A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.224/2017/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A jogi képviselő nélkül eljáró indítványozó gazdasági társaság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság 10000-137/117/2016.UD számú végzése, az Országos Rendőr-főkapitány 29000/212/18/2/2016/ált. számú határozata, az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.Kpk.50.078/2016/2. számú végzése és a Kúria Kfv.II.37.224/2017/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] 1.1 A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozóval szemben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az útdíj megfizetésének elmulasztása miatt bírságot szabott ki és az ideiglenes biztosítási intézkedésről hozott végzésével a pénzkövetelés biztosítása érdekében a gépjármű visszatartását rendelte el.
[3] A végzést az Országos Rendőrfőkapitány határozatával helybenhagyta.
[4] Az indítványozó a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amit az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályában fenntartott.
[5] A Kúria a bíróság végzése elleni felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 271. § (1) bekezdés l) pontja alapján hivatalból elutasította, tekintettel arra, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.) 3. § (4) bekezdése alapján a bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
[6] 1.2. Az indítványozó álláspontja szerint az Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, az Országos Rendőrfőkapitány és az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntései sértik az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdésében foglalt szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogot, a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmát és a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, tekintettel arra, hogy nem volt biztosítva az eljárásban az anyanyelvhasználat joga. Hivatkozik továbbá az eljárás alapjául szolgáló jogszabályok megsértésére is.
[7] Az indítványozó az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására tett indítvány kiegészítésében kérte a Kúria végzésének megsemmisítését is, mivel álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmát, mert az csak magyar nyelven került kézbesítésre az indítványozó ügyvédje részére, és a cseh nyelvre való fordíttatás költsége az indítványozót terhelte.
[8] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.
[9] 2.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 27. §-ára alapozza, amely szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[10] 2.2. Az indítványozó az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését 2016. december 29-én, a Kúria végzését 2017. május 29-én vette kézhez, az alkotmányjogi panaszt 2017. július 26-án adta postára.
[11] Az Alkotmánybíróság a 3269/2016. (XII. 20.) AB végzésben akként foglalt állást, hogy „a Kúria mint felülvizsgálati bíróság […] az indítványozó felülvizsgálati kérelmét – törvénybe foglalt kizáró ok fennállása alapján – hivatalból elutasító végzése nem minősül sem az ügy érdemében hozott döntésnek, sem pedig a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást érdemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság […] végzése zárta le. […] Az indítványozó a jogerős végzés ellen törvényes határidőn belül alkotmányjogi panaszt nem terjesztett elő. Az, hogy az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jog sérelme kapcsán – egyebek mellett – az eljárás egészét illető törvényességi kifogásokat is tett, a Kúria érdemi elbírálást nem tartalmazó végzésének alkotmányossági vizsgálatát nem alapozza meg” (Indokolás [17]).
[12] Annak okán, hogy a Knp. 3. § (4) bekezdése törvénybe foglalt kizáró okát képezi a Kúria felülvizsgálati eljárásának, a jelen ügyben az Abtv. 27. §-a értelmében a Kúria Kfv.II.37.224/2017/2. számú, a felülvizsgálati kérelmet a régi Pp. 273. § (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasító végzése nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek vagy a bírósági eljárást befejező döntésnek. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy az indítványozó Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős 9.Kpk.50.078/2016/2. számú végzése minősül az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást érdemben lezáró, eljárást befejező döntésnek, amely ellen az indítványozó az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti törvényes határidőn belül nem terjesztett elő alkotmányjogi panaszt.
[13] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |