English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00878/2022
Első irat érkezett: 04/01/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy; szavazási levélcsomag kézbesítése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/01/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozók az Abtv. 27. § szerinti - a Ve. 233. § alapján előterjesztett - alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzése (https://kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvki3935420225-szamu-hatarozat) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az Indítványozó 1 magánszemély, a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár, aki 2022. március 18-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a Ve. 208. §-a alapján a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) jogszabálysértő tevékenysége miatt. Előadta, hogy a Szerb Köztársaság területén a szavazási levélcsomagokat nem a posta vagy más szállítmányozási társaság kézbesítette, hanem azokat egy politikai párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (a továbbiakban: VMSZ) juttatta el a választópolgárokhoz.
Az NVB határozatában megállapította, hogy az NVI a szavazási levélcsomagok kézbesítése körében jogsértést nem követett el, jogszabályban meghatározott kötelezettségének eleget tett azzal, hogy a levélcsomagok kézbesítésével – a kellő gondossággal kiválasztott – Magyar Posta Zrt-t bízta meg. Ezen kívül kötelezettsége abban állt, hogy a kézbesítésre átadott levélcsomagokon feltüntetett cím feleljen meg a központi névjegyzékben szereplő címmel. Mivel e kötelezettségek elmulasztására utaló adat nem merült fel, valamint mivel nem volt megállapítható, hogy az NVI bármilyen módon kapcsolatban állt volna a VMSZ-szel, ekként semmilyen formában nem szolgáltatott adatokat a VMSZ számára az érintett választópolgárok központi névjegyzékben szereplő adatairól, az NVB 2022. március 21. napján kelt 187/2022. számú határozatával a kifogást elutasította.
Az NVB határozata ellen Indítványozó 2 – az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán országos listát állító jelölő szervezet – nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, amelyben a határozat megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és alkalmazza a Ve. 218. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Felülvizsgálati kérelmében hivatkozott többek között arra, hogy az NVB nem döntött a kifogás egészéről, mert a határozat nem tartalmazott indokolást a jogsértés tényének megállapítására vonatkozóan. A Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzésével az NVB határozatát helybenhagyta, és a döntés elvi tartalmaként rögzítette, hogy az NVI teljesíti a Ve. 277. § (1) bekezdésében írt, szavazási levélcsomag megküldési kötelezettségét, amikor a levélküldeményeket átadja a Magyar Posta Zrt. részére megküldésre. Nem köteles követni a küldemények sorsát, és kutatni, hogy azokat a címzetteknek szabályszerűen kézbesítették-e. Az Indítványozó 2 arra vonatkozó észrevételével kapcsolatban, hogy az NVB nem bírálta el teljeskörűen a kifogást, a Kúria végzésének indokolásában azt rögzítette, hogy a kifogás az NVI szavazási levélcsomagok kézbesítése kapcsán, kifejezetten az NVI felelősségének a megállapítását kérte, nem pedig absztrakt, az elkövető személyétől független jogszabálysértés megállapítását, így nem volt helye a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának.
A Kúria végzésével szemben benyújtott alkotmányjogi panaszukban Indítványozó 1 az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében és XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt joga, Indítványozó 2 pedig az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésének, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének megsértésére hivatkozik. A tisztességes bírósági eljáráshoz való joghoz és a jogorvoslati joghoz való jog megsértését abban látják, hogy Indítványozó 1 erre irányuló kifejezett kérelme ellenére az NVB nem vizsgálta a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontján alapuló kifogását, amit a Kúria – iratellenesen – nem értékelt, és Indítványozó 2 ezzel kapcsolatos kérelméről szintén nem hozott döntést. A kérelem kimerítésének hiányát álláspontjuk szerint súlyosbítja, hogy az közvetett módon egy további alapvető jog gyakorlásával, a passzív választójoggal, a választásokon induló jelölő szervezetek esélyegyenlőségével, valamint a választások tisztaságának megóvásában megnyilvánuló intézményvédelmi kötelezettséggel áll összefüggésben. A fentiek mellett a Kúria döntésének elvi tartalma, illetve hogy nem vizsgálta a levélcsomagok kézbesítésének jogszerűségét, közvetlenül és az alapjogsértő helyzet fenntartásával is a XXIII. cikk (1) bekezdésben foglalt alapjog sérelméhez vezetett mind Indítványozó 1, mind Indítványozó 2 tekintetében. Indítványozó 1 hivatkozik arra is, hogy az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglalt alapjogát sérti, hogy a választójogának gyakorlásához nélkülözhetetlen szavazási levélcsomagot csak kampánytevékenység kíséretében tudta átvenni..
.
Támadott jogi aktus:
    A Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (1) bekezdés
XXIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_878_0_2022_indítvány_anonim.pdfIV_878_0_2022_indítvány_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3201/2022. (IV. 29.) AB végzés
.
Az ABH 2022 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban) választási eljárásban
.
A döntés kelte: Budapest, 04/05/2022
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2022.04.05 9:15:00 1. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3201_2022 AB végzés.pdf3201_2022 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján egy magyar­országi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár (a továbbiakban: indítványozó1.) és egy, az ország­gyűlési képviselők 2022. évi általános választásán országos listát állító párt (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) (a továbbiakban: indítványozó2., indítványozó1. és indítványozó2. együttesen: indítványozók) jogi képviselőjük (dr. T. Tóth Balázs ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve.

    [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

    [3] 2.1. A Nemzeti Választási Iroda (továbbiakban: NVI) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a ­továbbiakban: Ve.) 277. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, valamint az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22. § (1) bekezdés s) pontja szerint postai úton megküldte a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára – annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte – a szavazási levélcsomagot.
    [4] Az NVI rámutatott, hogy a küldeményeket, közokirattal igazoltan postai szolgáltató útján küldte el a választópolgároknak. A szavazási levélcsomagok postai úton történő kézbesítéséről az NVI valamennyi belföldi és külföldi cím tekintetében, így Szerbia esetében is – a Magyar Posta Zrt.-vel 2020. július 20-án kötött, 201335081/KÜÉI számú Partneri Szerződés és „A Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei” című dokumentumban foglaltak szerint – a Magyar Posta Zrt. közreműködésével gondoskodott. A szerbiai címekre történő szavazási levélcsomag kézbesítését, a szavazási levélcsomagokat a Magyar Posta Zrt. egyetemes postai szolgáltatás keretében 2022. március 9-én és március 18-án elsőbbségi küldeményként átadta az állami Szerb Posta részére. A küldemények címzettekhez való kézbesítése ezt követően az állami Szerb Posta feladata volt.

    [5] 2.2. Egy, a központi névjegyzékben szereplő magyarországi választópolgár 2022. március 18-án 15:19-kor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a Ve. 208. §-a alapján az NVI jogszabálysértő tevékenysége miatt. Előadta, hogy a Szerb Köztársaság területén a szavazási levélcsomagokat nem a posta vagy más szállítmányozási társaság kézbesítette, hanem azokat a Vajdasági Magyar Szövetség (a továbbiakban: VMSZ) mint politikai párt juttatta el a választópolgárokhoz. Erre vonatkozóan bizonyítékként megjelölt egy internetes cikk linket és beszámolt három olyan esetről, amely szerinte a sajtóértesülést támasztja alá. Az egyik ilyen eset az indítványozó1.-hez kapcsolódott annyiban, hogy a kifogást benyújtó a beadványához bizonyítékként csatolt egy, a VMSZ-nek címzett Facebook Messenger üzenetet, amelyben az indítványozó1. sérelmezte, hogy csak családtagjai kapták meg a szavazási levélcsomagot, ő nem.
    [6] A kifogás szerint azáltal, hogy nem közvetlenül a címzettnek, hanem a VMSZ számára kézbesítették a ­szavazási levélcsomagot, továbbá a választópolgárok számára nem postai szolgáltató kézbesítette a szavazási levél­csomagot, az NVI megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, az 53. § (2) bekezdésben rögzített követelményeket, a 76. § (3) bekezdés b) pontját és a 277. § (1) bekezdését. A kifogást tevő szerint a jogsértést súlyosbítja az a körülmény, hogy az általa ismertetett esetben a szavazási levélcsomagot kézbesítő VMSZ aktivistája politikai kampánytevékenységet is kifejtett a jelenlegi kormánypártok érdekében. A kifogást tevő a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényének megállapítását, b) pontja szerint a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását; valamint a d) pont alapján bírság kiszabását kérte. A további jogsértéstől való eltiltás körében azt is kérte, hogy az NVB tiltsa el az NVI-t a szavazási levélcsomagoknak a ­VMSZ-en keresztüli kézbesítésétől, kivéve azon állampolgárok esetében, akik a szavazási levélcsomag kézbesítését kifejezetten a VMSZ címére kérték. A bírság körében hivatkozott arra, hogy az NVI a választások lebonyolításában kiemelt jelentőséggel bíró szervezet, az általa elkövetett jogsértésnek súlya van.

    [7] 2.3. Az NVB a 2022. március 21-én kelt, 187/2022. számú határozatában bírálta el a kifogást. Ebben – utalva az NVI 2022. március 21-én érkezett összefoglaló feljegyzésére is – a szavazási levélcsomag kézbesítését érintően a Ve. 277. § (1) bekezdésére és a Vhr. 22. § (1) bekezdés s) pontjára hivatkozással azt rögzítette, hogy az NVI-nek – abban az esetben, ha a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár úgy nyilatkozott, hogy az általa megjelölt postai címre kéri a levélcsomag kézbesítését, akkor – postai úton szükséges megküldenie a szavazási levélcsomagot. Az NVI ennek oly módon tett eleget, hogy a levélcsomagok kézbesítésével – a köztük fennálló szerződés alapján – a Magyar Posta Zrt.-t bízta meg. A Magyar Posta Zrt. a szerződésben vállalt kötelezettségének az állami Szerb Posta közreműködésével tett eleget, és 2022. március 9. és 18. ­napjain elsőbbségi küldeményként átadta a szavazási levélcsomagokat az állami Szerb Posta számára.
    [8] Az NVB rámutatott, hogy az NVI-nek a Ve.-ben a levélcsomag megküldése tekintetében rögzített kötelezettsége egyrészt abban állt, hogy a kézbesítendő és a Magyar Posta Zrt.-nek átadott szavazási levélcsomagokon feltüntetett kézbesítési cím – a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok kérelme folytán – a központi névjegyzékben szereplő postai címnek feleljen meg, másrészt megfelelő gondossággal kellett kiválasztania azt az egyetemes postai szolgáltatást végző társaságot, amely gondoskodik a levélküldemények kézbesítéséről. Az NVB álláspontja szerint az ügyben arra vonatkozóan nem merült fel semmilyen adat, hogy a levélcsomagok címzése eltért volna a központi névjegyzékben szereplő postai címektől, és arra vonatkozóan sem, hogy az NVI nem megfelelő gondossággal járt el a postai szolgáltató kiválasztásánál, hiszen kizárólag a Magyar Posta Zrt.-vel, azaz a Magyarországon az egyetemes posta szolgáltatói feladatokat egyedüliként ellátó társasággal kötött szerződést. A kifogásban írtakkal szemben az NVB szerint nem merült fel olyan adat, hogy az NVI a VMSZ számára küldte meg a levélcsomagokat, illetve a VMSZ-t bízta meg azok kézbesítésével. Az NVI a Ve.-ben foglalt kötelezettségének eleget téve – az elvárható módon – intézkedett a levélcsomagok postai úton való megküldéséről.
    [9] Az NVB szerint az sem volt megállapítható, hogy az NVI bármilyen módon kapcsolatban állt volna a ­VMSZ-szel, ekként semmilyen formában nem szolgáltatott adatokat a VMSZ számára az érintett választópolgárok központi névjegyzékben szereplő adatairól. E körben a kifogásolt magatartás és a felhívott Ve. 76. § (3) bekezdés b) ­pontja között nincs semmilyen összefüggés.
    [10] Az NVB a fentiekre figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy az NVI nem sértette meg a kifogást tevő által megjelölt Ve. rendelkezések egyikét sem, ezért a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

    [11] 2.4. Az indítványozó2. 2022. március 24. napján felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához az NVB határozatának akként olyan megváltoztatását kérve, hogy a Kúria a Ve. 218. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza. A támadott határozatot két okból tartotta jogszabálysértőnek, egyrészről az NVB nem vizsgálta meg és nem bírálta el a kifogást tevő Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértés tényének megállapítására vonatkozó kérelmét, másrészről nem állapította meg az NVI felelősségét. Az indítványozó2. ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Ve. 214. § (1) bekezdése szerint az NVB-nek a „kifogásról” kell döntenie, ezért a kifogásban foglalt valamennyi kérelemről érdemben kell döntést hoznia. Ez következik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésben szabályozott, a kérelmezőt megillető tisztességes eljáráshoz való jogból is. A jogszabálysértés tényének megállapítása független a Ve. 218. § (1) bekezdés b)d) pontokban felsorolt, csak a jogsértő személy ismerete esetében alkalmazható jogkövetkezményektől.


    [12] 2.5. A Kúria a 2022. március 28. napján kelt, Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzésében a kifogást elutasította, és az NVB határozatát helybenhagyta. A Kúria rámutatott, hogy az NVI a Ve.-ben és a Vhr.-ben előírt kötelezettségét maradéktalanul és szabályszerűen teljesítette azáltal, hogy a postai küldeményeket átadta a Magyar ­Posta Zrt.-nek kézbesítésre. A 2012. évi CXIII. törvénnyel kihirdetett Egyetemes Postaegyezmény 12. cikk 1. pontja szerint a tagországoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a kijelölt szolgáltatóik biztosítsák a levélpostai küldemények felvételét, feldolgozását, szállítását és kézbesítését. A jogszabályok megfogalmazásából nem következik semmiféle utánkövetési kötelezettség, vagy annak ellenőrzése, hogy az állami Szerb Posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően jár-e el. A jogszabályok területi hatályából következően az NVI-nek nincs ellenőrzési jogosultsága egy más állam joghatósága alá tartozó szerv működésére, ezáltal nincs lehetősége a kézbesítés kapcsán a Ve. alapelvei érvényesülésének vizsgálatára, számonkérésére sem.
    [13] A kúriai végzés indokolásának [33] bekezdése rögzíti, hogy az indítványozó2.-nek „[t]éves az az álláspontja is, hogy az NVB nem bírálta el teljeskörűen a kifogást. A kifogás az NVI szavazási levélcsomagok kézbesítése kapcsán, kifejezetten az NVI felelősségének a megállapítását kérte, (kifogás 5. pont második bekezdés), nem pedig absztrakt, az elkövető személyétől független jogszabálysértés megállapítását, így nem volt helye a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának.”

    [14] 2.6. Az Alkotmánybíróságra 2022. április 1. napján érkezett alkotmányjogi panasz szerint a Kúria támadott végzése az indítványozó1.-nek az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében és a XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt jogait, az indítványozó2.-nek pedig az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben foglalt jogait sérti, ezért az alaptörvény-ellenes.
    [15] Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozó1. vonatkozásában az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének és a XXIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét az váltotta ki, hogy a számára egy politikai párt aktivistája kézbesítette a szavazási levélcsomagot és ennek során kampánytevékenységet kellett hallgatnia. A választópolgárnak a levélcsomag átvételekor mutatott reakciójából következtetés volt levonható az ő politikai véleményére és emiatt a választás titkossága mint garancia sem érvényesülhetett. A magánszféra sérelmét abban látják megvalósult­nak az indítványozók, hogy a levélcsomag átvételekor kampánytevékenységgel kellett szembesülnie az indítványozó1.-nek.
    [16] Az aktív választójog sérelmével kapcsolatban az indítványozók azt is előadták, hogy a Kúria azzal, hogy az NVI-nek a levélküldemények választópolgárokhoz való eljuttatásával kapcsolatos kötelezettségét útba indítási kötelezettségként értelmezte, amelyet az NVI a levélcsomagok Magyar Posta Zrt. részére történő átadásával teljesít, kiüresítette a választójogot, ráadásul ezzel a választási rendszer egy része feletti kontroll lehetőségéről lemondott az állam, más államok, vagy magánpiaci szereplők javára.
    [17] Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozó2. esetében – az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogosultsággal összeegyeztethetetlen, hogy a szavazási levélcsomag átadása során az ő politikai álláspontjával ellentétes üzenet hangzott el az átadó részéről.
    [18] Az indítványozó2.-nek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való joga, illetve a XXVIII. cikk (7) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joga azért sérült a Kúria döntésével, mert a Kúria elmulasztotta a felülvizsgálati kérelemben megjelölt valamennyi jogkérdés elbírálását azzal, hogy az indítványozók olvasatában a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, a jogsértés tényének megállapítására vonatkozó indítványelemmel nem foglalkozott. Részben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB), részben az Alkotmánybíróság gyakorlatának felhívásával az indítványozók azt hangsúlyozták, hogy a jogorvoslat ténylegessége és hatékonysága is csorbát szenvedett. Értelmezésük szerint a Kúria végzésének a jelen végzés 2.5. pontjában (Indokolás [12] és köv.) idézett [33] bekezdése kirívóan okszerűtlen és iratellenes, mert a kifogásban kifejezetten szerepelt a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítására irányuló olyan kérelem, amely nem feltétlenül az NVI eljárásának, hanem az eljárás bármely, akár ismeretlen szereplőjének magatartásának jogszerűtlen voltának – tehát absztraktan a jogsértés tényének – megállapítására irányult. Az alkotmányjogi panasz szerint a Kúria megsértette a kereseti kérelem kimerítésének kötelezettségét, ezért a támadott végzés a jogorvoslathoz való jogot, valamint a bírósághoz fordulás jogát, és így a tisztességes eljáráshoz való jogot is sérti.


    [19] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdései alapján mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmány­jogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek megfelel-e.

    [20] 3.1. A Ve. 233. § (1) bekezdése értelében a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz, amely követelményt az indítvány teljesítette. A panasz a befogadás ­jogorvoslatok kimerítésével kapcsolatos feltételének is megfelel, mivel a Kúria végzésével szemben a jogorvoslat kizárt. Az indítványozók jogi képviselője szabályszerű meghatalmazását csatolta.
    [21] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [22] Az érintettség előzőekben ismertetett követelményének csak az indítványozó2. felel meg, aki a Kúria eljárásában mint felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél volt. Az indítányozó1. azonban korábban semmilyen, a Ve. által szabályozott eljárást nem kezdeményezett az állított jogsértéssel kapcsolatban, a kúriai eljárásban nem vett részt, sőt az NVB eljárásának alapját képező kifogást sem ő nyújtotta be, ahhoz csak annyiban kapcsolódott, hogy egy, a nevét is tartalmazó Facebook Messenger üzenet a kifogás mellékletét képezte.
    [23] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése értelmében alkotmányjogi panaszt „az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet” terjeszthet elő. Az Abtv. 27. § (2) bekezdése értelmében jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a személy vagy szervezet, aki (amely) a bíróság eljárásában fél volt, akire (amelyre) a döntés rendelkezést tartalmaz, vagy akinek (amelynek) jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed {lásd: 3513/2021. (XI. 30.) AB végzés, Indokolás [14]}. Jelen ügyben az indítványozó1. a perben fél nem volt, rá nézve a támadott végzés rendelkezést nem tartalmaz, valamint az jogára nem terjed ki. Megjegyzendő, hogy Kúria döntése az indítványozó1. jogi helyzetét akkor sem befolyásolta volna – legalábbis más választópolgárokétól eltérően –, ha a felülvizsgálati kérelemnek helyt adott volna. Azaz az indítványozó1. esetében az érintettség kizárólag a választópolgári minőségére lenne alapozható. Ez azonban nem elegendő az érintettség megálla­pításához a hivatkozott törvényi rendelkezés alapján {lásd hasonlóan: 3178/2018. (V. 22.) AB végzés, Indokolás [10]}.
    [24] Erre figyelemmel az indítványozó1.-hez kapcsolódó indítványelemek az érdemi elbírálásra alkalmatlanok.
    [25] Alkotmányjogi panasz csak az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogának sérelme esetén nyújtható be. Az indítványozó2.-re nézve e követelmény csak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseiben foglalt tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való jog tekintetében teljesül, mivel az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt választójog alanya – megfogalmazásánál fogva is – kizárólag természetes személy lehet. Az Alkotmánybíróság már többször rámutatott, hogy a választójog „[o]lyan alapvető jog, amely az állampolgároknak az állami hatalom gyakorlásában való részvételét hivatott biztosítani és amelynek érvényesülése azt a követelményt támasztja az állammal szemben, hogy biztosítsa gyakorlásának feltételeit és jogszabály – az Alkotmány 8. § (2) bekezdésben foglalt előírásnak megfelelően törvény – határozza meg gyakorlásának módját, rendjét, valamint garanciáit” {63/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 509, 516, megerősítette 1/2013. (I. 7.) AB határozat (a továbbiakban: Abh.), Indokolás [54]}. Továbbá „[a] választójog alanyi oldalán a választójogosultság, mint az állampolgár politikai alapjoga áll. A választójog az Alaptörvényben elismert, – a népszuverenitás elvének érvényre juttatását garantáló – alapvető jog. A választójog alanyi oldalán alapvetően a választásra jogosult állampolgár azon szabadsága áll, amelynek birtokában jogosult eldönteni, hogy gyakorolja-e a választójogát vagy sem, illetve, hogy kire adja le szavazatát.” (Abh., Indokolás [54])

    [26] 3.2. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése értelmében csak a határozott kérelmet tartalmazó alkotmányjogi panasz fogadható be, ezért az Alkotmánybíróság megvizsgálta e feltételek teljesülését is.
    [27] Az indítványozók megjelölték az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, kifejezett kérelmet terjesztettek elő a sérelmezett bírói döntések megsemmisítésére, valamint indokolást is előadtak arra nézve, hogy az alapüggyel milyen kapcsolatba hozhatók az Alaptörvény megsértettnek vélt rendelkezései. Rámutat azonban az Alkotmány­bíróság arra, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései vonatkozásában azonos indokolást tartalmaz, azt, hogy a Kúria iratellenes és okszerűtlen megállapítást tett, s a felülvizsgálati kérelem egy elemét nem bírálta el érdemben.

    [28] 3.3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
    [29] Figyelembe véve az alkotmányjogi panaszeljárás befogadási szűrőrendszerének már áttekintett elemeit, az Abtv. 29. § szerinti vizsgálat tárgyát egyedül az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel kapcsolatos azon indítványelem képezi, amely szerint a Kúria elmulasztotta a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontjával kapcsolatos indítványelem érdemi vizsgálatát, illetve az ezzel kapcsolatos indokolás iratellenes és okszerűtlen eredményre vezetett.
    [30] Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a kúriai végzés indokolásának [33] bekezdése kifejezetten reagál ezen felülvizsgálati kérelemben megjelölt elemre, bár kétségtelenül nem osztja az indítványozó2. álláspontját. Emiatt már a befogadási eljárás keretei között is megállapítható, hogy valótlan a Kúria érdemi vizsgálatának hiányára alapított indítványozói érvelés.
    [31] Az indítványozóknak a támadott bírói döntés okszerűtlen és iratellenes voltára alapított okfejtésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság az alábbiakat hangsúlyozza. Annak megítélése, hogy a kifogás, majd pedig a felülvizsgálati kérelem egy, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontját is felhívó mondatrésze önállóan, ezen beadványok egészéből kiragadva értelmezendő-e, ahogyan ezt az indítványozók szeretnék, vagy pedig az indítvány egészének tükrében, ahogyan az NVB és a Kúria tette, olyan jogértelmezési kérdés, amely nem tárgya alkotmánybírósági panaszeljárásnak. „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga, sem a diszkrimináció tilalma nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti »szuperbíróság« szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el. […] A bíró bármely ténybeli vagy jogi tévedése nem teszi automatikusan tisztességtelenné az egész eljárást, mivel az ilyen tévedések teljesen soha nem küszöbölhetők ki, azokat az igazságszolgáltatás ma ismert ­rendszere magában hordozza.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15], legutóbb idézi: 3100/2022. (III. 10.) AB végzés, Indokolás [20]}

    [32] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-­ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), c) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére azt visszautasította.

        Dr. Juhász Miklós s. k.,
        tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Czine Ágnes s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        .
        Dr. Horváth Attila s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        alkotmánybíró
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        04/01/2022
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint submitted against the ruling No. Kvk.I.39.354/2022/5 of the Curia (election case, serving of the election letter package)
        Number of the Decision:
        .
        3201/2022. (IV. 29.)
        Date of the decision:
        .
        04/05/2022
        .
        .