A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
1. Az Alkotmánybíróság az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.223/2015/7. sorszámú ítélete, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 12. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz folytán indult, 2016. május 2-án felfüggesztett eljárást tovább folytatja.
2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján 2016. február 23-án előterjesztett alkotmányjogi panaszában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és 26. § (2) bekezdése alapján kérte az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. november 16-án hozott 9.K.27.223/2015/7. sorszámú ítélete, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 12. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] Az indítványozó 2009. május 15. napján egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Az egységes kérelemben területalapú támogatás (SAPS), és kedvezőtlen adottságú területek területalapú támogatása (KAT) jogcímeken igényelt támogatást. Mindkét kérelem esetében a lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredményeként az elsőfokú hatóság elutasító döntést hozott, a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntéseit helybenhagyta. Az indítványozó kérte a döntések bírósági felülvizsgálatát, a bíróság egyesítette az ügyeket, a helyszíni ellenőrzés hibái miatt a határozatokat hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv alapján az indítványozónál a kölcsönös megfeleltetés (KMF) feltételeinek ellenőrzését is elvégezték. A KMF feltételek megsértését megállapító határozat „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a hatósághoz, majd jogerőre emelkedett. E döntés alapján az indítványozót külön döntésben szankcióval sújtották, melynek mértéke a következő három évben megítélt támogatások 40%-a. E döntés bírósági felülvizsgálatát az indítványozó nem kérte. A támogatási kérelem tárgyában született korábbi bírói döntés alapján megismételt eljárásokban ugyanakkor alkalmazták a 40%-os levonást, ezért az indítványozó ismét bírósághoz fordult, azonban az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.223/2015/7. számú ítéletében az indítványozó keresetét elutasította. Az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg az indítványozó felülvizsgálati kérelmet is benyújtott. Az Alkotmánybíróság eljárását a Kúria döntésének meghozataláig felfüggesztette.
[3] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, mert a hatóság és a bíróság olyan határozat alkalmazásával állapított meg szankciót, mely jogsértő jegyzőkönyvön alapul, és az ügyintézési határidőt nem tartalmazza egyik határozat sem. Sérült továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert az ítélet nem tartalmazza a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeket. Továbbá a határozat nem egyeztethető össze a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság követelményével. A megsemmisíteni kért jogszabályt azért nem alkalmazta a bíróság az ítéletében, mert a hatóságok és a bíróságok részéről jogvita folyik arról, hogy a hatóságnak a jogsértés észlelését követően meg kell-e indítania a határozatok visszavonására, megsemmisítésére irányuló eljárásokat, és kell-e ebben a tárgyban döntést hoznia.
[4] 2. Az eljárás felfüggesztését követően, az Alkotmánybíróság 1005/2016. (VI. 22.) AB Tü. határozatával a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedően módosította ügyrendjét. Az Ügyrend 32. § (3) bekezdése értelmében az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el. Ebben az esetben a benyújtott alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható. Az Alkotmánybíróság ezért az eljárása továbbfolytatásáról döntött, és az indítványt a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásra tekintettel – az egyéb feltételek vizsgálata nélkül – visszautasította.
[5] A Kúria döntését követően ugyanakkor – az Abtv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – az alkotmányjogi panasz indítvány előterjesztésének lehetősége továbbra is fennáll [Ügyrend 32. § (4) bekezdés].
[6] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította.
Dr. Varga Zs. András s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró |
. |