English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01334/2022
Első irat érkezett: 06/07/2022
.
Az ügy tárgya: A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 75/B. § (5) bekezdése és a Fővárosi Törvényszék 20.Bpkf.6908/2022/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (fogvatartási körülmények miatti kártalanítás, kérelmezési határidő)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/15/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján - a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 75/B. § (5) bekezdése és a Fővárosi Törvényszék 20.Bpkf.6908/2022/2. számú végzése, valamint a Fővárosi Törvényszék 27.Bv.500/2022/9. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri.
Az indítványozó a Bv. tv. alapján kártalanítási kérelmet terjesztett elő. Kérelmének a bv. intézet parancsnoka nem adott helyt, ezért felterjesztésre került a Fővárosi Törvényszékre. Az elsőfokú bíróság az indítványozó kártalanítás iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott.
A Bv.tv. 75/B. § (5) bekezdése szerint a kártalanítási kérelem attól a naptól számított hat hónapon belül terjeszthető elő, amelyen az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek.
Az indítványozó álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenesen korlátozza a kérelmezési határidőt 6 hónapra az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűnésétől számítva, ezzel az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát sértve. A kártalanítási eljárás, bár a Bv.tv.-ben került szabályozásra, alapvetően polgári jogi jellegű intézmény. A polgári jogban az általános elévülési idő 5 év, amire tekintettel sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogot a kártalanítási ügyekben a 6 hónapos kérelmezési időhatár. .
.
Támadott jogi aktus:
    a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 75/B. § (5) bekezdés
    a Fővárosi Törvényszék 20.Bpkf.6908/2022/2. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 27.Bv.500/2022/9. számú végzése
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1334_5_2022_indegys_anonim.pdfIV_1334_5_2022_indegys_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3177/2023. (IV. 6.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 03/21/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.03.21 9:30:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3177_2023 AB végzés.pdf3177_2023 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      1. Az Alkotmánybíróság a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. 75/B. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

      2. Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 27.Bv.500/2022/9. számú végzése, továbbá a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 20.Bpkf.6908/2022/2. számú végzése alap­törvény-­ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Kovács Arthur ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése, valamint 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
      [2] Az indítványozó – hiánypótlásra történt felhívását követően kiegészített – alkotmányjogi panaszában a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 75/B. § (5) bekezdése, valamint a Fővárosi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 27.Bv.500/2022/9. számú végzése, továbbá a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 20.Bpkf.6908/2022/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

      [3] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege – a bírósági döntésekben megállapított tényállás és az indítványozó előadása alapján – a következőképpen foglalható össze.
      [4] Az indítványozó kártalanítás iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetnél, a 2005. október 13. és 2021. augusztus 14. között különböző büntetés-végrehajtási intézetekben foganatosított fogva­tartása alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményei miatt. A kérelemben akként nyilatkozott, hogy az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt nem indított eljárást sem az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továb­biakban: EJEB), sem magyar polgári bíróság előtt. A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet a 2022. február 3-án kelt 30514-10/50-l/2022.kárt. számú határozatával a kártalanítási kérelmet – a Bv. tv. 75/F. § (1) bekezdés a) ­pontja, valamint 75/E. § a) pontja alapján – visszautasította, majd a kérelmet a Bv. tv. 75/J. § (1) bekezdése szerinti ügyintézés céljából megküldte a bíróságnak.
      [5] A Fővárosi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 27.Bv.500/2022/9. számú végzésével az indítványozó kártalanítási kérelmét elutasította. Végzése indokolásában kiemelte, hogy a fogvatartást – a 30 napot meghaladó megszakadására figyelemmel – két időszakra bontotta, és külön-külön vizsgálta az eljárás lefolytatásának a törvényi feltételeit. Ennek eredményeképpen az indítványozónak a 2005. november 28. és 2021. június 28. napja között töltött fogvatartás alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményei miatti kártalanítás iránti kérelmét – elkésettség címén – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Továbbá az indítványozó által a 2021. június 29. és 2021. augusztus 13. napja között töltött fogvatartás alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményei miatt előterjesztett kártalanítás iránti kérelmét – mint alaptalant – elutasította. Az elsőfokú bíróság az utóbbi időszak tekintetében megállapította, hogy annak valamennyi napján biztosítva volt a jogszabályi előírásoknak meg­felelő elhelyezés.
      [6] Az elsőfokú bíróság végzését a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 20.Bpkf.6908/2022/2. számú végzésével – az elsőfokú végzés érdemét nem érintő minimális pontosítás mellett – helybenhagyta.

      [7] 3. Az indítványozó a fent ismertetett előzményeket követően fordult alkotmányjogi panaszával az Alkotmánybírósághoz. Álláspontja szerint a Bv. tv. 75/B. § (5) bekezdése, valamint – az alaptörvény-ellenesnek vélt ­jog­szabályi rendelkezés alkalmazása folytán – a Fővárosi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 27.Bv.500/2022/9. számú végzése, továbbá a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 20.Bpkf.6908/2022/2. számú végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, az alábbiak szerint. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenesen rövidre szabja a kártalanítás kérelem benyújtására nyitva álló határidőt. Érvelése szerint a kártalanítási eljárás, alap­vetően polgári jogi jellegű jogintézmény, erre utal szerinte a Bv. tv. 75/B. §-a is. A polgári jogban az általános elévülési idő 5 év, míg az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt benyújtható kártalanítási kérelem előterjesztésére 6 hónapos jogvesztő határidőt határozott meg a jogalkotó a jogsértő helyzet megszűnésétől számítva, aminek – az indítványozó álláspontja szerint – nincs semmiféle észszerű indoka. Szerinte a fogvatartottak jelentős részének problémát okozhat a kártalanítási kérelem előterjesztése, akár az írni, olvasni tudás hiánya, akár mentális állapotuk folytán, illetve a büntetés-végrehajtási intézetekben korlátozottak lehetnek a kapcsolattartási lehetőségek is. Álláspontja szerint a kártalanítás mint polgári jogi jellegű jogintézmény tekintetében az biztosítja a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, ha a jogalkotó nem korlátozza töredékére a kérelmezési határidőt az általános polgári jogi elévüléshez képest, hiszen azt semmiféle gyakorlati ok nem indokolja. A fentiekből következően szerinte a Fővárosi Törvényszék végzése alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezésen alapul, ezért sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését.

      [8] 4. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A (2) bekezdés alapján a tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, ezek között a 26–27. § szerinti érintettséget, az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a vissza­utasítás indokát. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát egyrészt az Abtv. 26. § (1) bekezdésére, másrészt az Abtv. 27. §-ára alapította. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróságnak mindkét panasztípus esetén vizsgálnia kellett a befogadási feltételek teljesülését.
      [9] Az Alkotmánybíróság vizsgálata eredményeként megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az alábbiak szerint nem fogadható be.

      [10] 4.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 30. § (1) bekezdésben meghatározott hatvan napos határ­időben nyújtotta be. A jogorvoslattal már nem támadható végzés az ügy érdemében hozott döntésnek minősül, így alkotmányjogi panasszal támadható. Az indítványozó alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói ­jogosultsággal rendelkezik, érintettsége – az Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel – ­fennáll. Az indítványozó jogi képviselője a meghatalmazását csatolta.

      [11] 4.2. Az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panaszában a Bv. tv. 75/B. § (5) bekezdése alap­törvény-ellenességét az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben állította. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti részében a határozott kérelem törvényi követelményeinek megfelel, így a befogadhatóság további feltételeinek meglétét az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben vizsgálta.
      [12] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmány­bíróság érdemi eljárását {például: 3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; illetve 34/2013. (XI. 22.) AB hatá­rozat, Indokolás [18]}.
      [13] Az Abtv. 31. § (1) bekezdése szerint ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, vala­mint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással – ha a körülmények alapvetően nem változtak meg – nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának.
      [14] Az Alkotmánybíróság az Abtv. fenti rendelkezésekre tekintettel a következőket állapította meg. Az Alkotmánybíróság a Bv. tv. indítványozó által támadott 75/B. § (5) bekezdését még nem, azonban a támadott rendelkezéssel szövegében teljesen megegyező, korábban hatályos rendelkezését már vizsgálta. Az Alkotmánybíróság a 3295/2018. (X. 1.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) a Bv. tv. 10/A. § (4) bekezdés első két mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az Alkotmánybíróság abban az ügyben a támadott rendelkezésnek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével való állított ellentétét vizsgálta, és kimondta, hogy a Bv. tv. 10/A. § (4) bekezdés első két mondata a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát nem sérti. A jelen ügyben az indítványozó a Bv. tv. 75/B. § (5) bekezdésének az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével való ellentétét állította, így az Abtv. 31. § (1) bekezdése szerinti ítélt dolog megállapításának nem volt helye. Az Alkotmánybíróság mindazonáltal az Abh.-ban foglaltakat a jelen ügyben is irányadónak tekintette.
      [15] Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga sérelmét arra hivatkozva állította, hogy nincsen észszerű indoka annak, hogy a kártalanítási kérelem benyújtására a támadott rendelkezés jogvesztő határidőt ír elő annak ellenére, hogy szerinte polgári jogi jellegű jogintézményről van szó, így az 5 éves elévülési idő kellene, hogy irányadó legyen ezekben az ügyekben is.
      [16] Az Alkotmánybíróság a már hivatkozott határozatában rögzítette, hogy az „alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás jogintézményét a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló 2016. évi CX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) iktatta be a Bv. tv.-be. Az új szabályozás 2017. január 1-jén lépett hatályba. A törvényjavaslatot a Kormány nevében eljáró igazságügyi miniszter nyúj­totta be az Országgyűlésnek. A javaslat indokolásában úgy fogalmazott, hogy a módosítás annak elérésére irányul, hogy az EJEB »elvárásainak megfelelő hatékony hazai jogorvoslat keretében, hazai fórum előtt legyenek orvosolhatók a zsúfolt körülmények közötti fogvatartás miatti jogsérelmek, egy új, sui generis jogintézményként vezeti be a jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító kártalanítási eljárást.«” (Abh., Indokolás [25])
      [17] Az Indokolás [29] bekezdésében pedig kihangsúlyozta az Alkotmánybíróság, hogy „[a] jogalkotó az adott esetben az alkotmányos szempontokra is figyelemmel, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti jogosulti kör számára kellő körültekintéssel határozta meg a kártalanítási igény érvényesítésének módját, határidejét. Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban a kérdésben, hogy ha az igényérvényesítésre vonatkozó szabályozás nem sérti a bírósághoz fordulás jogát, vagyis »garantálja a jogok bíróság előtti érvényesítésének lehetőségét, akkor annak időmeghatározásában a törvényhozó cselekvési szabadsága már meglehetősen nagy.« Az igényérvényesítési időtartamok meghatározása »a jogviszonyok alanyi, tárgyi, tartalmi és egyéb szempontjain és különféle jog- és gazdaságpolitikai megfontolásokon is nyugodhat« (3/D/2005. AB határozat, ABH 2006, 1724, 1729)” (Abh., Indokolás [29]).
      [18] Az Alkotmánybíróság szerint a kártalanítási eljárás szabályozásával a jogalkotó olyan rendelkezéseket – és a fent hivatkozott jogalkotói indokolás szerint sui generis jogintézményt – iktatott be a Bv. tv.-be, melyek jogosultságokat állapítanak meg a fogvatartottak számára. Az Alkotmánybíróság szerint addig, amíg a határidő a jogérvényesítést nem teszi ab ovo lehetetlenné, addig nem valósul meg az Abtv. 29. §-ban rögzített egyik feltétel sem. A fentieknek megfelelően az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányjogi panaszban rögzített érvek nem alkalmasak arra, hogy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét felvessék vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést megalapozzanak {hasonlóan lásd: 3060/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [41]}.

      [19] 4.3. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta azt is, hogy bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány a törvényi követelményeknek megfelel-e. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt – egyéb feltételek megléte mellett – abban az esetben fogadja be, amennyiben az az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt határozott kérelmet tartalmaz. E rendelkezésnek megfelelően a kérelem többek között akkor határozott, ha tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]; továbbá indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jog­szabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont].
      [20] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt kritériumainak csak részben tesz eleget. Az indít­ványozó alkotmányjogi panasza kizárólag azon alapul, hogy mind az első-, mind a másodfokú bíróság alaptörvény-­ellenes jogszabályi rendelkezést alkalmazott, a fentieken túl azonban a támadott végzések vélt alaptörvény-ellenességére vonatkozóan semmilyen alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem adott elő. E tekintetben tehát az alkotmányjogi panasz a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában felsorolt kritériumoknak nem felel meg, így azt az Alkotmánybíróság a támadott végzések állított alaptörvény-ellenességét érdemben nem vizsgálta.

      [21] 5. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontjában, továbbá az Abtv. 29. §-ában foglalt követelményeknek, ezért nem fogad­ható be. Az Alkotmánybíróság erre tekintettel az alkotmányjogi panaszt, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Márki Zoltán s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          alkotmánybíró




          . Dr. Schanda Balázs s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Márki Zoltán s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          06/07/2022
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against section 75/B (5) of the Act CCXL of 2013 on the Execution of Punishments, Criminal Measures, Certain Coercive Measures and Confinement for Administrative Offences and the ruling No. 20.Bpkf.6908/2022/2 of the Budapest-Capital Regional Court (compensation due to the conditions of detention, time limit for application)
          Number of the Decision:
          .
          3177/2023. (IV. 6.)
          Date of the decision:
          .
          03/21/2023
          .
          .