English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01028/2022
Első irat érkezett: 04/22/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.38.155/2021/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (közigazgatási bírság)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 06/13/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Miklós Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Pécsi Törvényszék 7.K.700.426/2021/12. számú ítélete és a Kúria Kfv.V.38.155/2021/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó személyi edzőként dolgozik az általa üzemeltetett fitneszteremben. 2021. február 25-én vele szemben a rendőrség sommás eljárás keretében bírságot szabott ki a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján, megállapítva, hogy olyan személyek számára tette lehetővé a fitneszterem látogatását, akik nem tartoznak a Korm. rendeletben előírt korlátozások alól mentesített személyi körbe. Az indítványozó a határozat ellen keresetlevelet terjesztett elő, arra hivatkozva, hogy a Korm. rendelet eljárás idején hatályos preambuluma kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett. Hivatkozott arra is, hogy a szóban forgó ingatlan nem fitneszteremként funkcionál, ott kereskedelmi tevékenységet nem végzett, kizárólag az általa egyéni vállalkozóként végzett személyi edzések helyszínéül szolgált. A bíróság a keresetet elutasította, mivel értelmezése szerint az érintett időszakban a Korm. rendelet alapján az edzőtermek kizárólag a versenyszerűen sportoló személyek számára voltak látogathatók, a személyi edzők kizárólag ilyen személyek számára nyújthatták jogszerűen a szolgáltatásukat. A Kúria az ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság tévesen értelmezte a Korm. rendeletet, nem alkalmazta annak preambulumát, ezért okszerűtlen következtetésre jutott, nem tett eleget indokolási kötelezettségének, és így a bírói döntés összességében a tisztességes bírósgi eljáráshoz való jogát sérti. Ugyanezen alapjogát sérti továbbá, hogy a Kúria megtagadta felülvizsgálati kérelmének befogadását, és így szintén elmulasztotta a Korm. rendelet preambulumának alkalmazását, ami a jogellenes határozat hatályban maradását eredményezte..
.
Támadott jogi aktus:
    A Pécsi Törvényszék 7.K.700.426/2021/12. számú ítélete, a Kúria Kfv.V.38.155/2021/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
T) cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1028_0_2022_indítvány_anonim.pdfIV_1028_0_2022_indítvány_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3429/2022. (X. 21.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 10/04/2022
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2022.10.04 10:00:00 1. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3429_2022 AB végzés.pdf3429_2022 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.V.38.155/2021/3. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Litresits András ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján a Kúria Kfv.V.38.155/2021/3. számú végzése, valamint Pécsi Törvényszék 7.K.700.426/2021/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.

    [2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és az indítványban foglaltak az alábbiak szerint összegezhetők.

    [3] 2.1. Az egyéni vállalkozó indítványozóval szemben a rendőrség 2021. február 25-én kelt határozatával, sommás eljárás keretében 200 000 Ft bírságot szabott ki, mert megsértette a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ában foglalt rendelkezéseket. A határozat szerint az indítványozó üzemeltetőként olyan személyek számára tette lehetővé a fitneszterem látogatását, akik nem tartoznak az R. által előírt korlátozások alól mentesített személyi körbe, mert nem minősültek versenyszerűen sportolónak.
    [4] Az indítványozó a közigazgatási határozat ellen keresetet terjesztett elő, arra hivatkozva, hogy az R. hatályos preambulumában kifejezetten nevesített személyi edzői szolgáltatást a szokott rendben végezhette a kijárási tilalom szabályai mellett. Hivatkozott arra is, hogy a szóban forgó ingatlan nem fitneszteremként funkcionál, ott kereskedelmi tevékenységet nem végzett, kizárólag az általa egyéni vállalkozóként végzett személyi edzések helyszínéül szolgált.
    [5] A Pécsi Törvényszék 2021. szeptember 30. kelt, 7.K.700.426/2021/12. számú ítéletével a keresetet elutasította. A bíróság megállapította, hogy a felperes fitneszteremként üzemeltette az ingatlant, ahol versenyengedéllyel nem rendelkező sportolók személyi edzése tiltott volt, így ilyen szolgáltatást az indítványozó sem nyújthatott a versenyszerűen sportolónak nem minősülő vendégeknek. A törvényszék vizsgálta és értelmezte mind az R., indítványozó által felhívott preambulumában, mind a határozat alapjául szolgáló 12. § (1) bekezdés c) pontjában, a 12. § (4) bekezdésében és a 13. §-ban foglaltakat. Értelmezése szerint az érintett időszakban az R. alapján az edzőtermek kizárólag a versenyszerűen sportoló személyek számára voltak látogathatók, a személyi edzők kizárólag ilyen személyek számára nyújthatták jogszerűen a szolgáltatásukat fitneszteremben vagy edzőteremben, egyébként más módon, más helyszínen, a kijárási korlátozásokat betartva volt csak lehetőség személyi edzés szolgáltatás nyújtására. Miután a rendőri intézkedés alá vont személyek az intézkedés időpontjában nem minősültek versenyszerűen sportolónak, számukra az edzőterem látogatása tiltott volt. Az R. 13. § alapján a 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról az indítványozónak mint üzemeltetőnek kellett gondoskodni, vele szemben jogszerűen került sor bírság kiszabására.
    [6] A jogerős ítélettel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria 2022. január 13-án kelt, Kfv.V.38.155/2021/3. számú végzésével a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott feltételek fennállása hiányában megtagadta.
    [7] A Kúria végzése indokolásában rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság megvizsgálta a felperes által hivatkozott, az ügy érdeme szempontjából valamennyi releváns jogszabályt, köztük az R. preambulumát is, mely során ­kialakított álláspontja és az abból levont következtetései az ítélet indokolásából kitűnnek. A felülvizsgálati ­kérelemben állított téves jogértelmezés kapcsán a Kúria rögzítette, hogy a támadott ítélet jogszerűségének és megalapozottságának a vizsgálata, egyebekben az érdemi felülvizsgálat nem a befogadás körébe tartozik. Így annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság a megállapított tények alapján a határozat jogszerűsége kérdésében milyen következtetésekre jut, nem jogkérdésnek, hanem ténykérdésnek minősül. A Kúria kifejtette, hogy önmagában nem alapozza meg a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti befogadást a felülvizsgálati kérelemben szereplő és az ügy érdemére vonatkozó jogi érvelés. A Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, mely a befogadást szükségessé tenné, az elsőfokú bíróság a keresetet teljeskörűen elbírálta.

    [8] 2.2. Az indítványozó az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, és 28. cikke sérelmét állítva terjesztett elő alkotmányjogi panaszt a törvényszék és a Kúria döntésével szemben.
    [9] Álláspontja szerint a törvényszék tévesen értelmezte, és jogsértő módon, figyelmen kívül hagyta az R. preambulumát, ezért iratellenes és okszerűtlen következtetésre jutott. A preambulum ugyanis tartalmazza, hogy az R.-ben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például: fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett. Állítása szerint az ingatlan, ahol tevékenységét folytatja nem edzőteremként, fitneszteremként funkcionál, s ott ő személyi edzőként edzéseket tart. Érvelése szerint a bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, és így döntése összességében a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát sérti.
    [10] A Kúria döntését azért támadta az indítványozó, mert az szerinte önkényesen és aránytalanul szűken, contra legem értelmezte a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott feltételeket.

    [11] 3. Az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdései alapján az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadhatóság törvényi feltételeinek.

    [12] 3.1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó meghatalmazással eljáró jogi képviselője az alkotmány­jogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nyújtotta be a Kúria döntése ellen, az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Az Alkotmánybíróság korábban már állást foglalt a tekintetben, hogy a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzése a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, és alkotmányjogi panasszal támadható {lásd: 3245/2019. (X. 17.) AB végzés, Indokolás [14]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [11]}.
    [13] Az indítványozó – mint az alapügy felperese – jogosultnak és érintettnek is tekinthető, az Abtv. 27. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panaszt saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megállapító törvényi rendelkezést, a vizsgálandó bírósági döntéseket, valamint kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg azok alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azokat. Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, azokhoz indokolást fűzött.
    [14] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére alapítható. Az indítvány e feltételnek csak részben tesz eleget, ugyanis az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése és a 28. cikke az indítványozó számára közvetlen, az Alaptörvényből származó jogosultságot nem biztosít {lásd például: 3346/2020. (VIII. 5.) AB végzés, Indokolás [13]}.
    [15] A fentiek miatt az alkotmányjogi panasznak csak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapított része felel meg az indítványok határozottságával kapcsolatos valamennyi feltételnek.

    [16] 4. Az Abtv. 29. §-a alapján az – egyéb törvényi feltételeknek megfelelő – alkotmányjogi panasz akkor fogad­ható be, ha a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét támasztja alá vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]}.
    A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.


    [17] 4.1. Az indítványozó a tisztességes eljáráshoz való sérelmét arra hivatkozással állítja, hogy a törvényszék önkényes és aránytalanul szűk jogértelmezéssel hozta meg döntését. Indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta az indítványozó érveit az R. preambulumának szerinte helyes értelmezésével kapcsolatban, contra legem terjesztette ki az R.-ben előírt korlátozást a személyi edzőkre. A Kúria döntését pedig azért támadta az indítványozó, mert az szerinte önkényesen és aránytalanul szűken értelmezte a Kp. felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételeire vonatkozó rendelkezéseit.

    [18] 4.2. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is hangsúlyozza állandó gyakorlatát: „Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-­ellenesség kiküszöbölésére van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mérlegelésének és a bírósági eljárás teljes egészének felülbírálata nem tartozik bele” {lásd: 3351/2012. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [7]}. A tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást fogalmazza meg, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az indokolási kötelezettség azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {3159/2018. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31]}.
    [19] Az Alkotmánybíróság a jogerős ítélet indokolását értékelve arra a következtetésre jutott, hogy a törvényszék az indítvány által támadott döntését kellően megindokolta. Kitért a preambulummal összefüggésben megfogalmazott érvekre, s arra is, hogy milyen bizonyítékok alapján jutott arra a következtetésre, hogy az indítványozó edző- és fitnesztermet működtetett. Értékelte a döntés azon érveket is, amelyeket az indítványozó a személyi edzői tevékenységével kapcsolatban adott elő. Megjelölte, hogy döntését mely jogszabályi rendelkezésekre alapította és minden releváns körülményre kiterjedő indokolással támasztotta alá, hogy az indítványozó kereseti kérelmét miért utasította el.
    [20] Annak megítélése pedig, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei fennállnak-e, szakjogi-törvényértelmezési kérdés, melyben az Alkotmánybíróság – következetes gyakorlatának megfelelően – a Kúria döntését nem bírálhatja felül {3365/2019. (XII. 16.) AB végzés, Indokolás [21]}.
    [21] Összességében megállapítható, hogy a panasz nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdéseket fogalmaz meg, a bíróság jogértelmezését, jogalkalmazását vonja kritika alá, és a támadott határozatban foglalt döntést magát, illetve annak hátrányos voltát tekinti alapjogi sérelemnek, a döntés Alkotmánybíróság általi megváltoztatása érdekében {vö. pl. 3119/2015. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [21]}.

    [22] 5. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdéseire azt visszautasította.
        Dr. Sulyok Tamás s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Czine Ágnes s. k.
        alkotmánybíró

        Dr. Sulyok Tamás s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Juhász Imre
        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Horváth Attila s. k.
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Miklós s. k.
        előadó alkotmánybíró
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        04/22/2022
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. Kfv.V.38.155/2021/3 of the Curia (administrative fine)
        Number of the Decision:
        .
        3429/2022. (X. 21.)
        Date of the decision:
        .
        10/04/2022
        .
        .