A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.VI.30.057/2022/2. számú végzése, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (dr. Csitos Eszter ügyvéd) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyben a Kúria Gfv.VI.30.057/2022/2. számú végzése, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése (a továbbiakban: Tv.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, Q) cikk (2)–(3) bekezdései, T) cikke, I. cikk (1), (3)–(4) bekezdései, XV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, 25. cikk (1)–(2) bekezdései, 26. cikk (1) bekezdése és 28. cikke sérelmére hivatkozással.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege szerint az indítványozó keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a gépkocsi megvásárlása céljából 2007-ben kötött deviza alapú kölcsönszerződés nem jött létre, másodlagos kérelme a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányult. A Kecskeméti Járásbíróság 8.P.20.505/2020/26. számú elsőfokú ítéletével – hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban – a kölcsönszerződést az ítélethozatal napjáig hatályossá nyilvánította, és kötelezte az indítványozót, hogy fizessen meg az alperesnek 2 612 439 forintot. A Kecskeméti Törvényszék 6.Pf.20.869/2021/5. számú másodfokú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgyát tekintve annak megállapításával hagyta helyben, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen. A Kúria Gfv.VI.30.057/2022/2. számú végzésével az indítványozó felülvizsgálati kérelmét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 271. § (2) bekezdésére hivatkozással (felülvizsgálati értékhatár) a 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította.
[3] Az indítványozó ezt követően benyújtott alkotmányjogi panaszában sérelmezte egyebek mellett, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása ellenére mégis fizetésre kötelezte őt a bíróság. A marasztalási összeg ráadásul olyan mértékű, mintha a szerződés teljes terjedelmében érvényes lett volna. Úgy véli, nem lehetett volna a semmisséget a hiányzó szerződési rendelkezés – a kamat – pótlásával orvosolni. A bíróság szerinte jogszabály- és alaptörvény-ellenesen a „hatályossá nyilvánítás és az eredeti állapot helyreállításának felperest diszkrimináló megoldását alkalmazta” az ügyben. A Tv. 37. § (1) bekezdése elsősorban azért alaptörvény-ellenes az indítványozó véleménye szerint, mert kötelezően előírja a jogkövetkezmény iránti igény előterjesztését, viszont korlátozza a kérhető jogkövetkezmények körét, ami „diszkriminatív jogkorlátozásként” ellentétben áll a Polgári Törvénykönyv sarkalatos rendelkezéseivel, az 5/2013. Polgári jogegységi határozattal és az Európai Unió Bíróságának döntéseivel is.
[4] Az Alkotmánybíróság hiánypótlási felhívása nyomán – amelyben tájékoztatást kapott arról, hogy a hiánypótlásnak a Kúria végzése tekintetében is meg kell felelnie az Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti határozott kérelem feltételeinek – az indítványozó a megsemmisítési kérelmet kiterjesztette a Kúria végzésére is, indokolást azonban nem fűzött ehhez az indítványi elemhez.
[5] 2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megvizsgálva a befogadhatóság feltételeit jelen ügyben a következőket lehetett megállapítani.
[6] A kúriai végzést az indítványozó 2022. március 18-án vette át, a panaszt május 17-én – az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőn belül – nyújtotta be elektronikus úton. Az indítvány, illetve annak kiegészítése csak a Kúria döntésének kézhezvételéhez képest tekinthető határidőben benyújtottnak, mivel a jogerős döntést 2021. november 10-én kézbesítették. A jogi képviselő meghatalmazását csatolták.
[7] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a Kúriának az a végzése, amely a felülvizsgálati indítványt mint törvényben kizártat utasítja el, eljárást befejező bírói döntésnek minősül, amely az Abtv. 27. §-án alapuló törvényi feltételek alapján alkotmányjogi panasszal megtámadható {lásd például: 3310/2020. (VII. 24.) AB végzés, Indokolás [19]}. Megállapítható mindazonáltal az is, hogy az alkotmányjogi panasz a kúriai végzés alaptörvény-ellenessége tekintetében csak megsemmisítési kérelmet tartalmaz, indokolást egyáltalán nem. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy indokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában írt követelményének, és annak elbírálására nincs lehetőség {lásd például: 3377/2022. (VII. 25.) AB végzés, Indokolás [12]}. A Kúria Gfv.VI.30.057/2022/2. számú végzésével összefüggésben érdemi vizsgálatra ebből következően nincs mód.
[8] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza: az indítványozónak az első- és a másodfokú ítéletre, valamint a Tv.-nek az ítéletekben alkalmazott 37. § (1) bekezdésére vonatkozó kérelme vizsgálatára a Kúria döntésén keresztül jelen eljárásban nincs lehetőség. A Kúria ugyanis nem mérlegelési hatáskörben hozta meg a végzését a felülvizsgálati kérelem elutasításáról: az ügyben a felülvizsgálati kérelem benyújtásának lehetőségét a régi Pp. kógens rendelkezése zárta ki. Az indítványozó pedig a jogerős másodfokú ítéletet követően határidőben nem élt alkotmányjogi panasszal [Ügyrend 32. § (4) bekezdés]. Ebből következően az indítványozónak a Kecskeméti Törvényszék 6.Pf.20.869/2021/5. számú másodfokú ítéletével és a Kecskeméti Járásbíróság 8.P.20.505/2020/26. számú elsőfokú ítéletével, valamint az azokban alkalmazott jogszabályi rendelkezéssel kapcsolatos érveit az Alkotmánybíróság ebben az ügyben nem mérlegelhette {lásd hasonlóan például: 3063/2021. (II. 19.) AB végzés, Indokolás [15]–[17]}.
[9] 3. A fentiek szerint az alkotmányjogi panasz nem felel meg az indítványokkal szemben támasztott törvényi feltételeknek, ezért azt az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
előadó alkotmánybíró
. | Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |