English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01274/2019
Első irat érkezett: 07/30/2019
.
Az ügy tárgya: A Szegedi Törvényszék 6.Bpkf.1042/2019/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panaszt (fogvatartás körülményei miatti kártalanítás)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/25/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványzó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Szegedi Törvényszék 10.Bv.2203/2018/32. számú, valamint 6.Bpkf.1042/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kért az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó az alapvető jogait sértő elhelyezési körülmények miatt nyújtott be kártalalanítási kérelmet, kérelmét az elsőfokú bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította azzal az indokkal, hogy nem terjesztett elő panaszt a kérelem benyújtása előtt. A másodfokú bíróság az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok kiterjesztően értelmezték a jogszabáliy rendelkezéseket, ami alapján az on elítéltek, akiknek a kérelmét az EJEB 2017. január 1-e előtt nyilvántartásba vette, nem kötelesek megelőző panasz benyújtására. A döntések miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga..
.
Támadott jogi aktus:
    a Szegedi Törvényszék 10.Bv.2203/2018/32. számú, valamint 6.Bpkf.1042/2019/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXIV. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1274_4_2019_indítvány_anonim.pdfIV_1274_4_2019_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3362/2020. (X. 14.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 09/29/2020
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2020.09.29 10:00:00 2. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3362_2020 AB végzés.pdf3362_2020 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 10.Bv.2203/2018/32. számú végzése és a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bpkf.1042/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Visontai Csongor ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
      [2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege a következőképpen foglalható össze: az indítványozó korábbi fogvatartott kártalanítási kérelmet nyújtott be 2017. június 7-i dátummal alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt, 2016. május 2-től a kérelem benyújtásáig terjedő időszak tekintetében a fogvatartás helye szerinti büntetés-végrehajtási intézetnél. Kérelmében hivatkozott a jogszabályban előírt élettér hiányára, valamint az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülményekre.
      [3] Kérelmét az indítványozó jogi képviselőjén keresztül korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (a továbbiakban: EJEB) is benyújtotta 2016. szeptember 27. dátummal, amelyet nyilvántartásba vettek.
      [4] A Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ugyanis a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 10/A. § (6) bekezdése szerint a kártalanítás előfeltétele, hogy az elítélt a Bv. tv. 144/B. § szerinti alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panaszt nyújtson be a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez.

      [5] 1.2. Az indítványozó jogi képviselőjének fellebbezését a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék alaptalannak találta, és az elsőfokú döntést a 6.Bpkf.1042/2019/2. számú végzésével helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a Bv. tv. 144/B. §-a szerinti panasz benyújtását elmulasztotta a fogvatartott, amely az előfeltétele a kártalanítási kérelemnek a 2017. január 1. napját követően is folyamatosan jogsértő helyzetben lévő személyek esetén [Bv. tv. 10/A. § (6) bekezdés].
      [6] A másodfokú bíróság azt is kiemelte, hogy a Bv. tv. 436. §-ban foglalt átmeneti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy az indítványozó esetében a fogvatartás és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények folyamatosak voltak 2017. január 1. napját követően is, ennélfogva azt nem lehet két részre bontani és a 2016. december 31. napját megelőző részben érdemben vizsgálni. Így tehát a Bv. tv. általános szabályait alkalmazva a 144/B. § szerinti panasz benyújtása kötelező előfeltétel a kérelmet megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg.

      [7] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a ­Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 10.Bv.2203/2018/32. számú elsőfokú végzése és a Szegedi ­Törvényszék mint másodfokú bíróság 6.Bpkf.1042/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert véleménye szerint sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését és a XXVIII. cikk (1) bekezdését.

      [8] 2.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában és annak kiegészítésében előadta, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes hatósági eljáráshoz, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes bírósági eljáráshoz való joga sérült, ugyanis az eljáró bíróságok tisztességtelen módon és alaptörvény-ellenesen alkalmazták a vonatkozó jogszabályhelyeket és utasították el a kártalanítási kérelmét.
      [9] Indokolásában az indítványozó kifejtette, hogy véleménye szerint miután korábban az EJEB-hez benyújtott kártalanítási kérelmet (amit nyilvántartásba vettek), a Bv. tv. 436. § (10) bekezdés b) pontja szerint kártalanításra lett volna jogosult, tekintettel arra, hogy erre az esetre ugyanezen jogszabályhely (11) bekezdése alapján a Bv. tv. 10/A. § (6) bekezdése – amely előírja a kérelmet megelőző panasz kötelező voltát – nem alkalmazható.
      [10] Az indítványozó szerint tehát az eljáró bíróságok jogértelmezése, miszerint a 2017. január 1-jét követően is folyamatos fogvatartásban lévők számára a Bv. tv. 436. § foglalt átmeneti rendelkezései nem alkalmazhatóak és kötelező a Bv. tv. 144/B. § szerinti panasz benyújtása, kiterjesztő és ellentétes a jogalkotó szándékával, valamint az a törvényből sem következik.
      [11] Az indokolásban kifejtett álláspontjának alátámasztására példaként hivatkozott korábbi alkotmánybírósági határozatra és hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság által kialakított gyakorlat szerint a tisztességes eljárás olyan mérce, amelyet az eljárás egészének figyelembevételével lehet és kell megítélni, valamint nem lehet olyan szükségesség, ami ezt arányosan korlátozhatja.

      [12] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.

      [13] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőben nyújtotta be.

      [14] 3.2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában – a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek – az alábbiak szerint – megfelel. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény megsértett rendelkezését, illetve a sérelmezett bírói döntést, indokolja annak Alaptörvénybe ütközését és kifejezetten kéri a megsemmisítését.
      [15] Az indítványozó hivatkozott alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének a sérelmére is. A XXIV. cikk (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás vonatkozásában fogalmazza meg a tisztességes eljárás követelményét, így a panasszal támadott bírósági végzések és ezen alaptörvényi rendelkezés között nincs összefüggés. A panasznak ez az eleme így nem bírálható el érdemben.

      [16] 3.3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz – az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése vonatkozásában – az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e.
      [17] Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben kártalanítási kérelmet nyújtott be. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozattal szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
      [18] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
      [19] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem teljesíti az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeket annak a kifogásolása, hogy a kártalanítási ügyekben eljáró bíróságok megkövetelik az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz előzetes (vagy legalábbis a kérelemmel egyidejűleg történő) előterjesztését a folyamatos – tehát 2017. január 1. napját megelőzően indult, de azt követően is megszakítás nélkül tartó – fogvatartásban lévő elítéltek tekintetében, ha a kártalanítás iránti kérelmet 2017. január 1. napját követően terjesztik elő {lásd legutoljára: 3246/2020. (VII. 1.) AB végzés, Indokolás [22]}.

      [20] 4. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, figyelembe véve az eljáró bíróságok végzésében kifejtett indokolását, hogy az indítványozó panasza a sérelmezett döntéssel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így tehát nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.


      [21] 5. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Handó Tünde s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Pokol Béla

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Szívós Mária

          előadó alkotmánybíró helyett
          .
          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Schanda Balázs

          alkotmánybíró helyett

          Dr. Handó Tünde s. k.
          tanácsvezető alkotmánybíró
          az aláírásban akadályozott

          dr. Varga Zs. András

          alkotmánybíró helyett
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/30/2019
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 6.Bpkf.1042/2019/2 of the Szeged Regional Court (payment of damages due to detention conditions)
          Number of the Decision:
          .
          3362/2020. (X. 14.)
          Date of the decision:
          .
          09/29/2020
          .
          .