Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.II.21.494/2021/7. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 21.P.25.192/2014/180-II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók, mint alperesek ellen a felperes keresetet indított végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt. A perbeli végrendeletet szakértői vizsgálatnak vetette alá a bíróság, azonban jegyzőkönyv felvétele nélkül olyan szakértő kirendelésére került sor, akit felperes jelölt meg, az indítványozók tiltakozása ellenére. A szakértő a végrendeletet elvesztette, azt nem szolgáltatta vissza, így indítványozók esélyt sem kaptak az ellenbizonyításra, megfosztották őket a jogérvényesítés és a joggyakorlás lehetőségétől. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy egy korábban készült holográf írásbeli magánvégrendelet érvényes és a felperes az örökös. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozók véleménye szerint a bírói döntések az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogukat sérti.
Az indítványozók álláspontja szerint a magyar eljárásjogban és a bíróságok gyakorlatában nem érvényesülnek azok az alapvető garanciák, amelyek minden körülmények között szavatolják a szakértők átlátható, nyomon követhető és jogállami eljárását, mely a fair trial követelményének egyik lényegi eleme, hiszen a bíróságok gyakorta alapozzák az ítéletüket a szakértői véleményekre. A támadott bírói döntések kirívóan tisztességtelenek, az indítványozók perbeli joggyakorlását és jogérvényesítését objektíve lehetetlenné tevő eljárásban születtek. .
. |