Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.IV.20.158/2022/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó egy országos sportági szakszövetség tagszervezete nevében feljelentést tett az országos szakszövetség ellen az utóbbi számára juttatott állami támogatások - általa gyanítottan - jogszerűtlen felhasználása miatt. A feljelentésről a sajtó is beszámolt, aminek nyomán az országos szakszövetség elnöksége a tagszervezeti vezetők számára elektronikus levélben tájékoztatást küldött. Az e levélre küldött válasz e-mailben az indítványozó azonos címzetti körnek megküldte a feljelentése okainak összefoglalóját és annak lényegét, valamint az e-mailhez csatolta a feljelentése szövegét is. A feljelentés összefoglalóját közösségi oldalán is közzétette. Ezt követően több gazdasági társaság (az alapügy I-XVI. rendű felperese) keresetet terjesztett elő az indítványozó ellen, amelyben annak megállapítását kérték, hogy az indítványozó a feljelentés e-mailben való továbbításával megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogukat, mivel ezzel az indítványozó azt a látszatot keltette, hogy a felperesek - fiktív számlázások révén - bűncselekmények elkövetésében vettek részt. AZ elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott, amit a másodfokú bíróság megváltoztatott, és a keresetet elutasította. A Kúria felülvizsgálati ítéletével végül - a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezés megváltoztatásával és az ítélet pontosításával - az elsőfokú ítéletet hagyta helyben. A Kúria a döntés elvi tartalmaként megállapította, hogy a feljelentőnek az a cselekménye, hogy a feljelentését, amelyben különböző bűncselekmények elkövetését állítja a feljelentett terhére, oly módon hozza nyilvánosságra, hogy azt levélben megküldi nagy számú címzett részére, attól függetlenül sérti a felperes jóhírnevét, hogy a feljelentéssel önmagában nem sért személyiségi jogot.
Az indítványozó a Kúria ítéletének alaptörvény-ellenességét, ezen belül a véleménynyilvánítási joga és a tisztességes bírósági eljráshoz való joga megsértését állítja. Arra hivatkozik, hogy a Kúria az ügy alapjogi vonatkozásaira nem volt tekintettel, így nem vette figyelembe, hogy az indítványozó a sérelmezett közlést közügyeket érintő vitában továbbította, ebből következően az indokolás is hiányos, mivel az alapjogi vonatkozások vizsgálatáról a Kúria nem adott számot. Álláspontja szerint az ügyre nem alkalmazható a Kúria ítéletének elvi tartalma, mivel az alapügy felperesei nem voltak azonosak a feljelentett személyekkel, ezen túlmenően mind a levélben, mind az annak mellékletét képező feljelentésben kizárólag gyanút fogalmazott meg, így a közlés olyan véleménynek minősül, ami a jóhírnév megsértésére nem alkalmas. .
. |