Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02093/2015
Első irat érkezett: 07/07/2015
.
Az ügy tárgya: a Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.175/2015/6. számú ítélete és a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 49/2011 (X.31.) önkormányzati rendelete 13. § (7) bekezdés c) pontja elleni alkotmányjogi panasz (parkolási díj megfizetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/18/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a alapján – a Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.175/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Egyidejűleg - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - kéri a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat képviselőtestületének Pécs város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizetőparkoló-helyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló 49/2011. (X.31.) önkormányzati rendelete (Ör.) 13. § (7) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is.
Az Ör. tekintetében kifejti, hogy - a korábbi szabályozástól eltérően - a jelenlegi szabályozás korlátozza a parkolásra jogosító mozgáskorlátozott igazolvány bemutatásának lehetőségét, mivel azt egy megszorító feltételhez köti. Érvelése szerint az Ör. mozgáskorláskorlátozottakra vonatkozó szigorító feltétele a mozgáskorlátozottakra nézve diszkriminatív rendelkezés, ami sérti az Alaptörvény idézett rendelkezéseit, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fogytv.) egyes rendelkezéseit..
.
Indítványozó:
    Dr. Haller Gábor
Támadott jogi aktus:
    Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat képviselőtestületének Pécs város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizetőparkoló-helyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló 49/2011. (X.31.) önkormányzati rendelete 13. § (7) bekezdés c) pont
    a Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.175/2015/6. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (4) bekezdés
XV. cikk (5) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2093_2_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_2093_2_2015_ind_kieg_anonim.pdfIV_2093_0_2015_inditvany_anonim.pdfIV_2093_0_2015_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3040/2016. (III. 3.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz
    .
    A határozat kelte: Budapest, 02/22/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.02.22 13:30:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      1. Az Alkotmánybíróság a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2011. (X. 31.) rendelete 13. § (7) bekezdés c) pontja „amennyiben a pótdíjazás során készült képeken az igazolvány sorszáma egyértelműen beazonosítható, és” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

      2. Az Alkotmánybíróság a Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.175/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján a Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2011. (X. 31.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 13. § (7) bekezdés c) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.175/2015/6. számú ítélete (a továbbiakban: Ítélet) ellen.

      [2] 2. Az ügy előzménye, hogy az indítványozó személygépkocsijával parkolójegy nélkül várakozott, illetve a gépjármű első szélvédője mögött parkolásra jogosító egyéb okirat sem volt látható helyen elhelyezve. Ezért Pécs Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatal Közterület Felügyeletének ellenőrei fizetési felszólítást helyeztek el a gépjárművön. Ezt követően – miután az indítványozó a gépjárműre helyezett felszólításnak nem tett eleget – az indítványozót felhívták arra, hogy a parkolási alap- és pótdíjat fizesse meg, amely felszólítást a részére 2013. március 4-én kézbesítettek. Az indítványozó ennek a fizetési felszólításnak sem tett eleget. A jogosult közjegyző előtt kívánta érvényesíteni az indítványozóval, mint kötelezettel szembeni igényét. Ellentmondás folytán a Pécsi Járásbíróság előtt indult eljárás és a 14.P.20.353/2014/9. számú ítéletében a Pécsi Járásbíróság az indítványozót, mint alperest kötelezte a 4 100 Ft összegű pótdíj, valamint a 37 050 Ft összegű perköltség megfizetésére.
      [3] Az elsőfokon eljárt bíróság megállapította, hogy indítványozó részére 2009. december 18-án mozgáskorlátozott parkolási igazolványt állítottak ki, amely 2014. december 18-ig érvényes. Az indítványozó mint alperes előadta, hogy miután megkapta a fizetési felszólítást felhívta a felperes ügyfélszolgálatát és bejelentette, hogy rendelkezik érvényes parkolásra jogosító engedéllyel. A felperes azt közölte az alperessel, hogy utólag a parkolási engedélyt nem mutathatja be és köteles befizetni a pótdíjat. Az alperes arra hivatkozott, hogy az Ör. 13. § (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy 8 napon belül bemutassa érvényes parkolási igazolványát. Hivatkozott továbbá a perben a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.011/2013/6. számú határozatára. A felperes hivatkozott a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényre (a továbbiakban: Kkt.), a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ), valamint az Ör.-re, s kifejtette, hogy a pótdíj akkor kerülhet törlésre, ha a parkolásra jogosító bérlet vagy éves engedély bemutatásra kerül, mint ahogy az Ör. a KRESZ-nek megfelelően biztosítja az ingyenes parkolás lehetőségét is. Ám mindennek az a feltétele, hogy a mozgáskorlátozott igazolvány a gépjármű szélvédője mögött legyen elhelyezve látható helyen. A felperes hivatkozott a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § (1) bekezdésére, miszerint a mozgáskorlátozott személy igazolványa a KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére jogosít. A Kr. 8. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy az igazolványt úgy kell elhelyezni, hogy a gépjármű szélvédője mögött az előlapja látható legyen az érvényesség és a jogosultság ellenőrizhetősége érdekében. A Kkt. 15/C. (1)–(2) bekezdése rendelkezik a várakozási- és pótdíj fizetési kötelezettségről, míg az Ör. 13. §-a a parkolási jogosultság igazolásáról, annak egyes részletkérdéseiről rendelkezik. Így az Ör. 13. § (7) bekezdése szerint az, aki pótdíj fizetésére vonatkozó felhívást kapott, ha a pótdíjazásra okot adó eseménytől számított 8 napon belül az igénybevételre jogosító, az üzemeltető által kiállított bérletet, engedélyt az üzemeltetőnek bemutatja, pótdíját törölni kell.
      [4] A bíróság mindezek alapján megállapította, hogy a felperes bizonyította a kereseti kérelmét megalapozó tényállást, s az alperes köteles a jogosulatlan parkolás miatt pótíjat fizetni. Az indítványozó ebben az ügyben – a benyújtott iratok alapján – nem élt jogorvoslattal, és alkotmányjogi panasszal sem.

      [5] 3. Ezt követően az indítványozó egy későbbi időpontban ugyancsak parkolójegy nélkül úgy parkolt, hogy parkolási engedélyét nem helyezte el látható helyre a gépjármű szélvédője mögé. Ebben az esetben is a kötelezett ellentmondását követően a Pécsi Járásbíróság a 14.P.22.324/2014/4. számú ítéletében jogosulatlan parkolás miatt kötelezte az indítványozót mint alperest 12 300 Ft parkolási díj és járulékai, továbbá 21 700 Ft perköltség megfizetésére. A bíróság a döntését az alperes elismerésére, továbbá a Kkt. 15/C. § (1)–(2) bekezdésére, 15/D. § (1) és (3) bekezdésére, valamint az Ör. 3. § (1) bekezdésére, 2. § 12. pontjára, 7. § (1) bekezdésére, 13. § (1), (3)–(4) és (6) bekezdésére, 16. § (5) bekezdésére, 3. és 4. számú mellékletére alapította. A tárgyalás jegyzőkönyve szerint az alperes úgy nyilatkozott, hogy az igazolványa azért nem volt látható, mert lecsúszott a szélvédőről „a sebességváltó mögötti rekeszbe”.
      [6] Ebben az ügyben az indítványozó jogorvoslattal élt, és a másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék ítéletében a következőket állapította meg. A felperes követelésének jogszabályi alapja a Kkt. 15. § (3) bekezdése. A KRESZ 41. § (3) bekezdése feljogosítja a mozgásában korlátozott személyt arra, hogy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen az automata működtetése nélkül várakozzon. A KRESZ 51/A. §-a, a Kr. 8. § (1) bekezdése, valamint az Ör. 13. § (6) bekezdése alapján a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát az első szélvédő mögött a jármű műszerfalán kívülről jól látható módon úgy kell elhelyezni, hogy annak érvényességéről és a jogosultságról az ellenőrző személy megbizonyosodhasson. A bíróság megállapította, hogy a felperes által csatolt bizonyítékok alapján az alperes jogosulatlanul parkolt, a mozgáskorlátozottak igazolványát nem helyezte el az előírt módon, amely mulasztás a parkoló jogosulatlan igénybevételét eredményezte. A bíróság végül megjegyezte, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentései, [AJB4797/2010. számú ügy, illetve AJB6948/2012. számú ügy] a várakozási díj megfizetése alól mentességet biztosító mozgáskorlátozott igazolvány utólagos bemutatásának lehetőségére vonatkozóan a jogi szabályozás hiányosságát állapította meg. Felhívta a figyelmet a bíróság arra is, hogy sem a jogosulatlan parkolás idején, sem a fellebbezés elbírálásakor nem volt hatályban olyan rendelkezés, amely lehetővé tette volna azt, hogy a mozgáskorlátozott igazolványt az érintett utólag bemutathassa és így mentesüljön a pótdíj-fizetési kötelezettség alól.

      [7] 3.1. Az indítványozó szerint az ítélet sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, XV. cikk (2) bekezdését (diszkrimináció tilalmát), XV. cikk (4) bekezdését (esélyegyenlőség elvét), és XV. cikk (5) bekezdését (fogyatékkal élők védelme). Az Ítélet sérti továbbá a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 2–3. §-át; valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Eetv.) 4. § b) pontját és 7. § (1)–(3) bekezdését. Ezek alapján az indítványozó az Ítélet megsemmisítését kérte az Abtv. 27. §-a alapján.
      [8] Az indítványozó kérte továbbá az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján az Ör. 13. § (7) bekezdés c) pontjának „amennyiben a pótdíjazás során készült képeken az igazolvány sorszáma egyértelműen beazonosítható, és” szövegrésze alaptörvény-ellenessége megállapítását és megsemmisítését is. Az Ör. támadott rendelkezése ugyanis sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, valamint a XV. cikk (2), (4)–(5) bekezdését. Kifogásolta, hogy 2009 és 2011 között a mozgáskorlátozottaknak is lehetősége volt arra, hogy a parkolásra jogosító engedélyét utólag bemutathassa és ezáltal a pótdíj törlését kérhesse. Ezt az Ör. megszüntette: s a hatályos 13. § (7) bekezdése alapján a mozgáskorlátozott igazolvány bemutatására nincs lehetőség, csak az érvényes parkolási engedély vagy egyéb igazolvány mutatható be utólag a pótdíj törlése érdekében. Ezáltal a mozgáskorlátozottak számára hátrányosabb helyzetet hozott létre az Ör. a pótdíj utólagos törlése tekintetében: amíg az egyéb parkolásra jogosító engedély parkolójegy, stb. esetében 8 napon belül lehetőség van annak bemutatására és ezáltal a pótdíj törölhető, addig a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezők számára ez a lehetőség kizárt. Álláspontja szerint ez a rendelkezés a fogyatékkal élők tekintetében diszkriminációt eredményez, s ezért sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) és (5) bekezdését, továbbá az Eetv. 7. § (3) bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy a KRESZ 41. § (3) bekezdése és az 51/A. §-a alapján a mozgáskorlátozott személyek díjmentes parkolásra jogosultak. Az Ör. támadott rendelkezése azonban szerinte ezzel ellentétes hatást vált ki: ugyanis épp a mozgáskorlátozottak esetében nem teszi lehetővé, hogy igazolványukat – más parkolást igénybe vevő személyekhez hasonlóan – utólag is bemutathassák.
      [9] Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése pedig azért sérül álláspontja szerint, mert az Ör. az igazolvány bemutatására vonatkozó szabályozása hiányos a mozgáskorlátozottak tekintetében, illetve nem fogalmaz egyértelműen úgy, hogy a mozgáskorlátozottak is jogosultak igazolványukat – az általános szabályok szerint – utólag bemutatni a parkolókat üzemeltető parkolási társaságnak. A jogbiztonságot sérti, hogy a jogalkalmazó parkolási társaságra bízta a jogalkotó e kérdés értelmezését.
      [10] Végül jogállamiságot sértőnek vélte azt is, hogy a mozgáskorlátozottak részére megállapított pótdíj – érvényes mozgáskorlátozott igazolvány birtokában – az engedély bemutatása lehetőségének kizárása mellett ugyanolyan összegű, mint az érvényes parkolási jeggyel vagy engedéllyel nem rendelkező személyekre kiszabható pótdíj. Ezt a differenciálatlan pótdíjat az indítványozó túlzónak és indokolatlannak, és így a jogállamiságot sértőnek véli.
      [11] Az indítványozó az ítélet alaptörvény-ellenességének indokait nem fejtette ki.

      [12] 3.2. Az indítvány-kiegészítésében az indítványozó változatlanul kérte a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítását az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján, és az ítélet megsemmisítését az Abtv. 27. §-a alapján. Az Ítélet tekintetében kifejtette, hogy az sérti az Alaptörvény XV. cikk (2), (4) és (5) cikkét, amelyek a fogyatékkal élők előnyben részesítését fogalmazzák meg, miután az Ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy az indítványozó mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezett, amely igazolvány kizárólag az indítványozó személyéhez (állapotához) kapcsolódik, amely alapján őt megilleti a díjmentes parkolás. Az ítélet kizárta, hogy ezt a jogosultságát érvényesítse. Az indítványozó hivatkozott arra, hogy a korábbi önkormányzati rendeleti szabályozás szerint (2009. január 1-től) lehetőség volt arra, hogy a mozgáskorlátozott személy is utólag bemutathassa igazolványát, az Ör. azonban korlátozta ennek lehetőségét. Részletes indokolása szerint a hatályos Ör. 13. § (7) bekezdése az üzemeltető által kiállított rendszámmal ellátott eredeti behajtási vagy parkolási engedély utólagosan is bemutatható és így a pótdíj törlésére kerül sor. A mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkező személy csak akkor mentesülhet, ha az igazolvány a pótdíjazás közben készült felvételeken sorszáma szerint beazonosítható és az adott időpontban az igazolvány érvényes volt.

      [13] 4. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban járt el az ügyben.
      [14] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § és 52. § szerinti feltételeket. E vizsgálat körében az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert – az alább kifejtett indokok szerint – nem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdésében, valamint a 27. §-ban és az 52. § (1b) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek.

      [15] 4.1. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti indítványi kérelemmel összefüggésben megállapította, hogy az alapul fekvő eljárásban – sem az elsőfokú bíróság döntésében, sem az ítéletben – a bíróság nem alkalmazta az indítványozó által támadott Ör. 13. § (7) bekezdését.
      [16] Az ítélet hivatkozott a Kkt. – időközben módosított – 15. § (3) bekezdésére, amely a parkolási és pótdíj iránti követelésről szól. Hivatkozott a KRESZ 41. § (3) bekezdésére és 51/A. §-ára, amely egyrészt a mozgáskorlátozott személyeket feljogosítja arra, hogy a jegykiadó automata működtetése nélkül várakozhatnak, másrészt meghatározza, hogy erre csak az a személy jogosult, aki érvényes mozgáskorlátozott igazolványát a gépjárműben elhelyezte. Utalt az ítélet a Kr. 8. § (1) bekezdésére, amely szerint használatakor az igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából ellenőrizhető legyen. Végül az ítélet az Ör. 13. § (6) bekezdésére alapozta a döntését, amely arról rendelkezik, hogy a parkolásra jogosító dokumentumot a járműben az első szélvédő mögött kell jól látható módon elhelyezni, illetve hogy mely esetekben keletkezik pótdíjfizetési kötelezettség.
      [17] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet azon feltétellel élhet alkotmányjogi panasszal, hogy az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény ellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be Alaptörvényben biztosított jogának sérelme. A bíróság azonban az indítvánnyal támadott Ör. 13. § (7) bekezdését nem alkalmazta az ügyben, így az alkotmányjogi panasz eljárás lefolytatásának az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján eljárásjogi akadálya van.
      [18] Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a jelen eljárásban nem vehető figyelembe, hogy az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyhöz hasonló tárgyú, ám korábban lefolytatott, elsőfokon lezárult és alkotmányjogi panasszal meg nem támadott ügyben az indítványban támadott jogszabályi rendelkezést alkalmazta a bíróság. Ugyanakkor a jelen döntés nem képezi akadályát annak, hogy egy, a későbbiekben indult hasonló tárgyú bírósági ügyben – a törvényi feltételeknek megfelelően – ismételten alkotmányjogi panasz benyújtására kerüljön sor.

      [19] 4.2. Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
      [20] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az 52. § (1b) bekezdése b) pontja szerint a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az eljárás megindításának okait és – alkotmányjogi panasz esetében – az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét.
      [21] Az indítvány érvelésében ugyan hivatkozott az ítélet alaptörvény-ellenességére, ám ennek okát az Ör. 13. § (7) bekezdésének alaptörvény-ellenességére vezette vissza. Vagyis valójában – bár formálisan az ítélet alaptörvény-ellenességét is állította – tartalmában annak alaptörvény-ellenességét a támadott jogszabály alaptörvény-ellenességében jelölte meg. Konkrét ügyben alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességének elbírálása csak az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti eljárásban, az ott meghatározott feltételek mellett indítványozható. Egy bírósági döntés alkotmányossági vizsgálatához az Abtv. 27. § és 52. §-a értelmében annak állítása és indokolása szükséges az indítványban, hogy maga a bírósági döntés – és nem a bíróság által alkalmazott jogszabály – sérti az Alaptörvény meghatározott rendelkezését.
      [22] Erre tekintettel az indítvány ebben a részében nem elégíti ki az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontjában meghatározott befogadhatósági feltételt.
      [23] Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 56. § (3) bekezdésére figyelemmel – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Szalay Péter s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/07/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3040/2016. (III. 3.)
          Date of the decision:
          .
          02/22/2016
          .
          .