English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03040/2021
Első irat érkezett: 08/11/2021
.
Az ügy tárgya: A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (T-sejtes immunitás igazolása, típusindítvány)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/26/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességét állítja, és azt kéri, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet és hívja fel a jogalkotót annak megszüntetésére.
A sérelmezett rendelkezés 2021. június 12-től hatályos szövege értelmében az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató által laboratóriumban elvégzett, pozitív eredményű vizsgálattal igazolható a koronavírus elleni ellenanyag jelenléte a szervezetben. A Rendelet szerint a fenti módon igazolt ellenanyag esetén négy hónapra érvényes védettségi igazolvány állítható ki.
Az indítványozó álláspontja szerint a rendelkezés kizárja a védettségi igazolvány megigénylésre jogosultak köréből azáltal, hogy azt csak a pozitív ellenanyagszint esetén teszi lehetővé, - az esetében is fennálló - T-sejtes pozitivitást igazoló laboratóriumi eredmény alapján nem, holott az egészségügyi szakma a T-sejtes immunitással rendelkező személyeket is védett személyeknek tartja számon. Mindez sérti a törvény előtti egyenlőséghez való alapjogát és hátrányos megkülönböztetéshez vezet azokhoz képest, akik a betegségen hozzá hasonlóan túlestek, de immunitásuk más módon, ellenanyag jelenlétével igazolható. A lelkiismereti szabadságuk alapján az egészségügyi kockázatok miatt be nem oltott személyek között az ellenanyaggal, illetve T-sejtes immunitással rendelkező védett személyek közötti megkülönböztetés álláspontja szerint sérti az emberi méltóságát, szükségtelen és és aránytalan, valamint ésszerű indoka sincs; ennek orvoslása érdekében azt kéri, hogy az Alkotmánybíróság hívja fel a jogalkotót az alaptörvény-ellenes helyzet megszüntetésére..
.
Támadott jogi aktus:
    60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet a koronavírus elleni védettség igazolásáról 2. § (4) bekezdés
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3040_0_2021_inditvany_forma_anonim.pdfIV_3040_0_2021_inditvany_forma_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3038/2022. (I. 31.) AB végzés
    .
    Az ABH 2022 tárgymutatója: védettségi igazolvány
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/18/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.01.18 9:30:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3038_2022 AB végzés.pdf3038_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A személyesen eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (4) bekezdése mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 46. § (1) bekezdése alapján – határidő megjelölésével – kötelezze a jogalkotót, a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetésére, figyelemmel arra, hogy a Rendelet sérti az Alaptörvény II. cikkében, a III. cikk (2) bekezdésében [helyesen III. cikk (1) bekezdésében], valamint a XV. cikk (1), (2) bekezdésében meghatározott alapjogait.

      [2] 2. Az alkotmányjogi panasz – az indítványozó előadása alapján – a következőképpen foglalható össze.
      [3] A Rendelet 2021. február 13. napján lépett hatályba, azt a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében rögzített hatáskörében, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára figyelemmel alkotta meg. A Rendelet a hatósági igazolványra (védettségi igazolványra) jogosító feltételeket, továbbá annak adattartalmára, kiállítására, pótlására vonatkozó szabályokat tartalmazza.
      [4] A Rendelet alapján hatósági igazolványra jogosultak azok, akik a COVID-19 betegségből a Rendeletben meghatározott időn belül felgyógyultak vagy az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált, a gyártó által meghatározott dózisú COVID-19 oltóanyaggal történt védőoltást megkapták. A hatósági igazolványra való jogosultságot tehát a felgyógyulás vagy az oltottság ténye alapozza meg.
      [5] A felgyógyulás tényét és időpontját igazolja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) nyilvántartott, 1.) az utolsó pozitív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló molekuláris biológiai vizsgálatot vagy antigén gyorstesztet követő negatív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló molekuláris biológiai vizsgálat, vagy 2.) negatív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló molekuláris biológiai vizsgálat hiányában, az utolsó pozitív eredményű, a koronavírus kimutatására szolgáló antigén gyorsteszt vagy molekuláris biológiai vizsgálat napját követő tizedik nap eltelte. Ebben az esetben a védettségi igazolványt a jogosult természetes személy részére a Budapest Főváros Kormányhivatala (továbbiakban: hatóság) hivatalból állítja ki [Rendelet 2. § (6) bekezdés].
      [6] A Rendelet alkotmányjogi panasszal támadott szabálya a felgyógyulás tényének igazolását megengedi abban az estben is, ha az érintettről az EESZT-ben nem tartanak nyilván pozitív eredményű koronavírus kimutatására szolgáló antigén gyorsteszt vagy molekuláris biológiai vizsgálati eredményt. Ebben az esetben az érintett az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató által laboratóriumban elvégzett, pozitív eredményű vizsgálattal igazolhatja, hogy szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag jelen van [Rendelet 2. § (4) bekezdés]. A védettségi igazolványt a jogosult természetes személy részére ilyenkor a hatóság nem hivatalból, hanem kérelemre állítja ki [Rendelet 2. § (7) bekezdés].
      [7] A panasz benyújtását megelőzően a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet egyes határidőkkel kapcsolatos módosításáról szóló 336/2021. (VI. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a Rendelet 2. § (4) bekezdését 2021. június 12. napjával módosította. Ez az indítványozó által felvetett alkotmányossági aggályokat nem érintette, mivel a módosítás pusztán azok alanyi körét bővítette, akik számára a felgyógyulás tényének igazolása, ezáltal a védettségi igazolványhoz történő hozzáférés az EESZT-ben addig nem nyilvántartott laborvizsgálati eredménnyel is igazolhatóvá vált.

      [8] 3. Az indítványozó az Alaptörvényben biztosított joga sérelmének lényegét abban jelölte meg, hogy a Rendelet a védettségi igazolvány megszerzésétől elzár immunitással rendelkező állampolgárokat is azzal, hogy a sejtes immunitással rendelkező állampolgároknak nem teszi lehetővé a védettségi igazolvány megszerzését, miközben a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (Xl. 10.) Korm. rendelet egyes alapvető jogoknak a gyakorlását a védettségi igazolvány meglététől teszi függővé.
      A panasz szerint az antitestek csak egy ideig mutathatók ki a szervezetben, ám a sejtes immunitás akár éveken keresztül, akár egy életen keresztül is védhet. Ma már Magyarországon is léteznek a sejtes immunitás megállapítására hitelesített laborvizsgálatok. A Rendelet az immunitással rendelkező állampolgárok között tesz különbséget pusztán az immunitás megszerzésének, kialakulásának eltérő volta alapján. Ennek következtében a Rendelet a következők szerint sérti az indítványában megjelölt alapjogokat.

      [9] Az Alaptörvény II. cikke az alkotmányjogi panasz szerint azért sérült, mert a Rendelet az önrendelkezési jog, mint az emberi méltósághoz való jog részjogosultsága tekintetében korlátozza a védettségi igazolással nem rendelkező, ámde immunitással rendelkező állampolgárokat, ezzel olyan magatartásra szorítva őket, hogy igyekezzenek védettségi igazolást szerezni, vagyis a Rendelet egy olyan kényszerhelyzetet hoz létre, ahol az érintettek nem szabad akaratukból dönthetnek egy egészségügyi beavatkozás (az oltás felvétele) mellett.
      [10] Az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésben foglalt alapjog sérelmét abban látja az indítványozó, hogy a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők embertelen, megalázó bánásmódban részesülnek a hátrányos megkülönböztetés elszenvedése folytán.
      [11] A XV. cikk (1) és (2) bekezdése azért sérült az indítványozó szerint, mert a Rendelet a védettségi igazolással rendelkező állampolgárok és a védettségi igazolvánnyal nem, de védettséggel rendelkező állampolgárok között társadalmi különbségeket teremt a közösségi terek, a kereskedelmi egységek használata, a fogyasztás, és a szolgáltatások igénybevétele terén. A Rendelet diszkriminatív azért is, mert aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza mindazokat, akik immunitással rendelkeznek, de nem jogosultak a védettségük igazolására.
      [12] Az indítványozó közvetlen, és aktuális érintettsége igazolásaként előadta, hogy 2020. május utolsó és június első hetében esett át a fertőzésen. Felépülést követően PCR tesztet végeztetett magán, és a laboratóriumi eredmény szerint koronavírus elleni ellenanyag 2021. március 5. napján még található volt a szervezetében, de a laboratórium által jelzett, szeropozitivitáshoz szükséges határértéket nem érte el.
      [13] Az indítványozó előadása szerint védettséget igazoló okiratra nem jogosult, mert a védettség utólagos igazolását a Rendelet pozitív ellenanyagszint esetén teszi lehetővé. Az indítványozó csatolta a Medicover Diagnosztikai Központ 547/2021.03.04. sorszámú laboratóriumi eredményét, s nyilatkozott arról, hogy a védőoltás felvételét egészségügyi kockázatok miatt visszautasítja.
      [14] Mindezekre figyelemmel az indítványozó azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság az Abtv. 46. § (1) bekezdése és (2) bekezdése c) pontja alapján hatáskörei gyakorlása során alkalmazható jogkövetkezményként a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítsa meg.

      [15] 4. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
      [16] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
      [17] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint alkotmányjogi panaszt a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Mivel a Rendelet 2021. február 13. napján lépett hatályba, a panasz pedig 2021. augusztus 11. napján érkezett az Alkotmánybíróságra, e követelmény jelen panasz vonatkozásában megvalósul.
      [18] Az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti panasz is csak az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelmére alapítható {3232/2021. (VI. 4.) AB végzés, Indokolás [9]; 3238/2021. (VI. 4.) AB végzés, Indokolás [17]}. E követelménynek az Alaptörvény II. cikke {24/2014. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [140]}, az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdése {27/2021. (XI. 5.) AB határozat, Indokolás [68]}, valamint a XV. cikk (1) és (2) bekezdése {27/2021. (XI. 5.) AB határozat, Indokolás [61]} egyaránt megfelel, mivel mindegyik az indítványozó alapjogaként értelmezhető tartalmat hordoz.

      [19] 5. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján azt is vizsgálnia kell, hogy az alkotmányjogi panasz a határozott kérelem feltételeinek megfelel-e [Abtv. 52. § (1b) bekezdés]. E követelménynek az alkotmányjogi panasz részben felel meg, tartalmazza ugyanis azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont, Abtv. 26. § (2) bekezdés]; az eljárás megindításának indokait [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]; az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]; az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]; indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont alapján a kérelem akkor határozott, ha kifejezett kérelmet tartalmaz a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy az indítványozó panaszában a kifogásolt jogszabályi rendelkezés kapcsán kifejezetten jogalkotói mulasztás megállapítására tett indítványt.
      [20] Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata alapján az Abtv. 46. § (1) és (2) bekezdése a jogalkotói mulasztás megállapítását az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során hivatalból alkalmazható jogkövetkezményként szabályozza, így annak indítványozására senki nem jogosult. Ennek megfelelően nem alkalmas az indítvány érdemi elbírálásra, ha nem tartalmaz világos kérelmet az alkalmazandó jogkövetkezményre, vagy olyan jogkövetkezmény alkalmazását kéri – mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása –, amelynek indítványozására az indítványozó nem jogosult {3217/2015. (XI. 10.) AB végzés, Indokolás [16]–[17]; 3330/2017. (XII. 8.) AB végzés, Indokolás [19]–[20]; 3222/2018. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [33]}.

      [21] 6. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó nem jogosult a panasznak a fenti tartalommal való előterjesztésére, ezért azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, visszautasította.
          Dr. Juhász Miklós s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Czine Ágnes
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Juhász Imre
          alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró helyett

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott
          dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/11/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against section 2 (4) of the Government Decree No. 60/2021. (II. 12.) Korm. on the certification of immunity against the coronavirus (mandatory vaccination of healthcare employees)
          Number of the Decision:
          .
          3038/2022. (I. 31.)
          Date of the decision:
          .
          01/18/2022
          .
          .