Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00605/2015
Első irat érkezett: 02/20/2015
.
Az ügy tárgya: A Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (közérdekű adat megismerése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/26/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - kérte a Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó előadja, hogy a Kaposvári Járásbíróság a 13.P.21.212/2014/6. számú ítéletében megállapította, hogy a közérdekű adat kiadását kérő igénye nem megalapozott, a Kaposvári Törvényszék a 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.
Az indítványozó véleménye szerint egy külső szakértő által közpénz ellenében elkészített értékbecslés, mely az önkormányzat vagyonának objektív értékének megállapítására vonatkozik, nem minősül döntés előkészítő anyagnak, hanem olyan döntést előkészítő adat, amely közérdekű adatnak minősül, és a nyilvánosság elől nem zárható el. Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése is megerősíti, hogy közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatnak minősülnek.
Az indítványozó álláspontja szerint mind az első- mind a másodfokú bíróság ítéletében teljesen figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy az adatkérés elutasítása formai szempontból is jogellenes volt. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság határozatában az indokolási kötelezettségének nem tett eleget.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott határozat megsértette az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésébe foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való jogát. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kaposvári Járásbíróság 13.P.21.212/2014/6. számú ítélete
    Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
VI. cikk (2) bekezdés
39. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_605_0_2015_inditvany_anonim.pdfIV_605_0_2015_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3166/2015. (VII. 24.) AB végzés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 07/13/2015
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2015.07.13 9:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3166_2015_végzés.pdf3166_2015_végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó magánszemély 2015. február 9-én az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítéletét támadta, s kérte annak megsemmisítését. Álláspontja szerint az ítélet ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésével, valamint 39. cikk (2) bekezdésével.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2014. február 25-én Balatonvilágos Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján elektronikus adatigénylést terjesztett elő. Egy önkormányzati ingatlanügylet kapcsán kérte kiadni az adott ingatlanok „értékének meghatározására és az ajánlatkéréshez mellékelt tervezet szerint kialakításra kerülő telkek és a szolgalmi jogosultságok értékének meghatározására vonatkozó értékbecslés másolatát mellékletekkel”. Kérte továbbá az értékbecslővel kötött megállapodás és a kifizetéshez kapcsolódó teljesítésigazolás kiadását is. Az adatkezelő szerv az adatigénylés ezen utóbbi részét teljesítette. Az adatigénylés első részének teljesítését azonban megtagadta arra hivatkozva, hogy a kért iratanyag döntés-előkészítő irat.
      [3] Ezt követően az indítványozó pert indított a közérdekű adatok kiadása iránt. Keresetét az elsőfokon eljáró Kaposvári Járásbíróság 13.P.21.212/2014/6. számú ítéletével elutasította. A másodfokon eljáró Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítéletével pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az eljáró bíróságok szerint az adatigénylés megtagadása jogszerű volt, mivel a „kiadni kért közérdekű adat olyan döntés-előkészítő anyag, amelynek kiadása megtagadható”.
      [4] Az indítványozó a Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítéletét az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való joggal ellentétesnek, valamint az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésébe ütközőnek tartotta. Az indítványozó nem indokolta azonban, hogy a támadott bírósági ítélet miért és mennyiben sérti az Alaptörvényben biztosított jogát. A bírói döntéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszának jelentős részében kizárólag az alperesi álláspontot vitatta. Alapjog-sérelmének kifejtése nélkül kifogásolta továbbá, hogy a bíróság tényként fogadta el, hogy a kért adatok nyilvánosságra kerülése sérelmes lenne az alperes számára. Ugyanígy, alapjog-sérelem indokolása nélkül vitatta azt is, hogy az adatigénylés tárgya döntés-előkészítő anyag, illetve kifogásolta, hogy a bíróság nem jelölte meg, milyen folyamatban lévő eljárásban meghozandó döntés megalapozását szolgálja a kiadni kért közérdekű adat.

      [5] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról, az 56. § (2) bekezdése értelmében pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
      [6] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát a Kaposvári Törvényszék 3.Pf.21.485/2014/3. számú ítélete ellen nyújtotta be, amellyel szemben nem volt további rendes jogorvoslatnak helye.
      [7] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. A támadott ítéletet az indítványozó 2014. december 12-én vette kézhez, az alkotmányjogi panaszt 2015. február 5-én adta postára az alapügyben első fokon eljárt Kaposvári Járásbíróság részére, ezért a panasz határidőben benyújtottnak tekinthető.
      [8] Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt, az indítványokkal szemben támasztott formai követelményeknek ugyanakkor csak részben felelt meg.
      [9] Az indítványozó megjelölte bár az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, valamint a támadott bírói döntést, amelynek megsemmisítését kérte. Az indítvány nem tartalmazott azonban indokolást arra nézve, hogy a támadott bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az alkotmányjogi panasz nem tartalmazta „az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], illetve az „indítványban foglalt kérelem részletes indokolását” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítványozó a támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességét pusztán állította, de nem fejtette ki, hogy konkrétan a bírói döntés alaptörvény-ellenessége pontosan miben áll.
      [10] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: indokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség. Az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására, az indítványban azt is meg kellett volna jelölni, hogy a támadott bírói döntés az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit milyen okból sérti. {34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]}.
      [11] Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megállapította, hogy az indítvány nem felelt meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének b) és e) pontjaiban foglaltaknak, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Szívós Mária s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Lévay Miklóss. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/20/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3166/2015. (VII. 24.)
          Date of the decision:
          .
          07/13/2015
          .
          .