Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01605/2017
Első irat érkezett: 08/04/2017
.
Az ügy tárgya: A Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.50.392/2017/20. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (társasház képviselete)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/23/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. és 27. §-a alapján - a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.50.392/2017/20. számú ítélete, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (3) bekezdés b) pont alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A felperesek pert indítottak a társasház ellen, és keresetükben egyes közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását kérték, melyek álláspontjuk szerint a kisebbség érdekeinek lényeges sérelmét jelenti. A közgyűlési határozatok arról szólnak, hogy - bírói döntés ellenére - az eddigi közös képviselőt választják meg, a kisebbség akaratával ellentétes helyezetet fenntartva.
Az eljáró bíróság a kisebbség (felperesek) által összehívott "részközgyűlésen" hozott határozat alapján pervezető végzéssel kizárta a korábbi közös képviselőt, hogy a társasházat a bíróság előtt képviselje, és a tulajdonostársak 20 %-a által megtartott részközgyűlés által megválasztott közös képviselő képvisleti jogát biztosította. A bíróság ítéletében a közgyűlési határozatokat megsemmisítette. A részközgyűlés által megválasztott közös képviselő fellebbezési jogáról lemondott.
Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő társasház álláspontja szerint a pervezető végzés és az ítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, és a jogorvoslathoz való jogot.
az indítványozó szerint a Pp. sérelmezett rendelkezése, valamint az annak alapján hozott pervezető végzés alaptörvény-ellenes, mert a valódi képviseleti joggal rendelkező személy nem élhetett a jogorvoslathoz való jogával. .
.
Támadott jogi aktus:
    a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (3) bekezdés b) pont
    Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.50.392/2017/20. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1605_0_2017_indítvány_anonim.pdfIV_1605_0_2017_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3056/2018. (II. 20.) AB végzés
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: társasház működése
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/13/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.02.13 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3056_2018 AB végzés.pdf3056_2018 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.50.392/2017/20. számú ítélete, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (3) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó társasház (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője (dr. Greskovics István ügyvéd, Greskovics Ügyvédi Iroda, 1118 Budapest, Ménesi út 24.) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) 18.P.50.391/2017/13. számú ítélete, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 233. § (3) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a bírósági ítélet és a régi Pp. támadott rendelkezése sérti az Alaptörvény 28. cikkét, XXVIII. cikk (1), valamint (7) bekezdését.

      [3] 2. Az alkotmányjogi panasz előzménye a következő volt.

      [4] 2.1. Az indítványozó számvizsgáló bizottságának elnöke 2016. december 8. napjára rendkívüli közgyűlést hívott össze, melynek napirendi pontjaként – többek között – a társasházi közös képviseletet ellátó egyéni vállalkozó visszahívása, valamint új közös képviselő választása szerepelt.
      [5] A rendkívüli közgyűlésen a tulajdonosok (tulajdoni hányadok) többsége – a technikai kérdéseken (mint például a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyének megválasztása) túl – határozott a közös képviseletet ellátó egyéni vállalkozó visszahívásáról, megbízási szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, majd ugyanezen egyéni vállalkozóval a közös képviselet ellátására vonatkozó megbízási szerződés megkötéséről (2016.12.08/6., 7., és 8. sorszámú közgyűlési határozatok).
      [6] A közös képviselő már 2016. december 9-én újabb közgyűlést hívott össze 2016. december 19. napjára, ahol a tulajdonostársak ismét döntöttek a közös képviselő megbízatása alóli felmentéséről, továbbá ismét megválasztották közös képviselőnek (2016.12.19/6. és 2016.12.19/8. számú közgyűlési határozatok).
      [7] Az indítványozó ellen a közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása iránt néhány tulajdonostárs (a továbbiakban: felperes) pert kezdeményezett, mert szerinte a határozatok egyrészt jogszabályba ütköznek, másrészt a kisebbségi érdekeket lényegesen sértik. A felperesek többek között arra hivatkoztak, hogy a közös képviselő szabálytalanul hívta össze a közgyűlést, hiszen a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban: PKKB) – a 2016. május 30-án hozott közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása iránti perben – 22.P.52.435/2016/5. számú végzésével a közös képviselő megválasztásáról szóló 2016.05.30/13. sorszámú közgyűlési határozat végrehajtását felfüggesztette, így a társasház képviseletére az intéző bizottság jogosult.
      [8] A támadott közgyűlési határozatok meghozatalát követően, de még az érvénytelenségük megállapítása iránt indult bírósági eljárás jogerős befejezése előtt, az indítványozó 2017. március 21-én tartott részközgyűlésén 7/2017.03.21. számú határozatával a korábbi közös képviselő megbízását visszamenőlegesen visszavonta, míg 9/2017.03.21. számú határozatával a korábbi közös képviselő helyett egy gazdasági társaság ügyvezetőjét választotta meg közös képviselőnek.

      [9] 2.2. A PKKB a 18.P.50.392/2017/20. számú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt pervezető végzésében megállapította, hogy a 9/2017.03.21. számú közgyűlési határozat értelmében az indítványozó képviseletére a gazdasági társaság ügyvezetője, mint közös képviselő jogosult, ezért a korábbi közös képviselőt a társasház közös képviseletéből kizárta.
      [10] A PKKB az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletében a felperesek keresetét alaposnak találta, és megállapította a közgyűlési határozatok érvénytelenségét. Megállapította továbbá azt is, hogy a korábbi közös képviselőt az eljárásból kizárta, mert nem tudta igazolni, hogy a helyette új közös képviselő megválasztásáról rendelkező 9/2017.03.21. számú közgyűlési határozat érvénytelenségét valamely bíróság jogerősen megállapította, vagy az új közös képviselőt megválasztó határozat végrehajtását felfüggesztette volna. Erre tekintettel a bíróság ezt a közgyűlési határozatot fogadta el a társasház képviseletére jogosult új közös képviselő képviseleti joga igazolásaként. Kimondta azt is, hogy a társasházi jogviszony speciális szabályai szerint a korábbi közös képviselő által adott ügyvédi meghatalmazás a korábbi közös képviselő felmentésével megszűnt, az új közös képviselő pedig a korábbi jogi képviselőnek a további eljárásra meghatalmazást nem adott.
      [11] A PKKB ítélete ellen sem a felperesek, sem a társasház nem éltek jogorvoslattal, így az a kihirdetés napján, 2017. május 30-án, első fokon jogerőre emelkedett.
      [12] A csatolt melléklettekből megállapíthatóan az indítványozó társasház 2017. május 31-én tartott közgyűlésén ismét a korábbi közös képviselőt bízta meg a közös képviselői feladatok ellátásával. Erre tekintettel az alkotmányjogi panasz előterjesztésére, és a társasház alkotmánybírósági eljárásban való képviseletére a jogi képviselőnek adott meghatalmazást meghatalmazóként a társasház nevében a korábbi (majd újraválasztott) közös képviselő írta alá.

      [13] 3. Az indítványozó az első fokon jogerőre emelkedett ítélet, valamint a régi Pp. 233. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányossági vizsgálatát kéri alkotmányjogi panaszában, mert sérülni véli az Alaptörvény 28. cikkét, XXVIII. cikk (1), valamint (7) bekezdését.

      [14] 3.1. Az indítványozó az ítéletet azért tartja alaptörvény-ellenesnek, mert a 2017. márciusi részközgyűlésen leváltott közös képviselőt úgy zárta ki a bíróság a pervezető végzésével az eljárásból, hogy nem vizsgálta, hogy a társasház szervezeti-működési szabályzata a részközgyűlés tartását lehetővé teszi-e, vagy nem; utóbbi esetben ugyanis a részközgyűlésen hozott határozat nem alapozhatta volna meg a korábbi közös képviselő perből való kizárását. Az indítványozó szerint a bíróság a korábbi közös képviselő képviseleti jogának értékelésekor a fentieket nem vizsgálta. Az új közös képviselő részközgyűlési határozatra alapított képviseleti jogának elfogadása vezetett az indítványozó társasház szerint oda, hogy a korábbi közös képviselő a perben nem gyakorolhatta képviseleti jogát; az új közös képviselő pedig a felperesi keresetben foglaltakat elismerte, és a társasház fellebbezési jogáról lemondott.
      [15] Az indítványozó szerint a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a részközgyűlési határozat összhangban van-e a társasházakra vonatkozó normákkal (társasházi törvény, szervezeti-működési szabályzat stb.), ezt azonban a bíróság – az indítványozó szerint a per gyors lezárása érdekében – elmulasztotta, bizonyítási eljárást erre vonatozóan nem folytatott le. Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a bíróság nem tett különbséget a közgyűlés és a részközgyűlés között, így megsértette az Alaptörvény 28. cikkét.
      [16] Sérülni véli az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében deklarált tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is azáltal, hogy a bíróság elzárta az indítványozó „jogszerűen megválasztott törvényes képviselőjét” attól, hogy a társasházat a perben képviselje. Úgy véli továbbá, hogy a bírósági eljárások során érvényesülő eljárási garanciák a jogállamiság elvétől is elválaszthatatlanok, így a társasházi törvény, és a szervezeti-működési szabályzat figyelmen kívül hagyása miatt a támadott ítélet a jogállamiság elvének sem felel meg.
      [17] Az indítványozó szerint a bíróság a pervezető végzéssel, illetve a támadott ítélettel megfosztotta a társasházat a jogorvoslathoz való jogától azáltal, hogy a korábbi közös képviselő képviseleti jogát elvetve az új közös képviselő képviseleti jogát fogadta el, aki viszont a jogorvoslathoz való jogáról az ítélet kihirdetésekor lemondott. Mindezek következtében a korábbi közös képviselő az ítélet ellen nem fellebbezhetett, így Alaptörvényben biztosított joga sérült.
      [18] Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a bíróságot tájékoztatta arról, hogy a részközgyűlés „megtámadásra került”, erre tekintettel a bíróságnak az eljárását a régi Pp. 152. § (2) bekezdésére tekintettel fel kellett volna függeszteni.

      [19] 3.2. Az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tartja a régi Pp. 233. § (3) bekezdés b) pontját is. E rendelkezés értelmében néhány kivételtől eltekintve a pervezető végzések ellen nincs helye fellebbezésnek. Az indítványozó szerint e rendelkezésre tekintettel nem fellebbezhetett a korábbi közös képviselő a képviseleti jogról rendelkező pervezető végzés ellen, vagyis az Alaptörvényben biztosított jogával nem élhetett.

      [20] 4. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
      [21] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.
      [22] Az Alkotmánybíróság vizsgálat elvégzése során megállapította, hogy a határidőben érkezett alkotmányjogi panasz az alábbiak szerint nem fogadható be.
      [23] Az alkotmányjogi panasz benyújtásának előfeltételeként mind Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontja, mind a 27. § b) pontja kimondja, hogy arra akkor van lehetőség, ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [24] Az adott ügyben az alkotmányjogi panaszt az indítványozó társasház, illetőleg a társasház képviseletében a – korábbi (majd újraválasztott) közös képviselő által meghatalmazott – jogi képviselő nyújtotta be. Az alapul fekvő bírósági eljárás során a társasház alperesként szerepelt, minthogy az eljárás tárgya társasházi közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítása volt. Az elsőfokú ítélettel a bíróság megállapította a társasház 2016. december 19. napján hozott 1–10. sorszámú közgyűlési határozatainak az érvénytelenségét. Az ítélet ellen sem a felperesek, sem az alperes nem fellebbeztek, így az még a kihirdetés napján, 2017. május 30-án jogerőre emelkedett. Az indítványozó társasház az ítélet ellen jogorvoslattal élhetett volna, azonban arról a társasház képviseletében eljáró közös képviselő lemondott.
      [25] Az Alkotmánybíróság a következőre mutat rá. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében a társasház tulajdonostársainak közössége – többek között – önállóan perelhet és perelhető. E rendelkezés szerint a perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. Ez a – bírósági eljárás folyamán még hatályban volt – régi Pp. 49. § (2) bekezdésével együttesen értelmezve azt jelenti, hogy a társasház személyesen nem járhat el, hanem nevében a közös képviselő, mint a társasházközösség törvényes képviselője jogosult és köteles eljárni.
      [26] Az alkotmányjogi panaszhoz csatolt mellékletek tanúsága szerint a bíróság vizsgálta a társasház nevében eljáró közös képviselő képviseleti jogosultságát, és megállapította a korábbi közös képviselő képviseleti jogának hiányát, így őt kizárta a perből. Ugyanakkor a társasház képviseletére vonatkozóan a törvényes képviselő képviseleti joga igazolásaként a részközgyűlési határozatot fogadta el, így ezt követően az új közös képviselő volt jogosult eljárni, vagyis a társasházat képviselni a perben. Az új közös képviselő a jogorvoslathoz való jogról lemondott, ennek következtében az alkotmányjogi panasz egyik előfeltétele, vagyis a jogorvoslat kimerítése hiányzik.
      [27] Az Alkotmánybíróság megjegyzi: az indítványozó arra hivatkozott alkotmányjogi panaszában, hogy a bíróság nem vizsgálta, hogy a társasház szervezeti-működési szabályzata lehetővé teszi-e részközgyűlés tartását, vagy sem. Az adott alkotmányjogi panasz alapjául fekvő bírósági eljárásnak azonban a részközgyűlés és az azon hozott bármely határozat nem volt tárgya, így a bíróság abban az eljárásban nem is vizsgálhatta az indítványozó társasház által felvetett aggályokat. Az ítélet indokolása erre vonatkozóan kimondja, hogy csak a (rész)közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló perben vizsgálható az, hogy a részközgyűlés jogosult volt-e a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazása nélkül határozatot hozni a közös képviselő megválasztásáról. Az ítélet indokolása szerint éppen a korábbi közös képviselő nem tudta igazolni, hogy a (rész)közgyűlési határozat érvénytelenségét bíróság megállapította, vagy végrehajtását felfüggesztette volna.
      [28] Az Alkotmánybíróság megjegyzi továbbá, hogy az alkotmányjogi panaszban az indítványozó nem a saját jogorvoslathoz való joga sérelmére hivatkozik, hanem arra, hogy a korábbi közös képviselőt a bíróság a perből kizárta, így neki nem volt lehetősége fellebbezésre. Ezzel összefüggésben is utal az Alkotmánybíróság a fentebb már kifejtettekre: az adott ügyben nem az bír relevanciával, hogy kinek van képviseleti joga, hanem az, hogy a perben a társasház a peres fél. Ennek megfelelően nem a közös képviselőt illeti a jogorvoslathoz való jog, hanem a társasházat, aki viszont – törvényes képviselője útján – a fellebbezésről lemondott.
      [29] Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, illetőleg a 27. § b) pontjában foglaltaknak nem felel meg, így az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Schanda Balázs s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/04/2017
          Subject of the case:
          .
          the constitutional complaint against the judgement No.18.P.50.392/2017/20 of the Central District Court of Pest (representation of condominium) (IV/1605/2017.)
          Number of the Decision:
          .
          3056/2018. (II. 20.)
          Date of the decision:
          .
          02/13/2018
          .
          .