English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01770/2018
Első irat érkezett: 12/03/2018
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.III.21.019/2018/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kártérítés, szerencsejáték törvény)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/15/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.III.21.019/2018/2. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.262/2017/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy a Magyar Állam alperes ellen jogalkotással okozott kár megtérítése iránt keresetet nyújtott be. A kereset egyik alapja az államháztartás stabilitását biztosító egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény volt. A kereset másik tárgya a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény által az indítványozónak okozott károk megtérítése volt.
Mindkét jogszabályt a C-98/14. szám alatti ítéletében az Európai Unió Bírósága is vizsgálta.
Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott, azonban a másodfokú bíróság a keresetet teljes terjedelmében elutasította. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította.
Az indítványozó véleménye szerint a Kúria a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre irányadó szabályozására hivatkozással utasította vissza felülvizsgálati kérelmét mint elkésettet. Azonban a Kúria eljárása azt mutatja, hogy a Kúria maga sem tekintette az eljárást kiemelt jelentőségűnek, hiszen nem járt el soron kívül.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való jogát, mivel a bírósági eljárásban sérelmezett jogszabályi rendelkezések olyan adózási környezetet teremtettek, amely az indítványozó által üzemeltetett pénznyerő automaták nagy részénél a nettó játék-bevételt meghaladta. Az indítványozó véleménye szerint az általa sérelmezett szabályozás diszkriminatív, sérti az elkobzó jellegű adók tilalmának elvét, ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti egyenlő bánásmód alapvető elvével.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.III.21.019/2018/2. számú végzés, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.262/2017/8. számú ítélet
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
O) cikk
XIII. cikk
XV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXX. cikk
40. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1770_0_2018_inditvany_anonim.pdfIV_1770_0_2018_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3033/2020. (II. 24.) AB végzés
    .
    Az ABH 2020 tárgymutatója: alkotmányossági felülvizsgálat és a ténybíráskodás határai; mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség; tisztességes eljáráshoz való jog mint hatékony bírói jogvédelem (bírósághoz fordulás joga); érdemi; vagy az eljárást befejező döntés; indítványozói jogosultság
    .
    A határozat kelte: Budapest, 02/11/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.02.11 8:45:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3033_2020 AB végzés.pdf3033_2020 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.III.21.019/2018/2. számú végzése alaptörvény-elleneségének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője (dr. Lajer Zsolt ügyvéd) útján, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria Pfv.III.21.019/2018/2. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.262/2017/8. számú ítélete alaptörvény-­ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.

    [2] 1.1. A megelőző peres eljárásban az indítványozó felperesként vett részt. Keresetében jogalkotással okozott kár jogcímén 2.388.839.749 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
    [3] Az elsőfokú bíróság a rész- és közbenső ítéletével az indítványozónak az államháztartás stabilitását biztosító egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 27. §-ára alapított keresetét elutasította. Emellett a bíróság megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik (i) az indítványozóval szemben a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták fejlesztésével, megrendelésével, szállításával kapcsolatban az indítványozó által megkötött szerződések folytán a vagyonában beállott értékcsökkenés; (ii) az indítványozóval szemben a pénznyerő automata üzemeltetésére szolgáló bérlemények felkutatásával és bérleményekkel kapcsolatos ügyintézésre vonatkozó szerződéses kötelezettsége teljesítésével a vagyonában beállott értékcsökkenés; (iii) indítványozóval szemben a játékterem engedélyezés során felmerült költségekkel kapcsolatban keletkezett, az indítványozó vagyonában beállott értékcsökkenés; (iv) indítványozóval szemben a szerver alapú pénznyerő automaták üzemeltetésével kapcsolatban elmaradt haszna címén felmerült kára megtérítéséért. Az elsőfokú bíróság ezt meghaladóan az indítványozónak a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény 5. §-ára, 8. §-ára és 10. §-ára alapított keresetét elutasította.
    [4] A másodfokú bíróság az elsőfokú rész- és közbenső ítéletet részben megváltoztatta, és az indítványozó teljes keresetét elutasította, egyebekben a rész- és közbenső ítéletet helybenhagyta. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.
    [5] A Kúria végzésének indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a 29.P.23.202/2016/9-I. számú végzésével tájékoztatta a peres feleket, hogy a perben – a 400.000.000 forint összeget meghaladó pertárgyértékre tekintettel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) Ötödik Rész XXVI. Fejezetében foglalt kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó szabályok szerint jár el.
    [6] A Kúria hivatkozott a Pp. 386/I. §-ra, amely szerint a kiemelt jelentőségű perekben a 272. § (1) bekezdés alapján benyújtott felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.
    [7] A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság jogerős határozata az indítványozó részére 2018. már­cius 8-án került kézbesítésre. Az indítványozó a felülvizsgálati kérelmet 2018. május 4-én nyújtotta be elektronikus úton. Az indítványozó a határidő elmulasztására vonatkozó igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
    [8] A Kúria a fentiek alapján az elkésett felülvizsgálati kérelmet a Pp. 386/I. §-a, és a 270. § (1) bekezdése szerint irányadó 237. §-a alapján hivatalból elutasította.

    [9] 1.2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.III.21.019/2018/2. számú végzésének alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében állította. Az indítványozó emellett a támadott bírói döntések vonatkozásában az Alaptörvény O) cikkének, XIII. cikkének, XV. cikk (2) bekezdésének, XXX. cikkének és 40. cikkének a sérelmére hivatkozott.
    [10] Az indítványozó a Kúria végzésének állított alaptörvény-ellenessége körében előadta, hogy álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárás azt mutatja: a Kúria maga sem tekintette az eljárást a Pp. XXVI. Fejezete értelmében vett kiemelt jelentőségűnek, mert ha a kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó szabályokat alkalmazta volna, akkor a Pp. 386/B. §-a szerint soron kívül kellett volna eljárnia. Ezzel szemben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a benyújtását követő négy hónapot követően vizsgálta meg, és utasította el.
    [11] Az indítványozó hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) által meghozott Yagtzilar és mások kontra Görögország (41727/98., 2001. december 6.) ügyre, amelyben az EJEB megállapította: nem tekinthető fair-nek az az eljárás, amelyben a bíróság a kérelmezőkkel az eljárás olyan késői szakaszában közli, hogy a keresetük elkésett, hogy az egyszer és mindenkorra megfosztja őket a jogérvényesítés lehetőségétől. Az EJEB gyakorlatában ilyen esetben megállapítható a bírósághoz fordulás jogának a sérelme.
    [12] A fentiek alapján az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésén alapuló tisztességes bírósági eljáráshoz való joga sérelmét állította.
    [13] Az indítványozó az Alaptörvény XIII. cikkének a sérelmét azért állította, mert a jogalkotó a 2011. évi CXXV. törvény és a 2012. évi CXLIV. törvény megalkotásával olyan jogszabályi környezetet teremtett, amelynek következtében az indítványozót jelentős kár érte, amely váromány formájában tulajdonjogi védelmet élvez.
    [14] Az indítványozó álláspontja szerint azzal, hogy az ítélőtábla és a Kúria a kárigény létét tagadta, megakadályozták a kár megtérítését, így „tették teljessé és visszafordíthatatlanná a károkozást”.
    [15] Az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének és XXX. cikkének állított sérelme körében hivatkozott a királyi Curia 1888. május 18-án meghozott 40. számú teljes ülési határozatára. E szerint „a közjó fenntartásához és előmozdításához minden egyes állampolgár csak aránylag tartozik hozzájárulni. Egyeseknek a vagyonát nem követelheti az állam áldozatul, ingyen, a többiek javára.”
    [16] Az indítványozó e körben hivatkozott továbbá a Curia eseti döntéseire, az 1902-ben előterjesztett Polgári Törvénykönyv tervezetéhez fűzött miniszteri indokolásra, és az EJEB Vékony kontra Magyarország (65681/13., 2015. június 1.) ügyében hozott ítélet 29., 33. és 35. pontjában foglaltakra.
    [17] A fentiekre tekintettel az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmánybíróságnak meg kell állapítania, hogy megengedhetetlen „azon alkotmányellenes joggyakorlat, amely a kárigény létét jogalkotással okozott károk esetében elvi alapon tagadja”.
    [18] Az indítványozó hivatkozott a 26/2013. (X. 4.) AB határozatban foglaltakra, amelyben az Alkotmánybíróság – az indítványozó értelmezése szerint – megállapította, hogy a jogalkotó a 2012. évi CXLIV. törvény megalkotásával az érintetteknek kárt okozott, és az érintettek kártalanításának kötelezettsége a jogállamiságból eredő elvárás. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó az érintettek kártalanításáról nem gondoskodott, az indítványozó kérte azt is, hogy „a t. Alkotmánybíróság szíveskedjen a mulasztást észlelni és hivatalból határidőt tűzni a kártalanítást megállapító jogszabály meghozatalára”.

    [19] 2. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.

    [20] 2.1. Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság törvényi feltételeinek vizsgálata során megállapította, hogy az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésén alapuló törvényi feltételeinek csak részben tesz eleget.
    [21] Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanis, hogy az indítványozó az Alaptörvény XIII. cikkének, XV. cikk (2) bekezdésének és XXX. cikkének a sérelmét pusztán állította, azonban a kérelem nem tartalmazza „az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], illetve az „indítványban foglalt kérelem részletes indokolását” [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: nem alkalmas az indítvány az érdemi elbírálásra, ha megjelöli ugyan az Alaptörvénynek azt a rendelkezését, amelyet sérülni vél, de nem indokolja meg – nem tartalmaz részletes érvelést arra ­vonatko­zóan –, hogy az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével miért ellentétes a bírói döntés {3075/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [19]; 3231/2016. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [26]}. Az elégtelen indokolás miatt akadálya az érdemi elbírálásnak az is, ha a támadott bírói döntés és az Alaptörvény megjelölt rendelkezése között nem állapítható meg összefüggés, vagy az alkotmányjogi értelemben nem releváns {3067/2016. (IV. 11.) AB végzés, Indokolás [13]; 3187/2017. (VII. 14.) AB végzés, Indokolás [9]; 3198/2017. (VII. 21.) AB végzés, Indokolás [9]; 3063/2018. (II. 20.) AB végzés, Indokolás [27]}.
    [22] Az Abtv. 27. §-án alapuló indítványnak – az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének f) pontja szerint – kifejezett kérelmet kell tartalmaznia a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára. Az indítványozó indítványában kérte azt is, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg jogalkotó általi mulasztást, és hivatalból tűzzön határidőt a kártalanítást megállapító jogszabály meghozatalára.
    [23] Az Abtv. 46. § (1)–(2) bekezdése a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását nem önálló eljárásként, hanem az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során alkalmazható jogkövetkezményként szabályozza. Ebből következik, hogy mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére nincs jogszabályi lehetőség {3202/2018. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [19]; 3320/2017. (XI. 30.) AB végzés, Indokolás [27]; 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [62]}. Ennek következtében az indítványozó ilyen tartalmú indítvány előterjesztésére nem jogosult.

    [24] 2.2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának a törvényi feltétele [Abtv. 27. § a) pont, 52. § (1b) bekezdés b) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget, ugyanis az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot az Alaptörvény O) cikke és 40. cikke {3054/2019. (III. 14.) AB végzés, Indokolás [26]}.

    [25] 2.3. Az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasznak a bírói döntések közül csak a bírósági eljárást – az ügy érdemében hozott vagy egyéb határozattal – befejező döntések ellen van helye {például 3090/2014. (IV. 1.) AB végzés, Indokolás [22]; 3131/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3279/2017. (XI. 2.) AB végzés, Indokolás [7]; 3168/2018. (V. 18.) AB végzés, Indokolás [38]–[41]}. A bírósági eljárást – egyéb határozattal – befejező bírói döntések minősítése során az Alkotmánybíróság a panasz alapjául szolgáló bírósági eljárást (vagy annak valamelyik szakaszát) szabályozó törvényi rendelkezéseket veszi alapul {így a Pp. vonatkozásában: 3239/2017. (X. 10.) AB végzés, Indokolás [11]}.
    [26] Az Alkotmánybíróság a Kúriának a felülvizsgálati kérelem hivatalból való elutasításáról rendelkező végzését jellemzően eljárást befejező bírói döntésnek tekinti, amely az Abtv. 27. §-án alapuló törvényi feltételek alapján alkotmányjogi panasszal megtámadható [például: 3100/2016. (V. 24.) AB végzés; 3233/2016. (XI. 18.) AB végzés; 3234/2016. (XI. 18.) AB végzés; 3235/2016. (XI. 18.) AB végzés; 3236/2016. (XI. 18.) AB végzés; 3237/2016. (XI. 18.) AB végzés; 3071/2017. (IV. 19.) AB végzés; 3132/2017. (V. 30.) AB végzés; 3274/2018. (VII. 20.) AB végzés; 3314/2018. (X. 16.) AB végzés; 3315/2018. (X. 16.) AB végzés; 3317/2018. (X. 16.) AB végzés; 3318/2018. (X. 16.) AB végzés; 3330/2018. (X. 16.) AB végzés; 3373/2018. (XI. 28.) AB végzés; 3082/2019. (IV. 17.) AB végzés].
    [27] Erre tekintettel a jelen ügyben az alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 27. §-ában foglaltaknak abban a részében, amelyben a Kúria hivatalból elutasító végzésének az alaptörvény-ellenességét az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában állítja.

    [28] 2.4. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
    [29] Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a bizonyítékok értékelése és ezen keresztül a tényállás megállapítása, illetve annak bizonyos fokú felülvizsgálata a jogorvoslati eljárás(ok) során az eljáró bíróságok, végső soron a Kúria feladata. A bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékeltek) felülbírálatára nem rendelkezik felhatalmazással. A bíróság ezen értékelő tevékenysége nem lehet alkotmányossági vizsgálat tárgya {21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [24]; 3013/2016. (I. 25.) AB végzés, Indokolás [18]; 3221/2014. (IX. 22.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
    [30] A Kúria végzésének indokolásában kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a 29.P.23.202/2016/9-I. számú végzé­sével tájékoztatta a peres feleket, hogy a perben – a 400.000.000 forint összeget meghaladó pertárgyértékre tekintettel – a kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó szabályok szerint jár el. Ebből következően az indítványozónak a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított harminc napon belül kellett benyújtania vagy ajánlott küldeményként postára adnia.
    [31] Ehhez mérten a Kúria a peres iratok alapján azt állapította meg, hogy a másodfokú bíróság jogerős határozata az indítványozó részére 2018. március 8-án került kézbesítésre. Az indítványozó a felülvizsgálati kérelmet 2018. május 4-én – elkésetten – nyújtotta be elektronikus úton, és a határidő elmulasztására vonatkozó igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
    [32] Az indítványozó nem hivatkozott olyan körülményre, amely a Kúria által megállapított tényeket kétségessé tenné, az Alkotmánybíróságnak ezért – figyelemmel a fentiekben hivatkozott gyakorlatára is – nincs felülvizsgálati jogköre a Kúria által megállapított tények eltérő értékelésére. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti „szuperbíróság” szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el {3352/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]–[15]}.
    [33] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszban hivatkozott indokokra – különösen az EJEB idézett gyakorlatára – tekintettel utal arra is, hogy az indítványozó által az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában állított alapjogi sérelem nem a keresetlevél előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit érintette, hanem a rendkívüli perorvoslati kérelem benyújtására megállapított határidő számítását. A jelen ügyben ugyanakkor a bírósághoz fordulás joga sérelmének lehetősége nem merülhet fel, mert az indítványozó a bírósági eljárástól, és a kereseti igény érvényesítésétől nem volt elzárva.
    [34] Az alkotmányjogi panasz ezért az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.

    [35] 3. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz részben nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b), e) és f) pontjában foglalt követelményeknek, részben pedig az Abtv. 27. §-ában és 29. §-ában írt befogadási kritériumoknak. Erre tekintettel az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      helyettes tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Czine Ágnes s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      12/03/2018
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. Pfv.III.21.019/2018/2 of the Curia (compansation, act on gambling)
      Number of the Decision:
      .
      3033/2020. (II. 24.)
      Date of the decision:
      .
      02/11/2020
      .
      .