III/00507/2020



	Hungarian

�gysz�m: .	III/00507/2020
Els� irat �rkezett:	02/28/2020 .
Az �gy t�rgya:	A szakk�pz�sr�l sz�l� 2011. �vi CLXXXVII. t�rv�ny 34/A. � (2) bekezd�s�nek 2015. j�nius 12. �s 2018. december 31. hat�lyban volt sz�vege elleni b�r�i kezdem�nyez�s (k�znevel�si normat�v k�lts�gvet�si t�mogat�s) .
Elj�r�s t�pusa:	B�r�i kezdem�nyez�s (egyedi normakontroll elj�r�s)
.
Ind�tv�nyoz�k t�pusa:	b�r� .
El�ad� alkotm�nyb�r�ra szign�l�s napja: 03/12/2020 .
El�ad� alkotm�nyb�r�: H�rchern� Dr. Marosi Ildik� Dr. .

Az ind�tv�ny l�nyege:

Az ind�tv�nyoz� - az Abtv. 25. �-a �s az elj�r�s felf�ggeszt�se mellett - a szakk�pz�sr�l sz�l� 2011. �vi CLXXXVII. t�rv�ny (tov�bbiakban: Szt.) 2018. december 31. napj�ig hat�lyos 34/A. � (2) bekezd�se alkalmaz�s�nak kiz�r�s�t k�rte.
A perbeli alperes hat�s�gi ellen�rz�s keret�ben k�lts�gvet�si t�mogat�s ig�nybev�tel�nek �s felhaszn�l�s�nak jogszer�s�g�re ir�nyul� ellen�rz�st v�gzett a perbeli felperes �ltal fenntartott iskol�ban. Az ellen�rz�s meg�llap�t�sai alapj�n a perbeli felperes terh�re a vizsg�lt id�szakra vonatkoz�an visszafizet�si k�telezetts�g keletkezett, amely az Szt. s�relmezett rendelkez�s�n alapult. A perbeli felperes a hat�rozattal szemben keresetet terjesztett el�. A b�r�s�g az elj�r�st felf�ggesztette �s b�r�i kezdem�nyez�ssel az Alkotm�nyb�r�s�ghoz fordult,
Az Alkotm�nyb�r�s�g id� k�zben a 3003/2020. (II. 4.) sz�m� AB hat�rozat�ban meg�llap�totta, hogy az Szt. 2018. december 31. napj�ig hat�lyos 34/A. � (2) bekezd�se az Alapt�rv�ny B) cikk�be �tk�z�en alapt�rv�ny-ellenes volt, �s az AB hat�rozattal �rintett �gyben alkalmaz�si tilalmat rendelt el.
Az ind�tv�nyoz� b�r� szerint jelen �gy - �s a b�r�s�g el�tt folyamatban l�v� jelent�s sz�m� hasonl� �gy - sz�mos ponton megegyezik az AB hat�rozat alapj�t k�pez� �ggyel, �gy indokolt, hogy az Alkotm�nyb�r�s�g �ltal�nos alkalmaz�si tilalmat �llap�tson meg valamennyi, folyamatban l�v� k�zigazgat�si jogvit�ban. .
.

T�madott jogi aktus:

a szakk�pz�sr�l sz�l� 2011. �vi CLXXXVII. t�rv�ny 34/A. � (2) bekezd�s

Az Alapt�rv�ny hivatkozott rendelkez�sei az ind�tv�nyban:

B) cikk (1) bekezd�s
.

Anonimiz�lt ind�tv�ny (pdf):

III_507_0_2020_inditvany_anonimiz�lt.pdf
.

Egy�b mell�kletek (pdf):

A d�nt�s sz�ma: 3132/2020. (V. 15.) AB hat�rozat
.

Az ABH 2020 t�rgymutat�ja: alkalmaz�si tilalom b�r�i kezdem�nyez�sek eset�n; szakk�pz�s �llami t�mogat�sa
.

A d�nt�s kelte: Budapest, 04/28/2020
.

�sszefoglal� a d�nt�sr�l:

Az Alkotm�nyb�r�s�g alapt�rv�ny-ellenes jogszab�ly alkalmaz�s�nak kiz�r�s�ra
ir�nyul� b�r�i kezdem�nyez�s t�rgy�ban meg�llap�totta, hogy a szakk�pz�sr�l
sz�l� t�rv�ny egy kor�bban hat�lyos rendelkez�se az adott elj�r�sban
folyamatban l�v�, tov�bb� valamennyi, b�rmely b�r�s�g el�tt folyamatban l�v�,
ugyanilyen t�rgy� �gyben nem alkalmazhat�. Az alap�gyben hat�s�gi ellen�rz�s
keret�ben a nem �llami fenntart� szakk�pz� iskola terh�re �llami t�mogat�s
visszafizet�si k�telezetts�get �llap�tottak meg, amely a s�relmezett t�rv�nyi
rendelkez�sen alapult. Az ezt k�vet�en indult peres elj�r�sban, az elj�r�s
felf�ggeszt�se mellett, az elj�r� b�r� ind�tv�ny�ban a t�madott rendelkez�s
alkalmaz�s�nak kiz�r�s�t k�rte az Alkotm�nyb�r�s�gt�l, arra hivatkoz�ssal, hogy
a 3003/2020. (II. 4.) AB hat�rozat meg�llap�totta e jogszab�lyi rendelkez�s
alapt�rv�ny-elleness�g�t, azonban azt az el�tte folyamatban l�v� perben m�g
alkalmaznia kellene. Az Alkotm�nyb�r�s�g hat�rozat�ban meg�llap�totta, hogy
jelen �gyben is sz�ks�ges biztos�tania, hogy alapt�rv�ny-ellenes norma ne
�rv�nyes�lhessen a jogrendben, tov�bb�, hogy a hasonl� t�nybeli alapb�l
sz�rmaz�, azonos jog alapj�n meg�t�lend� jogviszonyok hasonl� elb�r�l�st
nyerjenek a rendes b�r�s�gok el�tt. Erre tekintettel az Alkotm�nyb�r�s�g a
t�madott rendelkez�s konkr�t �gyben t�rt�n�, valamint �ltal�nos alkalmaz�si
tilalm�r�l d�nt�tt.

Test�leti �l�sek napirendj�n:

2020.04.28 14:00:00 3. �ttag� tan�cs
.

A d�nt�s sz�vege (pdf):

3132_2020 AB hat�rozat.pdf
.

A d�nt�s sz�vege:

Az Alkotm�nyb�r�s�g tan�csa alapt�rv�ny-ellenes jogszab�ly alkalmaz�s�nak kiz�r�s�ra ir�nyul� b�r�i kezdem�nyez�s t�rgy�ban meghozta a k�vetkez�

h a t � r o z a t o t:

Az Alkotm�nyb�r�s�g meg�llap�tja, hogy a szakk�pz�sr�l sz�l� 2011. �vi CLXXXVII. t�rv�ny 2015. j�nius 12. �s 2018. december 31. napja k�z�tt hat�lyos 34/A. � (2) bekezd�se a F�v�rosi K�zigazgat�si �s Munka�gyi B�r�s�g el�tt 103.K.31.305/2019. sz�m alatt folyamatban l�v�, tov�bb� valamennyi, b�rmely b�r�s�g el�tt folyamatban l�v�, ugyanilyen t�rgy� �gyben nem alkalmazhat�.

I n d o k o l � s

I.

[1] A F�v�rosi K�zigazgat�si �s Munka�gyi B�r�s�g az Alkotm�nyb�r�s�gr�l sz�l� 2011. �vi CLI. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Abtv.) 25. � (1) bekezd�se alapj�n beny�jtott b�r�i kezdem�nyez�s�ben a szakk�pz�sr�l sz�l� 2011. �vi CLXXXVII. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Szt.) 2015. j�nius 12. �s 2018. december 31. napja k�z�tt hat�lyos 34/A. � (2) bekezd�se alkalmaz�s�nak kiz�r�s�t k�rte arra hivatkoz�ssal, hogy a 3003/2020. (II. 4.) AB hat�rozat (a tov�bbiakban: Abh.) meg�llap�totta e jogszab�lyi rendelkez�s alapt�rv�ny-elleness�g�t, a b�r�s�gnak azonban azt az el�tte 103.K.31.305/2019. sz�mon folyamatban l�v� perben m�g alkalmaznia kellene.
[2] Az alapul fekv� �gyben a Magyar �llamkincst�r Szabolcs-Szatm�r-Bereg Megyei Igazgat�s�ga k�lts�gvet�si t�mogat�s ig�nybev�tel�nek �s felhaszn�l�s�nak jogszer�s�g�re ir�nyul� ellen�rz�st v�gzett egy iskolafenntart� alap�tv�ny k�t oktat�si int�zm�ny�t �rint�en. Az ellen�rz�s meg�llap�t�sai alapj�n a BPM-�HI/2207-9/2018. sz�m� hat�rozat�val a Magyar �llamkincst�r Budapesti �s Pest Megyei Igazgat�s�ga a 2015. szeptember 1-t�l 2016. december 31-ig terjed� id�szakban jogosulatlanul ig�nybevett �tlagb�r alap� t�mogat�s �s kamatai megfizet�s�re k�telezte a fenntart�t, d�nt�s�t egyebek mellett az Szt. 34/A. � (2) bekezd�s�re alap�totta. A fenntart� e hat�rozat fel�lvizsg�lat�t k�rte a b�r�s�gt�l. A b�r�i kezdem�nyez�s utal arra, hogy a sz�ban forg� �gy t�ny�ll�sa alapvet�en megegyezik az Abh. alapj�ul szolg�l� �gy t�ny�ll�s�val, teh�t a fenntart� a Szt. 34/A. � (2) bekezd�s�nek hat�lyba l�p�sekor �rv�nyes szakk�pz�si meg�llapod�ssal rendelkezett, �s a hat�lyos szakmaszerkezeti rendelet a fenntart� sz�m�ra t�mogathat� tanul�l�tsz�mot �llap�tott meg. Tov�bb�, mivel emellett is m�g t�bb, hasonl� t�rgy� per van folyamatban, a b�r�s�g �ltal�nos alkalmaz�si tilalom kimond�s�t tartan� indokoltnak.

II.

[3] Az Szt. t�madott rendelkez�s�nek 2015. j�nius 12. napj�t�l 2018. december 31. napj�ig hat�lyos sz�vege:

„34/A. � (2) A nem �llami fenntart� �ltal fenntartott szakk�pz� iskol�ban foly� feln�ttoktat�sban r�szt vev�k l�tsz�ma nem haladhatja meg a nappali rendszer� oktat�sban r�szt vev� tanul�k – hivatalos okt�beri statisztikai l�tsz�m alapj�n h�rom tan�t�si �v �tlag�ban sz�m�tott – l�tsz�m�t. A feln�ttoktat�sban r�szt vev�k l�tsz�m�ba nem sz�m�t bele a 84. � (5) bekezd�s szerinti d�nt�sben foglaltakat meghalad�, �llami int�zm�nyfenntart�t�l kiz�r�lag feln�ttoktat�s c�lj�ra �tvett keretsz�mmal megegyez� l�tsz�m.”

III.

[4] A b�r�i kezdem�nyez�s megalapozott.

[5] 1. Az Abtv. 25. � (1) bekezd�se szerint „[ha] a b�r�nak az el�tte folyamatban lev� egyedi �gy elb�r�l�sa sor�n olyan jogszab�lyt kell alkalmazni, amelynek alapt�rv�ny-elleness�g�t �szleli, vagy alapt�rv�ny-elleness�g�t az Alkotm�nyb�r�s�g m�r meg�llap�totta, – a b�r�s�gi elj�r�s felf�ggeszt�se mellett – az Alapt�rv�ny 24. cikk (2) bekezd�s b) pontja alapj�n az Alkotm�nyb�r�s�gn�l kezdem�nyezi a jogszab�ly vagy jogszab�lyi rendelkez�s alapt�rv�ny-elleness�g�nek meg�llap�t�s�t, illetve az alapt�rv�ny-ellenes jogszab�ly alkalmaz�s�nak kiz�r�s�t.” Az id�zett rendelkez�s alapj�n a jog f�lre t�tel�re vonatkoz� hat�sk�r hi�ny�ban a b�r� az alkalmazand� joggal �sszef�gg� alkotm�nyos agg�ly�t k�teles az Alkotm�nyb�r�s�g el� t�rni. Az �n�ll� alkalmaz�si tilalom kezdem�nyez�s�nek mint a b�r�i kezdem�nyez�s egyik eset�nek a jellegzetess�ge �s kiv�teless�ge abban �ll, hogy ebben az elj�r�sban a norma alapt�rv�ny-elleness�g�t – mivel azt az Alkotm�nyb�r�s�g kor�bban m�r meg�llap�totta – �rtelemszer�en m�r nem kell k�l�n �ll�tani �s indokolni. Az ind�tv�ny kiz�r�lag a m�s elj�r�sban m�r alapt�rv�ny-ellenesnek min�s�tett norma alkalmaz�si tilalm�nak kimond�s�ra ir�nyul.
[6] �n�ll� alkalmaz�si tilalom kezdem�nyez�se eset�ben az „els�dleges c�l […] az, hogy a hasonl� t�nybeli alapb�l sz�rmaz�, azonos jog alapj�n meg�t�lend� jogviszonyok hasonl� elb�r�l�st nyerjenek a rendes b�r�s�g el�tt” {3215/2014. (IX. 22.) AB hat�rozat, Indokol�s [12]}, �s az Alkotm�nyb�r�s�g „a peres elj�r�sokban alkalmazand�, illetve az elb�r�l�s idej�n m�r nem hat�lyos jogszab�lyok eset�ben sem engedheti alkotm�nyellenes norm�k �rv�nyre juttat�s�t” {3215/2014. (IX. 22.) AB hat�rozat, Indokol�s [10]}. „Ha a b�r� olyan jogszab�ly alkalmaz�s�nak kiz�r�s�t kezdem�nyezi, amelynek alapt�rv�ny-elleness�g�t az Alkotm�nyb�r�s�g m�r meg�llap�totta, a k�relemnek az Alkotm�nyb�r�s�g az Abtv. 45. � (4) bekezd�se �ltal meghat�rozott m�sik m�rlegel�si szempont, az »Alapt�rv�ny v�delme« alapj�n is helyt adhat, annak �rdek�ben, hogy alapt�rv�ny-ellenes norma ne �rv�nyes�lhessen a jogrendben �s a b�r� az el�tte folyamatban l�v� �gyet az Alapt�rv�nnyel �sszhangban �ll� jogszab�lyi rendelkez�sek alkalmaz�sa r�v�n d�nthesse el. Ilyen esetben a b�r�s�gi elj�r�sban �rintett szem�ly vagy szervezet �rdekeit annyiban indokolt figyelembe venni, hogy elker�lhet� legyen egy olyan helyzet, amelyben az �rintett Alapt�rv�nyben biztos�tott joga v�delm�nek absztrakt szempontja alapj�n az Alkotm�nyb�r�s�g a b�r�s�g kezdem�nyez�s�nek helyt ad, de ez az �rintett akarat�val ellent�tesen, – ahelyett hogy a jogs�relmet t�nylegesen orvosoln� – az �rintettnek (tov�bbi) �rdeks�relmet okoz.” {3144/2015. (VII. 24.) AB hat�rozat, Indokol�s [38]} Az �n�ll� alkalmaz�si tilalom kimond�sa teh�t nem automatikus, az ind�tv�ny azonban csak kiv�teles esetben utas�that� el.

[7] 2. Amint arra az ind�tv�ny is hivatkozik, az Alkotm�nyb�r�s�g alkotm�nyjogi panasz �s b�r�i kezdem�nyez�s alapj�n – az Abtv. 41. � (3) bekezd�se figyelembev�tel�vel elj�rva – az Abh.-ban meg�llap�totta, hogy az Szt. 2015. j�nius 12. �s 2018. december 31. napja k�z�tt hat�lyos 34/A. � (2) bekezd�se az Alapt�rv�ny B) cikk (1) bekezd�s�be �tk�z�en alapt�rv�ny-ellenes volt. Tov�bb� az ind�tv�nyokkal �rintett perekben alkalmaz�si tilalomr�l is rendelkezett. Az Alkotm�nyb�r�s�g teh�t a sz�ban forg� norma alapt�rv�ny-elleness�g�r�l m�r d�nt�tt, ugyanakkor a norma megsemmis�t�s�nek elj�r�sjogi akad�ly�t k�pezte az a t�ny, hogy a norma az Abh. meghozatalakor m�r m�dosult tartalommal volt hat�lyban. K�vetkez�sk�ppen jelen �gyben a b�r�s�g �gy �t�lte meg, hogy az Szt. 2015. j�nius 12. �s 2018. december 31. napja k�z�tt hat�lyos 34/A. � (2) bekezd�s�t az Abh.-ban foglaltak ellen�re alkalmaznia kellene.
[8] Az el�z� pontban (a hat�rozat indokol�s�nak III/1. pontja, Indokol�s [5] �s k�v.) kifejtettek szerint az Alkotm�nyb�r�s�gnak jelen �gyben is biztos�tania kell, hogy alapt�rv�ny-ellenes norma ne �rv�nyes�lhessen a jogrendben �s a b�r�s�g az el�tte folyamatban l�v� �gyet az Alapt�rv�nnyel �sszhangban �ll� jogszab�lyi rendelkez�sek alkalmaz�sa r�v�n d�nthesse el, tov�bb�, hogy a hasonl� t�nybeli alapb�l sz�rmaz�, azonos jog alapj�n meg�t�lend� jogviszonyok hasonl� elb�r�l�st nyerjenek a rendes b�r�s�gok el�tt. Mindez az alkalmaz�si tilalom kimond�s�t indokolja a konkr�t �gyben, valamint az Abtv. 45. � (4) bekezd�se alapj�n – az Alapt�rv�ny �s a jogbiztons�g v�delme �rdek�ben – �ltal�nos jelleggel is.
[9] Meg�llap�that� volt emellett az is, hogy jelen �gyben kiz�rt, hogy a b�r�s�g kezdem�nyez�s�nek val� helyt ad�s – teh�t az alkalmaz�si tilalom kimond�sa – a b�r�s�gi elj�r�sban �rintett szem�ly vagy szervezet (a Magyar �llamkincst�r hat�rozat�val �rintett nem �llami iskolafenntart� felperes) akarat�val, �rdekeivel ellent�tes eredm�nyre vezetne, �s sz�m�ra �rdeks�relmet okozhatna. A b�r�s�gi fel�lvizsg�latot ugyanis r�szben �ppen az Szt. 2015. j�nius 12. �s 2018. december 31. napja k�z�tt hat�lyos 34/A. � (2) bekezd�s�nek az alkalmaz�s�val �sszef�gg� probl�m�ra alap�tott�k. Mindez a b�rmely b�r�s�g el�tt folyamatban l�v�, ugyanilyen t�rgy�, �llami t�mogat�s visszafizet�s�t �rint� �gyekre is megfelel�en igaz.

[10] 3. A kifejtettekre tekintettel az Alkotm�nyb�r�s�g a rendelkez� r�szben foglaltak szerint az Szt. 2015. j�nius 12. �s 2018. december 31. napja k�z�tt hat�lyos 34/A. � (2) bekezd�s�nek a konkr�t �gyben t�rt�n�, valamint – az Abtv. 45. � (4) bekezd�se alapj�n – �ltal�nos alkalmaz�si tilalm�r�l d�nt�tt.
[11] Az Abh.-ban �rtakkal megegyez�en hangs�lyozza ugyanakkor az Alkotm�nyb�r�s�g, hogy jelen hat�rozat nem jelent �ll�sfoglal�st abban a k�rd�sben, hogy az �rintett nem �llami fenntart� jogosult-e �llami t�mogat�sra, illetve hogy visszafizet�si k�telezetts�ge t�nylegesen fenn�ll-e. Az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�s�b�l csak az k�vetkezik, hogy az �rintett �gyeket az alapt�rv�ny-ellenesnek min�s�tett jogszab�lyi rendelkez�s alkalmaz�sa n�lk�l kell elb�r�lni.

Dr. Szab� Marcel s. k., tan�csvezet� alkotm�nyb�r� .
Dr. Szab� Marcel s. k. tan�csvezet� alkotm�nyb�r� az al��r�sban akad�lyozott dr. Dienes-Oehm Egon alkotm�nyb�r� helyett Dr. Szab� Marcel s. k. tan�csvezet� alkotm�nyb�r� az al��r�sban akad�lyozott dr. Salamon L�szl� alkotm�nyb�r� helyett .	Dr. Szab� Marcel s. k. tan�csvezet� alkotm�nyb�r� az al��r�sban akad�lyozott dr. H�rchern� dr. Marosi Ildik� el�ad� alkotm�nyb�r� helyett Dr. Szab� Marcel s. k. tan�csvezet� alkotm�nyb�r� az al��r�sban akad�lyozott dr. Szalay P�ter alkotm�nyb�r� helyett .


English: .
Petition filed: .	02/28/2020
.
Number of the Decision: .	3132/2020. (V. 15.)
Date of the decision: .	04/28/2020
Summary: With regard to the judicial initiative to exclude the application of a law in conflict with the Fundamental Law, the Constitutional Court found that a previously valid provision of the Act on Vocational Training was not applicable in the case pending in the respective procedure as well as in all cases of the same subject matter pending before any court. In the basic case, in the context of an administrative audit, an obligation to repay State aid was imposed on the non-state maintainer of the vocational school, which was based on the contested statutory provision. In the subsequent lawsuit, in addition to suspending the proceedings, the proceeding judge requested the Constitutional Court in a motion to exclude the application of the contested provision, citing the fact that Decision 3003/2020. (II. 4.) AB of the Constitutional Court had found that this legal provision had been in conflict with the Fundamental Law, but he should still apply it in the lawsuit pending before the court. In its decision, the Constitutional Court stated that in the present case as well it is necessary to ensure that the norm in conflict with the Fundamental Law shall not be enforced in the legal system, and that legal relations arising from a similar factual basis, to be judged on the basis of the same law, receive similar treatment before ordinary courts. In view of this, the Constitutional Court ruled on the prohibition of applying the contested provision in the specific case as well as on prohibiting its application in general.
.
.