Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - elsődlegesen a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.897/2018/9/II. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 24.P.24.600/2017/10. számú ítélete, másodlagosan a Fővárosi Törvényszék 24.P.24.600/2017/10. számú ítélete, harmadlagosan a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.897/2018/9/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó - felperes - előadta, hogy ingatlan-adásvételi szerződés következtében őt ért kár miatt keresetet indított az alperes ellen 9.200.000,-Ft és késedelmi kamatai, valamint perkölség megfizetése iránt. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. Az indítványozó álláspontja szerint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz és a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes eljáráshoz való alapjogát sértik a bírói döntések. A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint az indítványozó a kárenyhítési kötelezettségének felróható módon nem tett eleget. A Törvényszék a kereset elutasításához azzal a jogi érveléssel jutott el, hogy a megítélhető kártérítés összegét meghaladják az indítványozó felróható magatartása miatti tételek. Az indítványozó véleménye szerint a Fővárosi Törvényszék téves jogértelemezése miatt az indítványozónak olyan kárenyhítési kötelezettséget állapított meg, mely vele szemben nem volt elvárható, ezzel megszegve a Ptk. 340. § (1) bekezdését és az indíványozó alapjogait. A Fővárosi Ítélőtábla önkényesen hozta meg döntését, az adásvételi szerződést kölcsönszerződéssé alakítva. A bíróságok indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget és az eljárás indokolatlanul elhúzódott..
. |