, olyan polgári jogi szakkérdések, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével, valamint az indítványozó számára sérelmes döntések törvényességének megítélésével összefüggő kérdések, amely kérdések elbírálására az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel.
    [9] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy a(z) – indítványozó által hivatkozott – a jogállamiság elvont elve illetve a tisztességes eljárás alapjoga nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti „szuperbíróság” szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}.
    [10] Az indítványban felhozott érvek alapján ezért nem merül fel sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, így az Abtv. 29. §-a alapján az indítvány nem fogadható be.

    [11] 2.2. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdéseire is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Stumpf s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      07/17/2018
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. 1.Pf.20.364/2018/4 of the Kaposvár Regional Court (damages)
      Number of the Decision:
      .
      3029/2019. (II. 4.)
      Date of the decision:
      .
      01/29/2019
      .
      .