Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (2a) bekezdése és a Kúria Pfv.V.20.014/2024/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó - aki tulajdonostárs egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanban - lakóházbővítés céljából építkezést kezdett, az építésügyi hatóság azonban az építkezést felfüggesztette arra hivatkozással, hogy az indítványozó az építési terület átadásához nem szerezte be valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát. A másodfokú építésügyi hatóság felhívta az indítványozót, hogy a hiányzó hozzájáruló nyilatkozatokat 60 napon belül pótolja, azonban két tulajdonostárs a hozzájárulás megadását megtagadta.
Az indítványozó keresetében azt kérte, hogy a bíróság a Korm. rendelet 3. § (2a) bekezdése szerint szükséges tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot ítéletével pótolja. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet szerint a kereset elutasításának indoka az volt, hogy a Korm. rendeletnek az építkezés megkezdésekor hatályos szövege szerint hozzájáruló nyilatkozat beszerzése tulajdonostárs esetén nem volt szükséges. Ezt követően a felperes (hozzájárulást megtagadó tulajdonostárs) keresetet nyújtott be az indítványozóval szemben, melyben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze őt az új épületrészek saját költségen történő elbontására, és az eredeti állapot helyreállítására. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet teljes egészében elutasította. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet hatályos 3. § (2a) bekezdése sérti a tulajdonhoz való jogot, mert azzal, hogy olyan tulajdonostárs beleegyezéséhez köti az építést, aki az adott földrészlet vonatkozásában a használati jogról lemondott, ellehetetleníti a rendelet hatálya alá eső ingatlanokon tervezett építési tevékenységet, tehát a tulajdon tárgya feletti rendelkezési jogot korlátozza
Nézete szerint a Kúria ítélete sérti a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot és az indítványozó tulajdonhoz való jogát, mert annak ellenére kötelezi az indítványozót az épületrészek bontására, hogy ő a tervezés és kivitelezés során hatályos jogszabályi rendelkezéseket teljes körűen betartotta..
. |