A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 788. § (1) bekezdés, 793. § (3) bekezdés, 794. § (1) bekezdés b) és d) pontjai, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság 6.Kbkf.10.018/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 788. § (1) bekezdés, a 793. § (3) bekezdés, a 794. § (1) bekezdés b) és d) pontjai, valamint az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján a Szegedi Törvényszék Kb.II.4/2021/3. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság 6.Kbkf.10.018/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
[2] Az indítványozó 2020. október 14-én feljelentést tett Á. É. rendőr őrmester és G. Cs. rendőr főtörzsőrmester ellen hivatali visszaélés bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 305. § c) pont], amelyet a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – elutasított. A határozat ellen az indítványozó fellebbezést terjesztett elő, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség 2020. október 30-án kelt határozatával elutasított. Az indítványozó ezt követően pótmagánvádlóként 2021. január 12-én vádindítványt nyújtott be a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsához Á. É. rendőr őrmester I. rendű és G. Cs. rendőr törzsőrmester II. rendű terhelt ellen a Btk. 305. § c) pontjába ütköző és aszerint minősülő hivatali visszaélés bűntette és a Btk. 165. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés szerint minősülő foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette miatt.
[3] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa 2021. február 24-én kelt Kb.II.4/2021/3. számú végzésével a vádindítványt elutasította, mert a pótmagánvádló jogi képviselővel nem rendelkezett. Az indítványozó a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, mert álláspontja szerint nincs észszerű indoka annak, hogy a pótmagánvádlói fellépést a jogalkotó ügyvédi képviselethez kösse és ezzel a vagyonos és vagyontalan sértettek között különbséget tegyen.
[4] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság 2021. május 19-én véglegessé vált 6.Kbkf.10.018/2021/2. számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta.
[5] 2021. június 21-én az indítványozó az Alkotmánybírósághoz az Abtv. 26. § (1) bekezdésén és az Abtv. 27. § (1) bekezdésén alapuló alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Be. 788. § (1) bekezdés, a 793. § (3) bekezdés, a 794. § (1) bekezdés b) és d) pontjai alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján a Szegedi Törvényszék Kb.II.4/2021/3. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság 6.Kbkf.10.018/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. A támadott határozatok és az abban foglalt jogszabályi rendelkezések álláspontja szerint az Alaptörvény II. cikkében, XV. cikk (1)–(2) bekezdésében, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt jogait sértik.
[6] 2021. július 29-én benyújtott indítvány-kiegészítésében az indítványozó alkotmányjogi panaszát kiegészítette, amelyben lényegében az alkotmányjogi panaszban foglaltakat ismételte meg és foglalta egységes szerkezetbe (a továbbiakban együtt: alkotmányjogi panasz).
[7] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadhatósági feltételeknek.
[8] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 26. § (1) bekezdés és az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbkf.10.018/2021/2. számú végleges végzése 2021. május 19-i keltezésű, az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdés és az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszát 2021. június 15-én – határidőben – postára adta az Alkotmánybírósághoz címezve.
[9] Az Abtv. 26. § (1) bekezdés és az Abtv. 27. § (1) bekezdés alapján benyújtott indítvány csak részben felel meg az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésben foglalt, a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [az Abtv. 26. § (1) bekezdés, 27. § (1) bekezdés], a támadott jogszabályi rendelkezések és bírósági határozatok megjelölését [Be. 788. § (1) bekezdés, 793. § (3) bekezdés, 794. § (1) bekezdés b) és d) pontjai, továbbá a Szegedi Törvényszék Kb.II.4/2021/3. számú végzése, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság 6.Kbkf.10.018/2021/2. számú végzése], az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [Alaptörvény II. cikk, XV. cikk (1)–(2) bekezdés, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdés]. Az indítvány kifejezett kérelmet tartalmaz továbbá abban a tekintetben, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott jogszabályi rendelkezések és a támadott bírósági határozatok alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.
[10] Az Abtv. 26. § (1) bekezdésén és az Abtv. 27. § (1) bekezdésen alapuló indítvány az Alaptörvény II. cikk, XV. cikk (1)–(2) bekezdés, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdés tekintetében nem tartalmaz alkotmányjogi szempontból értékelhető indokolást.
[11] Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint ilyen indokolás hiányában a kérelem nem felel meg a határozottság – az Abtv. 52. § (1b) bekezdésben rögzített – követelményének, így annak elbírálására nincs lehetőség {legutóbb: 3215/2015. (XI. 10.) AB végzés, Indokolás [8], valamint pl. 3199/2015. (X. 14.) AB végzés, Indokolás [22]; 3192/2015. (X. 7.) AB végzés, Indokolás [23]; 34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212]; 3149/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [27]}.
[12] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó az alkotmányjogi panasznak alapul szolgáló büntető ügyben pótmagánvádló volt, így az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint érintettnek tekinthető {legutóbb pl. 3127/2019. (VI. 5.) AB határozat, Indokolás [21]; 3245/2018. (VII. 1.) AB határozat, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság rögzítette továbbá, hogy az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
[13] Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a továbbiakban az Abtv. 26. § (1) bekezdésén alapuló alkotmányjogi panasz vonatkozásában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt bírósághoz fordulási jog, míg az Abtv. 27. § (1) bekezdésén alapuló panasz vonatkozásában az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésből levezetett bírói indokoláshoz való jog tekintetében folytatta vizsgálatát.
[14] 3. Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[15] 3.1. Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdésén alapuló alkotmányjogi panaszában azt állította, hogy a pótmagánvádas eljárásban a Be. támadott rendelkezései alapján kötelező jogi képviselet sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljárás részjogosítványát képező bírósághoz fordulás jogát.
[16] Az indítványozó álláspontja szerint a kötelező jogi képviselet miatt a bírósághoz forduláshoz való joga szükségtelenül és aránytalanul korlátozott. A bíróságok azon kioktatására, amely szerint pártfogó ügyvéd igénybevételének engedélyezése érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat, kifejtette, hogy a névjegyzéken szereplő ügyvédek nem megfelelő színvonalú munkát végeznek, leterheltségükre hivatkozással bármikor felmentésüket kérhetik a jogi segítségnyújtást szolgáló kirendelés alól, továbbá a hatóságok irányában részrehajlók annak érdekében, hogy kirendeléseket kapjanak. Vagyontalansága viszont megakadályozza abban, hogy számára megfelelő ügyvédet hatalmazzon meg, ezért a jogi képviselő kötelező igénybe vételére vonatkozó Be. rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését tartja szükségesnek.
[17] A Be. jogalkotói indokolása szerint „[a] pótmagánvádas eljárásban a sértett kötelező jogi képviselete megteremtésének alapvető oka az volt, hogy a törvény elejét vegye a pótmagánvádló alaptalan fellépésének. Mind a vádindítvány megszerkesztéséhez, mind a vád képviseletének hatékony ellátásához ugyanis szaktudás szükséges.” Az ehhez szükséges szaktudással rendelkező jogi segítők a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény szabályai szerint vehetők igénybe. A pótmagánvádas eljárásban a támadott jogszabályi rendelkezések által előírt kötelező jogi képviselethez szükséges szakértelemmel rendelkező jogi képviselők tehát a rászorulók számára is elérhetők. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában foglalt indokolás a konkrét ügyben eljáró ügyvédek munkájának kritikáját tartalmazza, amely nem alkotmányjogi, hanem adott esetben ügyvédi etikai vagy fegyelmi kérdés. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint annak vizsgálata, hogy a kirendelt ügyvéd a büntetőeljárásban milyen színvonalú munkát végzett, nem az Alkotmánybíróság feladata {3046/2019. (III. 14.) AB határozat, Indokolás [94]; 3168/2020. (V. 21.) AB végzés, Indokolás [25]}. Mindezek alapján az indítványban foglaltak nem vetik fel a támadott jogszabályi rendelkezések tekintetében az alaptörvény-ellenesség kételyét, illetve nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
[18] 3.2. Az indítványozónak az Abtv. 27. § (1) bekezdésen alapuló alkotmányjogi panaszában kifejtett álláspontja szerint a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.10.018/2021/2. számú határozata megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből levezetett bírói indokolási kötelezettséget, mert ezekre az érveire álláspontja szerint a bíróságok nem adtak megfelelő választ.
[19] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott bírósági határozat indokolásában az Ítélőtábla kifejtette, hogy amennyiben nem tudott az indítványozó jogi képviseletről gondoskodni, akkor személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhatott volna, de ezzel a lehetőséggel nem élt, így jogi képviselet hiányában a pótmagánvádlóként történő fellépését a másodfokú bíróság elutasította (támadott végzés 2. oldal 2–4. bekezdés).
[20] Az Alkotmánybíróság emlékeztet következetes álláspontjára, amely szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {lásd pl. 30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}. Jelen ügyben tehát a másodfokú bíróság által adott indokolás nem veti fel az ügy érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét, illetve nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
[21] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az az Abtv. 26. § (1) bekezdése és az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írt befogadási kritériumoknak. Erre tekintettel az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.
Dr. Juhász Miklós s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Miklós s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Miklós s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Imre
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Juhász Miklós s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Miklós s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
alkotmánybíró helyett
. |
. |