Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Bfv.III.696/2019/9. számú végzése, a Fővárosi Ítélőtábla 16.Bf.283/2018/27. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 14.B.1615/2017/98. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy 2016. szeptember 24. napján a Teréz körúton robbanás történt, melynek következtében a robbanás helyszínén életveszélyesen megsérült két szolgálatot teljesítő rendőr. Egy hónappal később egy anonimitást biztosító e-mailküldő szolgáltatás közbeiktatásával valaki e-mailt küldött a Belügyminisztérium részére, amiben kifejtette, hogy a felrobbant bomba milyen összetevőkből állt, és jelezte, hogy konkrét követeléssel fogja megkeresni a Minisztériumot. A fenti cselekmények elkövetésének gyanúja miatt az indítványozó ellen vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség. Az elsőfokú bíróság az indítványozót életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság a terrorcselekmény bűntettének kísérletét terrorcselekmény bűntettének minősítette, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját súlyosította. A Kúria az első- és másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó előadása szerint a vallomásban ugyan beismerte a Teréz körúti robbantás elkövetését, illetve magára vállalta a „Mi tettük” című levél elküldését, azonban többször is hangsúlyozta, hogy a robbantással nem volt a célja emberi életek kioltása, a levél elküldésével pedig nem állt szándékában a Belügyminisztérium megfenyegetése. Véleménye szerint a bíróság a beismerő vallomását részrehajlóan alkalmazta a döntésében, az indítványozó szándékát ugyanis nem vette figyelembe. A jelen panasz alapjául szolgáló eljárásban az indítványozó véleménye szerint a fegyverek egyenlőségének követelménye, a pártatlan bírósághoz való jog, az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog és ezekkel kapcsolatban az indokolási kötelezettség teljesítésének hiánya olyan mértékű sérelmeket eredményezett, amelyek alapján megállapíthatóvá válik az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog sérelme..
. |